Ma van a vadvilág napja! 2022. március 3.

Március harmadika szerte a világon jeles nap azok számára, akik fontosnak tartják az élővilág megismerését és védelmét. Ilyenkor tartják ugyanis a vadvilág napját (World Wildlife Day, magyarul vadvilág világnapjának is szokták nevezni).

A kezdeményezés az Egyesült Nemzetek Szervezetétől ered, ugyanis 2013. december 20-án az ENSZ Közgyűlésének 68. ülésszakán született döntés a vadvilág napja bevezetéséről. A szándék az volt, hogy legyen egy világnap, amelyen elsősorban a vadvilágra, és a fennmaradását fenyegető veszélyekre hívják fel a figyelmet. A világnap évről évre visszatérő dátuma azért lett pont március 3-a, mert 1973-ban ezen a napon írták alá a veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó úgynevezett washingtoni egyezményt (CITES).

A világnapot nemzetközi szinten összefogó CITES titkárság az idei vadvilág napra egy másfél perces nemzetközi kisfilmet, videót is készített, amely közös otthonunkról, a Földről, illetve az élővilág bolygónk minden zugát befonó hálózatáról szól, amelynek mi emberek éppúgy részesei vagyunk, mint az állatok és a növények. Amint a kisfilmben is elhangzik, fajok ezreit fenyegeti a kipusztulás veszélye, nélkülük pedig veszélybe kerülnek az élőhelyek, az ökoszisztémák. Ez pedig mindenkit érint, beleértve az egész emberiséget, hiszen a mi életünk is ezektől az ökoszisztémáktól függ.

Az idei évben a vadvilág nap fő témájául az úgynevezett kulcsfajokat választotta a nemzetközi közösség. A kulcsfaj alatt olyan állat- és növényfajokat értünk, amelyek természetes környezetükre a gyakoriságához képest aránytalanul nagy hatást gyakorolnak. A fogalmat Robert T. Paine zoológus vezette be 1969-ben. A kulcsfajok kritikus szerepet játszanak a természeti rendszerek, ökoszisztémák szerkezetének fenntartásában, befolyásolják annak élővilágát, valamint az ott élő fajok milyenségét és mennyiségét is. Kulcsfajok nélkül az adott ökoszisztéma drámaian megváltozna, vagy teljesen megszűnne létezni.

A kulcsfajok ökoszisztémában betöltött szerepét egy boltív zárókövéhez lehetne hasonlítani. Bár boltív kövei közül a zárókövekre nehezedik a legkisebb nyomás, a boltozat mégis összeomlik nélküle. Hasonlóképpen, egy ökoszisztémában drámai változás következik be, ha egy kulcsfaj eltávolításra kerül, még akkor is, ha a faj a biomassza vagy a termelékenység alapján az ökoszisztémának csak kis részét tette ki. A kulcsfajok gyakran a természetvédelemben használt zászlóshajó fajok (a közvéleménynek tetsző, a természetvédelem népszerűsítését szolgáló, általában szűk elterjedésű fajok), vagy esernyőfajok (nagy méretű és területigényű fajok amelyek más fajok igényeit is jól szemléltetik) is egyben.

Ilyen kulcsfajnak számít például a hosszúszárnyú bálna, mely a tengerek szénmegkötésében tölt be jelentős szerepet. Ezt a fajt az 1900-as években majdnem a kihalásig vadászták, azonban a kereskedelmi célú bálnavadászat tilalma lehetővé tette a populációinak felépülését, és egyes területeken egyedszámuk a vadászat előtti érték 93%-ára emelkedett. Kulcsfaj kaliforniai kondor is, amelyből 1982-re csak 21-24 példány maradt. Mára az évtizedes tenyészprogram hatására a vadonban már több mint 300 példány található. amely az ökoszisztémájában az állati tetemek elfogyasztásával válik elengedhetetlenül fontossá.

A szajga, vagy más néven tatárantilop is kulcsfajnak mondható. E faj kritikusan veszélyeztetett populációja 2015 óta a nyolcszorosára emelkedett, és mára már 860 000 egyedet számlál. E fajnak a legelése által, az ázsiai füves sztyeppe fenntartásában van jelentős szerepe. A közönséges levesteknős, pedig a hínármezők egészségének megőrzésével válik kulcsfajjá.

Hazánkban a kulcsfajok között említhetjük például fokozottan védett nagyragadozóinkat, így az eurázsiai hiúzt, a barna medvét, vagy a farkast, amelyek a vadállomány szabályozása révén fejtenek ki jelentős pozitív hatást a hazai erdei életközösségek minőségére, és biztosítják azok egészséges működését.
A vadvilág naphoz kapcsolód mai programjainkon a kulcsfajokkal, de több más fontos természetvédelmi témával is foglalkozunk, hiszen számos olyan fajt tartunk és szaporítunk, amelynek védelme és megóvása ugyancsak fontos. Munkatársaink közül több partnerünk is itt van velünk, köztük az Agrárminisztérium Biodiverzitás- és Génmegőrző Főosztálya, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Jane Goodall Intézet, a Herman Ottó Intézet és a Farkaskölykök Ifjúsági Egyesület is. A programok mellett egész nap kedvezményekkel is várjuk a 18 éven aluliakat. Az állatkerti vadvilág napról további információk itt olvashatók.