Nyitvatartás

 

November 11-től ZÁRVA további intézkedésig

Jegyinformációk

 

Olvasd el, hogyan változik belépőink érvényessége.

Meglátta a medve az árnyékát 2016. február 2.

Idén is megtartottuk a hagyományos medveárnyék észlelést. A két kamcsatkai medvének jól látható árnyéka volt, ami a napos időben nem is volt igazán meglepő. A népi időjóslás szerint hosszú télre kell számítanunk, de azért nincs ok az aggodalomra.

A szombattól keddig tartó Mackófesztivál utolsó napján, február 2-án került sor a hagyományos medveárnyék észlelésre. A néphit szerint ha a medve ezen a napon meglátja az árnyékát, vagyis napos idő van, elhúzódó télre kell számítani, ha viszont az idő borult, és nincs árnyéka a medvének, már nem kell sokáig várni a tavaszra.

Több százan, köztük sok óvodás és kisiskolás volt kíváncsi a délelőtt 11 órakor megtartott medveárnyék észlelésre. A barlangból előcammagó két kamcsatkai medve, Tibor és Romulus a napsütésben annak rendje és módja szerint árnyékot vetett, még akkor is, ha a kiengedés előtt pár perccel egy halvány felhőfoszlány úszott a nap elé, és ezért az árnyék nem rajzolódott ki túl élesen. A népi időjóslás hagyományai szerint az észleltek hosszan elnyúló télre utalnak, de ettől aligha kell valakinek megrettennie. A medveárnyék alapú időjóslás ugyanis még a sokéves átlagokon alapuló hosszú távú előrejelzéseknél is bizonytalanabb.

Az állatkerti medvék téli aktivitása egyébként kissé eltér a vadonbeli medvékétől, s nagyban különbözik az elterjedt hiedelmektől. A medvék ugyanis a valóságban nem alszanak olyan igazi téli álmot, mint a sünök vagy a denevérek, csupán kevésbé aktívabbak, hogy a kevesebb táplálékot nyújtó téli időszakban takarékoskodjanak az energiával. Az állatkerti medvék ráadásul télen is jól táplálkoznak, ezért ők ugyanolyan aktívak, mint máskor. Éppen ezért az nem volt kérdés, hogy előjönnek-e a barlangjukból (az év minden napján megteszik), és attól sem kellett tartani, hogy megijednek az árnyékuktól, a medvék ugyanis nem nagyon ijedős állatok.

A Fővárosi Állat- és Növénykertben kezdettől fogva éltek különféle medvék. Nem hiányoztak már 150 éve, az 1866-os megnyitáskor sem. Mi több, a kor látogatóinak épp az egyik barnamedve, Kristóf volt az első számú kedvence. Még Deák Ferenc is rendszeresen meglátogatta. Az elmúlt másfél évszázad során szinte valamennyi nagytestű medvefaj látható volt az Állatkertben. Természetesen nem mind egyszerre, de az idők során a barnamedvék legtöbb alfajával, így az európai és a szíriai barnamedvével, a kamcsatkai medvével, a kodiakmedvével és a grizzly-vel, illetve más nagytestű medvefajokkal, így a baribállal, a jegesmedvével, az örvösmedvével és az ajakosmedvével is foglalkoztunk. Jelenleg a valódi medvéket Tibor és Romulus, a két kamcsatkai medve képviseli, de élnek Állatkertünkben ormányosmedvék, vörös macskamedvék (másik nevükön kis pandák), mosómedvék és farksodrók is. Ez utóbbiak szintén a mosómedvefélék családjába tartoznak.