Öt év az óriásvidrákkal 2019. október 15.

A vidrák tartásának százévesnél is hosszabb története van Állatkertünkben. Persze ezalatt a sok-sok idő alatt a vidrákat nagyrészt az eurázsiai vidrák képviselték nálunk: az a faj, amely Magyarországon is őshonosnak számít. Velük is sok eredményt érünk el a múltban, a szaporítástól kezdve a kutatásukon át annak nyomon követéséig, hogy a 2000. évi tiszai ciánszennyezés mennyiben érintette a vadonbeli életét. Jóllehet ma már nem mutatunk be ilyen vidrákat, állatmentő tevékenységünk részeként időről időre szokott dolgunk akadni mentett, segítségre szoruló vidrákkal.

Az eurázsiai vidrák mellett persze tizenkét másik vidrafaj is létezik. Ezek közül az egzotikus fajok közül a múltban éveken át bemutattuk, sőt szaporítottuk is az ázsiai kiskarmú vidrákat. Manapság viszont a brazil óriásvidrák képviselik ezt az állatcsoportot. Bemutatásukat már régóta terveztük, ám sokáig egyszerűen nem volt elegendő területünk egy alkalmas férőhely kialakítására. 2014-ben viszont Állatkertünk területe – története során először – végre növekedni tudott. S mivel az új területekre a kert klasszikus területéről is kerültek át állatok, az ilyen módon felszabadult helyeken több új bemutatóhelyet is létesítettünk. Így kerülhetett sor például az Ausztrál ösvény és a Pampakifutó kialakítására 2014 első felében, illetve ezzel párhuzamosan a Lepkekert új helyének berendezésére is ott, ahol jelenleg is található. S így kaphattak megfelelő férőhelyet a várva-várt óriásvidrák is.

Az új férőhely átadására, és a frissen érkezett óriásvidrák bemutatkozására 2014 szeptemberében került sor, az eseményről és az állatokról annak idején részletesen be is számoltunk. Az induló állományt három nőstény állat alkotta, Alondra (Alonda), Cora és Cumana. Közülük a Duisburgból érkezett Alondra a legidősebb, 2011. július 4-én látta meg a napvilágot. Cora és Cumana testvérek és valamivel fiatalabbak is. Ők 2012. október 13-án születtek a Lipcsei Állatkertben.

A hivatalos megnyitót követő hetekben mindhárom óriásvidra alaposan felfedezte új otthonát. Sokat játszottak, igen aktívak voltak, és szép időben a külső medence melletti sarokban fekve élvezték a napsütést.

Kezdetben szinte mindenhová együtt ment a három állat, és ha épp pihenni támad kedvük, egymás hegyén-hátán, óriásvidra-kupacot alkotva heveredtek el. A következő évben viszont némi – egyébként egészen természetesnek mondható – feszültség támadt Alondra, illetve a két testvér, Cora és Cumana között. Ezért a közönség Alondrát gyakran a másik két állattól elkülönített helyen láthatta.

Az óriásvidrák medencébe egyébként már az első évben betelepítettünk egy vízinövényt, amely egyaránt ismert kagylótutaj és vízisaláta néven is. Ez a növény a látvány szempontjából nagyszerűen feldobta a bemutatóhely képét, és láthatóan a vidrák is nagy örömmel fogadták (azóta egyénként más állatok, például a sörényes hangyászok és a vízilovak medencéjébe is betelepítettük).

Az elmúlt öt év tapasztalata alapján elmondhatjuk, hogy fürge és mozgékony óriásvidráink, Cumana, Cora és Alondra nagy sikert arattak látogatóink körében. Különösen azokon a vidra látványetetéseken, amelyeket a főszezonban, a Légy ott! címet viselő élményprogram sorozat részeként szoktunk megtartani. Természetesen az kezdettől fogva várható volt, hogy a három nőstényből álló vidraállományunkon idővel változtatunk majd. Ennek idén, 2019-ben jött el az ideje: az egyik nőstényünk egy vadonban való visszatelepítési programban vesz részt, egy másik pedig egy külföldi állatkertbe kerül, s helyette egy hím állat érkezik a harmadik nőstény mellék. Ám mindezekről legközelebbi, illetve az azt követő cikkünkben fogunk majd beszámolni.

Kíváncsi vagy, hogy mi történt mostanában még az Állatkertben? Ide kattintva elolvashatod további híreinket.