Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt: 3300 Ft Gyermek: 2200 Ft Diák: 2500 Ft

Nyitvatartás

H-P: 9:00-18:00 Sz-V: 9:00-19:00

Párt kapott Borsó, a nőstény manul 2019. február 22.

Borsó, a nőstény manul – azaz pusztai macska – a napokban párt kapott maga mellé Bohus, a németországi Chemnitz állatkertjéből érkezett hím személyében. Állatkertünkben 2013 óta foglalkozunk ezzel a macskafélével.

Állatkertünkben a macskafélék több képviselőjével is találkozhat a nagyközönség. Például az indiai oroszlánokkal, a szibériai tigrisekkel, vagy éppen a perzsa leopárddal. És persze a manullal, jóllehet ez utóbbi alighanem sokkal kevesebb ember számára hangzik ismerősen.

Maga a manul elnevezés valószínűleg az állat mongol nevéből (manuul) ered, innen került a faj tudományos nevébe (Otocolobus manul), s ennek köszönhető, hogy vándorszóként elterjedve a világ számos nyelvén hívják így ezt az állatot. Magyarul szokták még pusztai macskának, illetve Pallas-macskának is nevezni. Ez utóbbi név a fajt felfedező német származású, ám élete jelentős részében Katalin cárnő Oroszországában dolgozó neves természettudósnak, Peter Simon Pallasnak (1741-1811) állít emléket.

A Fővárosi Állat- és Növénykertben 2013 óta foglalkozunk pusztai macskákkal. Az első hímünk abban az esztendőben érkezett Angliából, majd egy évvel később egy nőstényt is kaptunk Svédországból. Az eredeti nőstény – tisztes nevén Borsó, avagy Borsika – tavaly sajnos megözvegyült, így már akkor hozzáfogtunk, hogy egy új párt keressünk a számára. Bohus, az új hím a németországi Chemnitz állatkertjéből érkezett, s néhány napja már közös kifutóban látható Borsóval.

A pusztai macska ma leginkább Iránban, Afganisztánban, a Kasmír indiai és pakisztáni részén, Kínában és különösen Tibetben, Mongóliában, Oroszország egyes vidékein, valamint Kazahsztánban, Üzbegisztánban, Türkmenisztánban és Tádzsikisztánban, a Kaukázus mentén pedig Azerbajdzsán és Örményország egyes vidékein fordul elő. Ezeken a tájakon eléggé változatos, de szinte mindenütt szélsőséges az időjárás. Ennek megfelelően a pusztai macska nemcsak a szárazságot, de a hideget is jól viseli. Az időjárás viszontagságai ellen vastag bunda védi, amely egyben a látszólagos méretét is megnöveli. A manul ugyanis lényegében akkora, mint egy házimacska, de bundája miatt valamivel nagyobbnak tűnik.

Ugyan a kihalás közvetlen veszélye nem fenyegeti, azért nagyon gyakorinak sem számít. Éppen ezét a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) „veszélyeztetettség közelinek" minősítette a pusztai macska természetvédelmi helyzetét. Éppen ezzel összefüggésben 1997-ben az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) is életre hívott egy tenyészprogramot (úgynevezett EEP-t) a manulok természetvédelmi célú állatkerti szaporításának összehangolása céljából.

Állatkertünkben egyébként igen nagy hagyománya van a macskafélék tartásának, bemutatásának és szaporításának is. A jelenleg is látható négy fajon kívül a múltban jaguárokkal, hópárducokkal, pumákkal, jaguarundikkal, szerválokkal, vadmacskákkal és leopárdmacskákkal (akkoriban még bengáli macskáknak hívták őket) is foglalkoztunk.

A macskafélék – ezen belül is főként a nagymacskák - védelme lesz az egyik központi témája a március 1-én, pénteken megrendezésre kerülő vadon napnak is, amelyen változatos programokkal és jelentős kedvezményekkel várjuk az érdeklődőket. A 18 éven aluli, macskamaszkban vagy nagymacskát ábrázoló plüssel érkező diákok és gyerekek ezen a napon 200 forintért látogathatják az Állatkertet. Természetesen a tanulmányi csoporttal érkező pedagógusoknak is jelentős kedvezményt kínálunk, 10 fős csoportonként egy fő pedagógus díjmentes belépéssel, egyéb esetben 200 forintos jegyáron (pedagógusoknak kínált kedvezményekről itt lehet tájékozódni).