Nyitvatartás

 

November 11-től ZÁRVA további intézkedésig

Jegyinformációk

 

Olvasd el, hogyan változik belépőink érvényessége.

Sárkányok az Állatkertben 2021. január 13.

Állatkertünk lakói között még sárkányok is vannak! Persze nem hétfejű, tűzokádó fenevadak, hanem ritka komodói sárkányok! Ez a faj a legnagyobb ma élő gyík az egész világon, és sok más különlegessége is van, a mérgező harapástól a szűznemzésig.

Most szombaton, január 16-án lesz a „sárkányok világnapja", pontosabban az Appreciate a Dragon Day, ami nemcsak a mitológiai vagy fantasy történetek, mesék kedvelői, vagy a kultúrtörténettel foglalkozók számára lehet érdekes, hanem az állatvilág iránt érdeklődők számára is. Hiszen a termetes komodói varánuszokat – épp tekintélyt parancsoló megjelenésük miatt – sárkányoknak is szokták nevezni.

Állatkertünkben 2008 óta foglalkozunk komodói sárkányokkal. A Mérgesházban lakó hím állat, Irwin mellett az Ausztrálház szomszédságában, az úgynevezett Sárkányházban két fiatalabb nőstényünk is van: őket Godzillának, illetve Bridget-nek hívják. Godzilláról érkezésekor részletesebben is beszámoltunk, sőt azt is megírtuk, hogy mi minden szerepel az étlapján.

A komodói sárkányok méreteiken és egzotikus, az indonéz szigetvilág részét képező élőhelyük mellett arról is nevezetesek, hogy harapásuk mérgező, és hogy a nőstények szűznemzés útján is képesek szaporodni, vagyis akkor is rakhatnak termékeny tojásokat, ha előtte egyáltalán nem is találkoztak hím állattal. Irwin nevű állatunk egyébként éppen abból a fészekaljból való, amelynek nyomán először sikerült kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a komodói sárkányoknál a szűznemzés is lehetséges.

Azt aligha kell magyaráznunk, hogy miért szokták ezeket a termetes varánuszokat sárkánynak is nevezni. Hiszen a mitológiai történetekben, mondákban és tündérmesékben szereplő sárkányok fontos alakítói voltak szinte minden kultúrának, természetes hát, ha a természettudósoknak is eszükbe jutottak a komodói sárkányok felfedezésekor.

A múltban egyébként a természettudósok a mesebeli sárkányokkal is „foglalkoztak". Amíg ugyanis ma már a gyerekek is tudják, hogy „igazi" sárkányok csak a mesékben léteznek, a művelt emberek körében ez a vélekedés csak 18. század közepére vált általánossá. Például Paterson Hain János, a 17. században élt porosz származású eperjesi orvos, akinek orvosi, őslénytani, illetve a korai mikroszkóppal kapcsolatos munkásságát az egyetemes és a magyar tudománytörténet is számon tartja, egy neves lipcsei természetrajzi folyóiratban még a Kárpátok barlangjaiban talált sárkánycsontokról is írt értekezést (a sárkánynak tulajdonított csontok valójában barlangi medve csontjai voltak). A 18. század tudósai kezdték először terjeszteni azt az akkor még újszerűnek számító nézetet, hogy sárkányok valójában csak a mesékben, mondákban, mitológiai történetekben léteznek. Magyar nyelven erről először Molnár János írt 1783-ban.

Kíváncsi vagy, hogy mi történt mostanában még az Állatkertben? Ide kattintva elolvashatod további híreinket.