Sárkányok az Állatkertben 2021. január 13.

Most szombaton, január 16-án lesz a „sárkányok világnapja", pontosabban az Appreciate a Dragon Day, ami nemcsak a mitológiai vagy fantasy történetek, mesék kedvelői, vagy a kultúrtörténettel foglalkozók számára lehet érdekes, hanem az állatvilág iránt érdeklődők számára is. Hiszen a termetes komodói varánuszokat – épp tekintélyt parancsoló megjelenésük miatt – sárkányoknak is szokták nevezni.

Állatkertünkben 2008 óta foglalkozunk komodói sárkányokkal. A Mérgesházban lakó hím állat, Irwin mellett az Ausztrálház szomszédságában, az úgynevezett Sárkányházban két fiatalabb nőstényünk is van: őket Godzillának, illetve Bridget-nek hívják. Godzilláról érkezésekor részletesebben is beszámoltunk, sőt azt is megírtuk, hogy mi minden szerepel az étlapján.

A komodói sárkányok méreteiken és egzotikus, az indonéz szigetvilág részét képező élőhelyük mellett arról is nevezetesek, hogy harapásuk mérgező, és hogy a nőstények szűznemzés útján is képesek szaporodni, vagyis akkor is rakhatnak termékeny tojásokat, ha előtte egyáltalán nem is találkoztak hím állattal. Irwin nevű állatunk egyébként éppen abból a fészekaljból való, amelynek nyomán először sikerült kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a komodói sárkányoknál a szűznemzés is lehetséges.

Azt aligha kell magyaráznunk, hogy miért szokták ezeket a termetes varánuszokat sárkánynak is nevezni. Hiszen a mitológiai történetekben, mondákban és tündérmesékben szereplő sárkányok fontos alakítói voltak szinte minden kultúrának, természetes hát, ha a természettudósoknak is eszükbe jutottak a komodói sárkányok felfedezésekor.

A múltban egyébként a természettudósok a mesebeli sárkányokkal is „foglalkoztak". Amíg ugyanis ma már a gyerekek is tudják, hogy „igazi" sárkányok csak a mesékben léteznek, a művelt emberek körében ez a vélekedés csak 18. század közepére vált általánossá. Például Paterson Hain János, a 17. században élt porosz származású eperjesi orvos, akinek orvosi, őslénytani, illetve a korai mikroszkóppal kapcsolatos munkásságát az egyetemes és a magyar tudománytörténet is számon tartja, egy neves lipcsei természetrajzi folyóiratban még a Kárpátok barlangjaiban talált sárkánycsontokról is írt értekezést (a sárkánynak tulajdonított csontok valójában barlangi medve csontjai voltak). A 18. század tudósai kezdték először terjeszteni azt az akkor még újszerűnek számító nézetet, hogy sárkányok valójában csak a mesékben, mondákban, mitológiai történetekben léteznek. Magyar nyelven erről először Molnár János írt 1783-ban.

Kíváncsi vagy, hogy mi történt mostanában még az Állatkertben? Ide kattintva elolvashatod további híreinket.