Sörényes hangyász született! 2020. július 17.
Egy kis szerencsével már a nagyközönség is láthatja a július 5-én született sörényes hangyász kölyköt. Ahogy a kis sörényes hangyászoknál szokás, a nap nagy részét a kölyök anyjára csimpaszkodva tölti, így, ha az anyaállat éppen aktív, eszik, vagy a kifutóban sétál, a kicsit is jól lehet látni. Alváskor, pihenéskor viszont a sörényes hangyászok betakarják magukat bozontos farkukkal, s ilyenkor bizony megesik, hogy a kölyökből sem látszik túl sok. A legbiztosabban a délelőtti órákban, fél 10 és 10 között lehet látni a jövevényt, mert a gondozók ilyenkor engedik ki az állatokat a kifutóra, ahol mindjárt enni is kapnak. Nap közben viszont az aktív és a pihenéssel töltött időszakok véletlenszerűen váltják egymást, tehát ilyenkor egy kis szerencse kell ahhoz, hogy a kölyköt jól megfigyelhessük.
Sörényes hangyász tenyészpárunk, a hétéves Isabela és a nyolcéves William nem először örvendeztet meg bennünket kölyökkel. Első utódjuk, Bejgli 2016-ban látta meg a napvilágot, a második, aki a Flódni nevet kapta, 2018-ban született. Így tehát a most világra jött apróság már a harmadik a sorban azóta, hogy William és Isabela 2014-es érkezésével több mint száz évnyi szünet után ismét belefogtunk a sörényes hangyászok tartásába. Az előző két kölyök egyébként mostanra már felcseperedett: Bejgli egy cseh, Flódni pedig egy osztrák állatkertbe került.
A mostani kicsi nemét egyelőre még nem sikerült kétséget kizáróan kifigyelni, így még nevet sem kapott. Fejlődéséről azonban az elkövetkező hetekben rendszeresen be fogunk számolni.
A Dél-Amerikában őshonos hangyászok az övesállatokkal (tatukkal) és a lajhárokkal állnak közelebbi rokonságban, viszont nem rokonai az erszényesek közé tartozó erszényes hangyásznak, sem pedig a tojásrakó emlősöket képviselő hangyászsünöknek.
A hangyászoknak négy fajuk ismeretes (a törpe hangyász, az északi hangyász, a dolmányos hangyász vagy tamandua és a sörényes hangyász), közülük a nálunk is látható sörényes hangyász (Myrmecophaga tridactyla) nő a legnagyobbra. A kifejlet állatok súlya akár 40 kg is lehet, hosszuk pedig a megnyúlt arcorr hegyétől a bozontos farok végéig a két métert is elérheti.
A faj Dél-Amerika számos országában megtalálható, így Argentínában, Brazíliában, Bolíviában, Peruban, Ecuadorban, Venezuelában, Kolumbiában, Guyanában, Francia Guyanában, Suriname-ban, sőt még néhány közép-amerikai országban is. Nagyon sok azonban sehol sincsen belőlük, s ha a faj állapota nem is kritikus, a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) sebezhetőnek minősítette a sörényes hangyászok természetvédelmi helyzetét.
A sörényes hangyászok – ahogy a nevük is mutatja – elsősorban hangyákkal, illetve különféle termeszekkel táplálkoznak. Testalkatuk is ehhez az életmódhoz alkalmazkodott. Erőteljes mellső lábaikkal és hatalmas karmaikkal kiválóan ásnak, s akár a termeszvárak betonkeménységű falát is képesek feltépni. A táplálékot hosszú, féregszerű, ragadós nyelvük segítségével kebelezik be. A nőstények 142-190 napos vemhesség elteltével általában egy utódot hoznak a világra. A kicsi már az első naptól kezdve anyja hátán csimpaszkodva viteti magát, s tíz hónap után kezdi meg önálló életét.
A nemrég született sörényes hangyász világra jövetelével tovább folytatódik a „baby boom" Állatkertünkben. Hiszen az elmúlt időszakban olyan sok kölyök és fióka született, vagy kelt ki a tojásból, hogy alig győzünk beszámolni róluk. Így, aki ellátogat hozzánk, szinte a kert minden sarkában cseperedő apróságokban gyönyörködhet. Gyermekáldás volt például a tapíroknál, a tevéknél, a veszélyeztetett ázsiai vadkutyáknál, a prérikutyáknál, a flamingóknál, a koronásdarvaknál, a ritkaságnak számító tarvarjaknál, a pelikánoknál, a fekete hattyúknál és a mentett gólyáknál is.
Kíváncsi vagy, hogy mi történt mostanában még az Állatkertben? Ide kattintva elolvashatod további híreinket.