Számoljunk prérikutya kölyköket! 2013. június 7.

A prérikutyákról nem állítható, hogy különösebben rajonganának a téli időszakért. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne tudnának mit kezdeni vele. Hiszen őshazájukban, az észak-amerikai füves pusztaságokon sem ritkák a kemény telek. A prérikutyák ilyenkor föld alatti járatrendszerük mélyére húzódnak vissza, és ott afféle téli álomba merülnek. Pontosan így tesznek nálunk, az Állatkertben is, így a téli időszakban bizony nem sokat lehet látni belőlük. Amikor azonban kitavaszodik, hamar előmerészkednek a föld alól, és a látogatók újra gyönyörködhetnek ezekben a kedves állatokban.

A téli álmot követő ébredés után azon kívül, hogy előmerészkedjenek a járatokból, más fontos dolguk is akad. Ilyenkor van ugyanis a párzási időszak, a nőstények pedig 28-37 nap elteltével hozzák világra utódaikat. A szülőszoba persze a föld alatti üregrendszer mélyén található, és hathetes koruk előtt a kölykök nem is igen hagyják el a járatokat. Csak ez után jelennek meg először a felszínen.

Aki mostanában a prérikutyák kifutója felé jár, éppen ebben a stádiumban láthatja ezeket az állatokat. A kölykök ugyanis az elmúlt tíz napban kezdtek először feljönni a felszínre. Mivel azonban folyamatosan járnak ki és be, a felszín alá vezető lejáratok pedig mind összeköttetésben állnak egymással, nehéz pontosan megmondani, hogy hányan lehetnek. Ezért aztán a gondozók rendszeresen megszámlálják, hogy éppen hányat látnak egyszerre feljönni, és több ilyen számlálás adatait összehasonlítva jó közelítéssel meg lehet majd mondani, hogy hány kölyök is van összesen.