Szépen nőnek a flamingófiókák 2020. szeptember 8.

Állatkertünk sok más egyéb mellett arról is nevezetes, hogy itt található Európa egyik legjobban szaporodó és legnépesebb állatkerti rózsás flamingó kolóniája. A csapat jelenleg majdnem százhatvan madárból áll, közülük húszan az idei évben, június első pár hetében keltek ki a tojásból. Július végére már a legtöbb fióka „óvodába" került, ami azt jelenti, hogy az egyes fiókák a nap nagy részében nem külön-külön, az egyes szülőpárok körül voltak láthatók, hanem a felnőttek flamingószokás szerint egy csapatba terelték össze őket, hogy könnyebb legyen vigyázni rájuk.

Szeptember elejére a fiatalok sokat nőttek és fejlődtek, s ránézésre most már csak abban különböznek a kifejlett madaraktól, hogy valamivel alacsonyabbak náluk, és persze a színezetük is eltérő. Ez egyrészt a tollazaton látszik, hiszen amíg a felnőtt madarak tollazata rózsás árnyalatú (persze az egyes tollak között testtájtól vannak fehéres-halványrózsaszín, és harsány rózsaszínűek is), addig a fiataloké inkább barnásszürke. De jelentős a színbeli különbség a lábakon és az állatok csőrén is.

A felnőttekre jellemző szín kialakulása az ivaréréssel függ össze, a rózsaszín árnyalat megjelenése jelzi, hogy az állat már érett a szaporodásra.

A flamingófiókákon kívül persze sok más állatnál is volt gyermekáldás az elmúlt hetekben, hónapokban. Olyannyira, hogy egy ideje már valóságos „baby boomról" lehet beszélni. A kisállatok közül a legnagyobb sztár természetesen Móric, az orangutángyerek, de rajta kívül érdemes meglátogatni Izabellát, a tevecsikót, a vadkutya kölyköket, Hadát, a kistapírt, Gubát, a sörényes hangyász kölyköt, vagy éppen az ifjú prérikutyákat, a kis nagy marákat és a muntyákszarvas gidát is. Sőt, akinek szerencséje van, talán tanúja lehet annak, amint az egyik Parma-kengurunk erszényében cseperedő „zsebibaba" az erszényen kívüli világgal ismerkedik.

Kíváncsi vagy, hogy mi történt mostanában még az Állatkertben? Ide kattintva elolvashatod további híreinket.