Színpompás virágok mindenütt 2015. április 16.

Az Állatkertben talán a tavasz a legszebb évszak. Nemcsak azért, mert ilyenkor különösen sok kisállat jön a világra, hanem mert a kertben sok-sok növény virágzik, s így teljes pompájában csodálható meg. Áprilisra esik például a cseresznyevirágzás időszaka, amelynek a japán kultúrában olyan nagy jelentőség van, hogy az ázsiai szigetországban mindenütt virágnéző ünnepségek, hanamik kapcsolódnak ehhez a pompás természeti tüneményhez. A mi japán díszcseresznyéink (Prunus serrulata) nagyrészt a Japánkertben állnak, de vannak cseresznyefák a Bivalyháznál, a Madagaszkár-házat övező kifutók körül is, s mostanra valóban el is borította mindegyiküket a virágok sokasága. Ugyancsak virágban áll magnólia néven is ismert japán liliomfa (Magnolia kobus), amely szintén a Japánkertben található meg, bár ennek a növénynek a virágzása más befejező szakaszban tart.

Teljes pompájukban virítanak viszont a fürtös gyöngyikék (Muscarum racemosum), az odvas keltikék (Cordydalis cava), a kankalinok (Primula sp.), az ibolyák (Viola sp.), a nárciszok (Narcissus sp.) és az nőszirom néven is ismert íriszek (Iris sp.) is. Ezekkel a növényekkel a kert szinte minden pontján találkozhatunk, de különösen sok van belőlük a főbejárattal szemközt lévő gyepterületeken, a Pálmaház bejáratát övező kertrészekben, a Fácános előtt és a Sziklakertnél, a Xántus János-ház előtti lejtőn, valamint a Madagaszkár-házhoz tartozó kifutók környékén is.

A pompás virágok természetesen akkor szépek, ha termőhelyükön viríthatnak. Kár tehát letépni őket, sőt, kifejezetten tilos is, hiszen egy részük eleve védett, s emellett az Állatkert teljes területe országos jelentőségű védett természeti területnek számít, ahol tehát az egyébként nem védett fajok egyedei is védelmet élveznek.

A Fővárosi Állat- és Növénykert növényeinek szépségéről már a megnyitás évében is kertészek gondoskodnak, 1912-től kezdve pedig nemcsak állat-, hanem növénykert is vagyunk. Botanikai gyűjteményünk mintegy kétezer különböző növényfajból, fajtából és változatból áll, vagyis valójában sokkal többféle növényünk van, mint ahány állatunk.