Nyitvatartás

H-P:9.00-17.30 Szo-V:9.00-18.00
Bővebben>>>Tavasz

Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt jegy: 5000 HUF Gyermek jegy: 3500 HUF

Társas cápa ősi magyar rokonsággal 2019. augusztus 3.

A Cápasuliban látható hat cápafaj egyike a szürke szirtcápa. Erre a fajra a társas életmód jellemző: nemcsak fajtársaival alkot kisebb csoportokat, hanem a nyílt tengeren akár delfinekkel, vitorláskardoshalakkal is együtt szokott úszni.

Alig több mint fél év telt el a Cápasuli megnyitása óta. A Holnemvolt Vár, vagyis az állatkerti játszópark egyik látványosságaként tavaly decemberben megnyitott különleges bemutatóhelyről már számos alkalommal írtunk. Kisfilmen számoltunk be például az első állatok érkezéséről, a legérdekesebb lakókat, köztük a feketeúszójú szirtcápákat, a dajkacápákat, amelyekből két fajt is tartunk, a zebracápákat, a különféle rájákat, rajhalakat, valamint az óriás fűrészes sügért pedig külön is bemutattuk. És persze foglalkoztunk azzal a sokakat érdeklő kérdéssel is, hogy mi a valóságalapja a cápák rossz hírének.

Akik figyelemmel kísérik Állatkertünk, és ezen belül a Cápasuli híreit, bizonyára hallottak arról, hogy a nyár elején újabb állatokkal gyarapodott ez a bemutatóhelyünk. Az akkor érkezett állatok között vannak teljesen új, eddig még nem tartott fajok is. Ilyen például a fehérfoltú szirtcápa, amelyről egy hónapja írtunk, és a szürke szirtcápa, amelyet eddig még nem volt alkalmunk részletesebben megismertetni olvasóinkkal.

Mit kell tudni a szürke szirtcápáról (Carcharhinus amblyrhynchos)? Mindenekelőtt azt, hogy a feketefoltú és a fehérfoltú szirtcápával együtt a korallszirtek egyik legjellemzőbb ragadozójának számít. Nem csúcsragadozónak, hiszen vannak olyan nagyobb cápafajok, például a nagy pörölycápa, amely adandó alkalommal akár szürke szirtcápát is szokott enni, különösen akkor, ha kisebb példányról van szó. A szürke szirtcápa egyébként 2-2,5 méteresre szokott megnőni.

Indopacifikus elterjedésű faj, ami elsőre nem biztos, hogy minden olvasónk számára sokatmondó információ. Az persze egyértelmű, hogy a tengeri állatok esetében nincs sok értelme afrikai, ázsiai, vagy európai fajokról beszélni, vagy ha mégis, csak annyira, hogy mely kontinensek partvidékén fordulnak elő. Célravezetőbb inkább azt mondani, hogy melyik óceánban, tengerben honos az adott állatfaj. A dolog azonban úgy áll, hogy sok nagy elterjedési területű faj, amelyik az Indiai-óceánban honos, általában a Csendes-óceán vizeiben is megtalálható, nem is szólva a kapcsolódó kisebb-nagyobb tengerrészekről. Az ilyen fajokat szokták indopacifikus elterjedésűnek nevezni. A szürke szirtcápával is ez a helyzet, a Madagaszkárt körülölelő vizektől egészen az óceániai szigetvilágig tart elterjedési területe. Persze nem úgy kell elképzelni, hogy ebben az óriási övezetben mindenütt előfordul. A nyílt tengeren például igen ritkán találkozhatunk velük, kedvenc élőhelyeik a kontinensek partvidékét övező vizekben vannak, és nem is nagyon fordulnak elő 100-150 méternél nagyobb mélységben. De ez nem is meglepő, hiszen éppen ilyen helyeken találjuk a korallszirti élőhelyeket, amelyekhez a szürke szirtcápák elsősorban kötődnek.

Kifejezetten társas állatok. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a fajtársak sok időt töltenek egymás társaságában, kisebb csoportokba verődve. Hanem az is előfordul, hogy más fajokkal is társulnak átmenetileg. Ez különösen azon ritka alkalmakkor figyelhető meg, amikor hosszabb nyílt tengeri utazásra vállalkoznak, hogy egyik korallszirti élőhelyről a másikra úszanak át. Ilyenkor az egyébként is csoportosan élő szürke szirtcápák gyakran társulnak delfinek, vagy esetleg nagyobb termetű nyílt tengeri halak, például vitorláskardoshalak csoportjaihoz.

Bár Magyarországnak nincs tengere, és a szürke szirtcápák számára csak mesterségesen tudjuk megteremteni a szükséges feltételeket, évmilliókkal ezelőtt hazánk területe valóságos paradicsoma volt az ilyen állatoknak. 15 millió évvel ezelőtt, amikor a Kárpát-medence nagy részén a Pannon-tenger hullámzott, a Börzsöny és a Visegrádi-hegység körül olyan korallszirti élőhelyek voltak, ahol szirtcápák is éltek. Bár nem pont szürke szirtcápák voltak ezek, de az egyik faj, amelynek ősmaradványait a kutatók megtalálták a szóban forgó területeken, nagyon közeli rokona volt a szürke szirtcápának, és megjelenésében is szinte pontosan olyan lehetett. Így a szürke szirtcápák bemutatásával egy kicsit felidézhetjük, milyen volt az élővilág az egykori Pannon-ősvadon korallszirti élőhelyein.

Kíváncsi vagy, hogy mi történt mostanában még az Állatkertben? Ide kattintva elolvashatod további híreinket.