Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt: 3300 Ft Gyermek: 2200 Ft Diák: 2500 Ft

Nyitvatartás

H-P: 9:00-18:00 Sz-V: 9:00-19:00

Tényleg csak három fehér orrszarvú maradt? 2015. december 9.

Az elmúlt hetekben számos helyen lehetett találkozni azzal a hírrel, mely szerint már csak három fehér orrszarvú maradt az egész világon. Ez azonban furcsának tűnik, hiszen éppen ennyi a budapesti fehér orrszarvúak száma is. Hogyan lehetséges mindez?

Az egész világot bejárta a hír, hogy november 22-én elpusztult Nola, a San Diegói Állatkert 41 éves fehér orrszarvúja, s ezzel már csak három ilyen állat maradt az egész világon. A megmaradt három állat egy kelet-afrikai vadvédelmi területen él, s mindhármukat fegyveres vadőrök vigyázzák a nap 24 órájában.

Ha a fenti hírt összehasonlítjuk azzal a ténnyel, hogy a Fővárosi Állat- és Növénykertben éppen három fehér (más néven szélesszájú) orrszarvú él, akkor a kettő között nyilvánvaló ellentmondást fedezhetünk fel. A dolognak természetesen megvan a magyarázata, ehhez azonban egy kicsit behatóbban meg kell ismerkednünk ezekkel az állatokkal.

Legelőször is azt kell tudni, hogy Földünkön az orrszarvúakat – más néven rinocéroszokat – öt különböző faj képviseli. Közülük három, a jávai, a szumátrai és az indiai orrszarvú (utóbbit páncélos orrszarvúnak is nevezik) Ázsia lakója, kettő pedig Afrikában őshonos.

A két afrikai fajt fekete, illetve fehér orrszarvúnak szokták hívni, de a szakemberek szívesebben használják a szélesszájú, illetve a keskenyszájú orrszarvú elnevezéseket. A fehér és a fekete orrszarvúak ugyanis egyformán szürke színűek. A színekre utaló név eredetével kapcsolatban több magyarázat is kering (például az, hogy a különböző élőhelyeken az eltérő talajviszonyok a sár, illetve sárfürdőt vett állatok eltérő színét eredményezik), de úgy tűnik, egyszerűen csak félreértésről van szó.

A dél-afrikai búr telepesek ugyanis a szélesszájú orrszarvút jellegzetes alakú szája miatt egyszerűen csak „szélesnek” nevezték, aminek a búrok által beszélt, a hollanddal rokon afrikaans nyelvben a wyd szó felel meg. A területen megjelenő angolok azonban ezt nem „szélesnek” (angolul wide), hanem fehérnek (angolul white) értették, és rajta is ragadt az állaton a „fehér” becenév, annak ellenére, hogy nem fehér színű. Ehhez képest már csak egy lépés volt, hogy a másik afrikai faj, a keskenyszájú orrszarvú „fekete” orrszarvú néven kerüljön a köztudatba.

A dolog azonban ennél bonyolultabb, mert azzal még nem mondtunk el mindent, hogy öt különféle orrszarvú faj létezik. Azoknál az állatfajoknál ugyanis, amelyek viszonylag nagy elterjedési területen élnek, s éppen a nagy elterjedési terület miatt vidékenként más-más környezeti feltételekhez kell alkalmazkodniuk, előfordul, hogy helyi változatok, típusok, ahogyan a zoológusok mondják, alfajok alakulnak ki. A szélesszájú, más néven fehér orrszarvú esetében is ez a helyzet, a kutatók a fajon belül két alfajt különböztetnek meg. Az egyik a déli szélesszájú orrszarvú (Ceratotherium simum simum), a másik pedig az északi szélesszájú orrszarvú (Ceratotherium simum cottoni). A két alfaj egyedeit szemre megkülönböztetni nem egyszerű feladat, igényel némi gyakorlatot, de például az orrszarv alakulása jellemző lehet (ugyanakkor azt sok más tényező befolyásolja). Kérdéses esetben azonban inkább az a mérvadó, hogy Afrika melyik részéről származik az adott állat, vagy pedig laboratóriumi vizsgálatokkal lehet megállapítani a pontos alfaji hovatartozást.

A déli szélesszájú orrszarvú a fekete kontinens déli felében őshonos. Egykor a térség összes országában előfordult, ám a vadászat miatt jelentősen megritkult, s a XX. század elején már csak a egészen kicsi állománya maradt fenn. A szigorú védelmi intézkedéseknek köszönhetően azonban a csökkenést sikerült megállítani, sőt megfordítani, így ma aránylag sok déli szélesszájú orrszarvú él vadon. A Dél-afrikai Köztársaság mellett – ahol mindvégig előfordult – a visszatelepítések nyomán újra megtalálható Namíbia, Botswana, Zimbabwe, Mozambik és Szváziföld területén, sőt betelepítették Kenyába, Ugandába és Zambiába is. Vadonbeli állományát több mint húszezerre becsülik, s a vadvédelmi szakemberek munkája nyomán további növekedésre is vannak kilátások. Éppen ezért a Nemzetközi Természetvédelmi Unió, amely 1994-ben még természetvédelmi szempontból sebezhetőnek minősített a déli szélesszájú orrszarvút, 2011 óta már „csak” veszélyeztetettség közelinek minősíti az alfaj helyzetét.

Az északi szélesszájú orrszarvú esetében sokkal szomorúbb történetről számolhatunk be. Ez az alfaj eredetileg Uganda, Dél-Szudán, a Kongói Demokratikus Köztársaság és a Közép-afrikai Köztársaság határvidékén élt, sőt, a múltban elterjedési területe Csádig és Kamerunig folytatódhatott. Elsősorban az orvvadászatra vezethető vissza, hogy az elmúlt évtizedekben rendkívüli mértékben megritkult. Az 1970-es években még ötszáz egyedre becsülték a vadon élő állomány nagyságát, tizenöt évvel ezelőtt azonban már csak harminc egyedet tartottak számon. S az orrvadászok még ebből is lőttek ki, úgyhogy tíz évvel ezelőtt már csak egy tucatnyi volt belőlük, beleszámítva a vadonban lévő és az állatkerti példányokat is. Az utolsó vadon élő állatokat, amelyek a Kongói Demokratikus Köztársaságban található Garamba Nemzeti Parkban éltek, 2006 és 2008 között lőtték ki. Állatkerti körülmények között ekkoriban még élt néhány egyed, ám ezek mindannyian elég idős állatok voltak. Közülük négyet 2009-ben egy kenyai vadvédelmi területre költöztettek át. A többi állatkerti egyed azonban az elmúlt hat évben elpusztult (legutoljára a híradásokban is említett Nola), és a Kenyába költöztetett állatok közül is elpusztult egy, bár nem az orvvadászok miatt, hanem életkorából adódóan. A megmaradt három állatra, a Fatu nevű 15 éves nőstényre, a Najin nevű 16 éves nőstényre, illetve a Sudan nevű 42 éves hímre éjjel-nappal vigyáznak a fegyveres vadőrök. Még akkor is, ha nyilvánvaló, hogy ezzel a három állattal aligha lehet megmenteni az északi alfajt a kipusztulástól.

A hírnek tehát ez a magyarázata: a szélessszájú orrszarvú északi alfaja az, amelyből már csak három egyed maradt, a déli alfaj azonban, amelynek képviselői Budapesten is láthatóak, szerencsére sokkal gyakoribb.

Bár az északi szélesszájú orrszarvút a terepen dolgozó vadvédelmi szakemberek és az állatkertek közös erőfeszítésével sem sikerült megmenteni attól, hogy mindössze három egyed maradjon belőle, a megmentésére tett kísérletek így is tanulságosak. Annál is inkább, mivel ha az állatkertek nem lennének, ez az alfaj már 2008-ban végleg kipusztult volna, így pedig addig mindenképpen fennmarad, amíg a most meglévő állatok élnek. A hím állat idős kora miatt azonban valószínűtlen, hogy tőlük lehetséges volna utódokat nyerni. Az orrszarvúak mesterséges termékenyítése, amelynek módszereit a mi Állatkertünkkel együttműködésben dolgozta ki egy nemzetközi szakértői csapat (mi több, a világon az első és a második mesterséges termékenyítésből született orrszarvú is Budapesten jött a világra), sokáig bizonyos reményekkel kecsegtetett, mi több, számos állat szaporítóanyagát tartósították is esetleges későbbi felhasználásra. Ezzel együtt valószínűtlen, hogy ilyen kevés egyedszám mellett meg lehetne fordítani az északi alfaj sorsát. A nehézségek, elsősorban az orrvadászat és a hozzá kapcsolódó feketepiaci hálózatok leküzdhetetlennek bizonyultak. Egyes vélemények szerint a déli alfajjal szemben az északi alfaj védelmét az is nehezítette, hogy az utóbbi főként olyan afrikai országokban volt őshonos, ahol a központi kormányzat nehezen tudott erőforrásokat mozgósítani az orrvadászat megfékezésére.