Nyitvatartás

H-P:9.00-17.00 Szo-V:9.00-17.30
Bővebben>>>Tavasz

Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt jegy: 5000 HUF Gyermek jegy: 3500 HUF

Új erszényesek az Állatkertben 2013. október 11.

Erszényesnyest és kovari. Ez a két faj az Állatkert legújabb látványossága. Ausztrálián kívül mindkettő nagyon ritkán látható az állatkerti gyűjteményekben. Magyarországon máshol még soha nem mutatták be őket, és Budapesten is 15-20 éve láthatott utoljára ilyen állatokat a nagyközönség. A ragadozó életmódot folytató erszényesek egyik kedvence a tücsök, de az egeret is örömmel fogyasztják.

Erszényesnyest Újabb fajokkal gyarapodott Állatkertünk. Méghozzá ismét olyanokkal, amelyeket hosszú ideje nem láthatott a nagyközönség. Két erszényesről van szó, s mindkettő világviszonylatban is nagy ritkaságnak számít az Ausztrálián kívüli állatkertekben.

A keleti erszényesnyest (Dasyurus viverrinus) foltos erszényesnyest néven is ismert, de az utóbbi név nem a legcélravezetőbb, hiszen a foltos mintázat az erszényesnyestek mind a hat fajára jellemző. Méreteit tekintve kisebb macska nagyságú, még a nagyobb hímek súlya sem haladja meg az 1,6 kg-ot. Főként alkonyatkor és éjjel aktív állat, rovarokból és kisemlősökből álló táplálékát is ilyenkor kutatja fel. Mint minden erszényesre, erre a fajra is sajátos szaporodásmód jellemző. A nőstények rendkívül rövid, 21 napos vemhességi idő elteltével hozzák világra utódaikat, amelyek száma akár a tízet is meghaladhatja, sőt, nagy ritkán akár húsz is lehet. Közülük azonban csak az első hat maradhat életben, ugyanis a nőstények hasán csupán hat emlő található. Az emlőket körülvevő bőrredő igen fejletlen, tehát szó sincs olyan kifejezett erszényről, mint például a kenguruknál. Az emlőn kapaszkodó kölykök szőlőfürtként függenek le, valamivel idősebb korukban pedig az anyaállat hátán kapaszkodva vitetik magukat. A nőstények a lehető legtöbb utódot igyekeznek felnevelni, az erszényesnyestek ugyanis nem élnek túl sokáig. A természetben a 4-5 éves állatok már igen idősnek számítanak, állatkertekben viszont előfordul, hogy ennél tovább is élnek.

Erszényesnyest A faj eredetileg az ausztrál szárazföldön is igen gyakori volt, de mára onnan szinte teljesen eltűnt. Ennek oka, hogy az utolsó 50 ezer évben az Ázsia felől érkező őslakók, majd az utolsó bő kétszáz évben a fehér ember számos, a térségben eredetileg nem őshonos fajt telepített be, a dingótól a macskán át egészen a rókáig. Ezek pedig ragadozóként, vagy épp versenytársként számos őshonos faj megritkulását okozták. Tasmania szigetén azonban, ahol ezek a hatások kevésbé érvényesültek, számos olyan faj is fennmaradt, amely a kontinensről már kiveszett. Ilyen az erszényes ördög, és ilyen volt az erszényes farkas is, amely ugyan már teljesen kihalt, de utolsó állományai éppen Tasmaniában maradtak fenn. A keleti erszényesnyest a kontinensről az 1960-as évek végére szinte teljesen eltűnt, azóta csak szórványosan találkozni velük. Tasmaniában azonban még jelentősebb állományai vannak, így a faj nem számít fenyegetettnek, noha a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) a „veszélyeztetettség közeli" kategóriába sorolja.

Erszényesnyesteket Magyarországon eddig még csak Budapesten tartottak. Az első állatok még 1990 novemberében érkeztek, s ezeket egészen 1993 áprilisáig láthatta a nagyközönség. Ez azt jelenti, hogy ez az állatkertekben egyébként is ritkán látható faj húsz éves szünet után kerül ismét bemutatásra. A most érkezett erszényesnyestek a Lipcsei Állatkertből kerültek ide, összesen három nőstény és egy hím. Bízunk abban, hogy az elkövetkező években szaporítani is sikerül majd ezeket az állatokat.

KovariA másik új erszényes, amelyet már szintén láthatnak a látogatók, a kettősfésűs erszényesegér (Dasyuroides byrnei), amelyet azonban inkább az ausztrál őslakók szókészletéből kölcsönzött kovari néven szoktak emlegeti. Az erszényesegér név kissé megtévesztő is, mert az aprócska, bár egy egérnél azért nagyobb állat inkább ragadozó életmódot folytat. Ausztrália belső, sivatagos területein él, de állománya sajnos csökkenőben van, így a természetvédelmi szakemberek „sebezhetőnek" minősítik veszélyeztetettségének mértékét.

Ezt a fajt korábban szintén tartottuk már, méghozzá 1985-től kezdve, mi több, szaporítani is sikerült őket. Az elmúl másfél évtizedben azonban a kovarik is hiányoztak az Állatkertből, így sok látogató valószínűleg még egyáltalán nem látott ilyen állatokat.

KovariAz új erszényesek az egykori Szarvasház épületében kaptak helyet. Az 1912-ben épült állatház az 1980-as évek közepéig valóban szarvasféléknek adott otthon, akkor azonban eredeti helyéről a kert másik végébe helyezték át, és egy ideig különféle darvak, majd dél-amerikai állatok bemutatóhelyeként működött. A közelmúltban viszont fokozatosan átalakították az ausztrál régióban honos fajok számára. Az épület északi végében kaptak helyet az év eleje óta látható ritka hangyászsünök, a déli szárnyban pedig az erszényesnyestek, a kovarik, és az Állatkertben már régebb ideje látható, de most új helyre került kis siklóerszényesek számára építettek megfelelő férőhelyeket. A megújult létesítmény arra is alkalmas, hogy akár egy rendszeresen szaporodó erszényesnyest állománynak is otthona legyen, hiszen a bemutató tereken túl a kulisszák mögött további férőhelyeket is kialakítottak arra az esetre, ha például valamelyik állatot el kell különíteni a többiektől.

Állatkertünk az elmúlt években lépésről lépésre fejlesztette az úgynevezett Ausztrál Zónát. A folyamat első állomásaként a Dombház készült el még 2004-ben, ahol egyrészt a sisakos kazuárok kaptak helyet, másrészt két kengurufaj is bemutatásra kerül a létesítményhez tartozó kifutókban. A következő lépés az Ausztrálház kialakítása volt abban az 1912-es épületben, amely évtizedeken át madárházként működött. Az Ausztrálházat 2010-ben adták át, benne számos hüllő és madárfaj lelt otthonra, illetve itt található az éjjel aktív állatokat bemutató csarnok is, gyümölcsevő denevérekkel, illetve több különböző erszényessel, köztük patkánykengurukkal, kuszkuszokkal és rókakuzukkal. Külön lakhelye van a vombatoknak, ahová 2011-ben költözhetett be egy vombatpár. A két állat, Molly és Wally frigyéből azóta egy kölyök is született, ami egészen különleges szaporítási eredménynek számít, hiszen európai állatkertben utoljára éppen húsz éve sikerült vombatokat szaporítani, Magyarországon pedig, sőt, az egész kelet- és közép-európai térségben ez az első alkalom. Az Ausztrál Zóna fejlesztésének részeként készült el az idei év tavaszán a tojásrakó emlősöket képviselő hangyászsünök bemutatóhelye, illetve ugyanazon épület most megnyílt új szárnya is.

Az elkövetkező években tovább fejlesztenék az ausztrál régió élővilágát bemutató zónát, amelyre most már megfelelő hely is rendelkezésre fog állni. A jelenlegi állatsimogató, illetve a Parasztudvar ugyanis át fog költözni a vidámparki területre, hogy ott a közönségnek még többet kínáló tervezett Mesepark része legyen. Az ilyen módon felszabaduló régi területen viszont az Ausztrál Zóna tud majd tovább terjeszkedni.