Új helyen az ázsiai vadkutyák 2015. június 18.
Rudyard Kipling novellagyűjteménye, A dzsungel könyve egyik fejezetében a „vörös kutyák” jutnak fontos szerephez. A szóban forgó állatokat azonban manapság inkább vörös farkasnak, ázsiai vadkutyának, esetleg a kannada nyelvből átvett elnevezéssel élve dólnak (dhole) nevezzük. A Fővárosi Állat- és Növénykertben 2008 óta foglalkozunk ezzel az állatfajjal. Eredetileg három nősténnyel és két hímmel indult a csapat, s az elmúlt évek során több alkalommal is sikeresen szaporítottuk őket. 2009-ben, 2011-ben, 2014-ben, sőt mi több, az idei évben is születtek apróságok.
Jelenleg hét kölyök cseperedik vadkutyáinknál. Ők mindannyian egy anyától, a Kata nevű nősténytől születtek, apjukat Zolikának hívják. A kicsik nevelésébe azonban egy másik nőstény, a rangsor élén álló Doris is besegít. A kölykök március 27-én jöttek a világra, de kezdetben természetesen nem sokat lehetett látni belőlük. Május elején egy kis szerencsével már meg lehetett őket figyelni, de május végére merészkedtek elő annyira, hogy a vadkutyákat felkereső látogatók már jó eséllyel megláthassák az utódokat.
Aki most szeretné látni őket, nem árt, ha tudja, hogy a vadkutyák nemrégiben elköltöztek. Persze nem túl messzire. Új kifutójukat a régitől néhány tucat méterre, a vörös macskamedvék szomszédságában, a tigrisekkel szemben alakítottuk ki. Vagyis ezután is a Nagyszikla oldalában laknak, de egy teljesen új helyen. A költözködésre azért volt szükség, mert a cseperedő kölykökkel együtt most már tizennyolc vadkutyánk van, és egy ekkora falkának nagyobb, tágasabb férőhelyre van szüksége.
A vörös farkasok tartása és szaporítása valódi sikertörténetnek mondható. Az eredetileg öt egyedből álló csapatot hét év alatt jelentősen felszaporítottuk. Igaz, az egyedszám növekedéséhez a szaporulaton kívül a 2013-ban Svédországból vérfrissítésként érkezett két állat is hozzájárult. Viszont az itt született kölykök közül is akadt olyan, amelyik más állatkertbe került időközben. 2011-ben például két budapesti születésű dól utazott az USA-beli Minnesota Állatkertbe.
Az ázsiai vadkutyák szaporodása nemcsak azért örvendetes, mert a kölykök önfeledt hancúrozásukkal sok örömet okoznak a közönségnek, hanem azért is, mert ez a faj veszélyeztetettnek számít őshazájában, így az újabb és újabb kölykök születése természetvédelmi szempontból is fontos.