Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt: 3300 Ft Gyermek: 2200 Ft Diák: 2500 Ft

Nyitvatartás

H-P: 9:00-17:00 Sz-V: 9:00-17:30

Főemlősök testközelben

Az emberszabású majmok a legközelebbi rokonainkFőemlősök alatt az emlősállatoknak azt a csoportját értjük, ahová a különféle majmok, illetve a velük rokonságban álló félmajmok, így például a makik is tartoznak. Ezeket az állatokat a múltban egyetlen állatházban mutattuk be, de manapság az Állatkert több pontján is lehet főemlősökkel találkozni. Számos fajukat, például a makikat és az aranyhasú mangábét a Madagaszkár-házban, illetve az azt övező zónában mutatjuk be, de vannak főemlősök az újvilági állatokat bemutató zónában, ezen belül a Pálmaházban és a Dél-Amerika házban, továbbá a Xántus János házban, sőt még a Nagyszikla oldalában is. A legnépszerűbb főemlősök természetesen az emberszabású majmok, akik külön állatházban kaptak helyet.

Ház az emberszabásúaknak
Jóllehet Állatkertünkben már az 1890-es években is éltek emberszabású majmok, sokáig a többi majommal közös állatházban láthatta őket a közönség. 1987-ben készült el az emberszabású majmokA tágas gorillakifutó a benne lakó állatok számára kellően változatos és összetett életteret kínál, de egy kicsit több időt kell szánni arra, hogy megtaláljuk, a kifutó mely részén tartózkodnak éppen az állatok számára emelt állatház, amelyet Főemlősháznak, illetve Nagymajomháznak is szoktak hívni. Az épületet az idők során több lépcsőben átalakítottuk, az eredetihez képest jelentősen megnövelve a belső férőhelyeket, illetve a kapcsolódó kifutókat is. Az orangutánok és a gorillák számára is egy-egy tágas kifutó áll rendelkezésre, az utóbbi mérete az ezer négyzetmétert is meghaladja. A belső férőhelyek központi tere gorilláink és orangutánjaink esetében is egy-egy nagy beltéri csarnok, amely szükség esetén két külön részre osztható fel. Ezekhez a belső csarnokokhoz több kisebb elkülönítő helyiség is tartozik. Mivel emberszabásúink férőhelye a régi időkhöz képest jelentősen megnagyobbodott, ráadásul a férőhelyek igen összetettek is, érdemes időt szánni az állatok felkutatására. Például előfordulhat, hogy a kifutókat üresen találják a látogatók, de ilyenkor érdemes bekukkantani a házba, mert lehet, hogy az állatok épp a belső térben tanyáznak. A gorillakifutó esetében az is megtörténhet, hogy több irányból is meg kell nézni a kifutót, ha az állatokat látni akarjuk. Az ilyen kifutók kialakításánál ugyanis alapelv, hogy ne lehessen a tér minden pontját annak minden más pontjáról belátni. Félreeső zugok, sarkok, tereptárgyakkal tagolt térrészek összetett rendszeréről van tehát szó. Megeshet például, hogy az egész gorillacsapat kint van a kifutón, de épp a ház és a Varázshegy közötti üvegfolyosó környékén tartózkodnak, ami azt jelenti, hogy a kifutó másik feléről nem is lehet látni őket. De semmi baj, csak meg kell kerülni a kifutót, és máris gyönyörködhetünk az állatokban!

A legnagyobb főemlős
Gorilláinknál rendszeres a gyermekáldás, jelenleg is van náluk cseperedő kölyökA gorillák nemcsak az emberszabású majmok között, hanem az összes többi főemlőssel összehasonlítva is a legnagyobb termetűeknek számítanak. A többféle gorilla faj és alfaj közül Állatkertünkben a nyugati síkvidéki gorillákat mutatjuk be, amely elsősorban Kamerun, Egyenlítői Guinea, Gabon és Kongó területén számít őshonosnak. Első gorilláink, Liesel és Golo 1989-ben érkeztek a frankfurti, illetve a stuttgarti állatkertekből. Az azóta eltelt évtizedekben érkeztek újabb gorillák is, illetve számos alkalommal szaporítani is sikerült őket. A kicsik általában 7-8 éves korukig cseperednek nálunk, ám miután felnőttek, más állatkertekbe kerülnek. E sorok írásakor például a madridi, a barcelonai, az opolei és a sanghaji állatkertben is élt olyan gorilla, aki nálunk látta meg a napvilágot. A gorillakölykök világra jövetele A nyugati síkvidéki gorillák kritikusan veszélyeztetett állatok, így állatkerti szaporításuknak komoly jelentősége van a faj megmentése szempontjábólnemcsak azért fontos, mert a kicsik nagyon aranyosak, és természetesen nagyon népszerűek is a közönség körében, hanem azért is, mert ezek az állatok a természetben kritikus mértékben veszélyeztetettek. Így minden állatkertben született egyeddel növekszik az esélye annak, hogy meg tudjuk őket védeni a fenyegető kipusztulástól. Bár a gorillákat tiszteletet parancsoló külsejük miatt korábban kifejezetten vad természetű állatoknak tartották (amihez a King Kong típusú történetek is hozzájárultak), és ennek megfelelően főleg hússal táplálkozó, rendszeresen vadászó állatnak gondolták, a valóságban a gorillák eléggé békés természetű növényevők. Étlapjukon a természetben szinte kizárólag csak növényi eredetű táplálékok szerepelnek, és nálunk is csak néhány állati eredetű táplálék (pl. joghurt) kerül be a menüjükbe. A békés természet persze nem jelenti azt, hogy ne védenék meg a területüket, illetve a csapat többi tagját, ha ez szükségesnek mutatkozik.

Erdei emberek
Állatkertünkben már számos orangután kölyök született és cseperedett fel sikeresenAz orangután maláj eredetű név, és erdei embert jelent. Szumátra és Borneó lakói ugyanis ezeket az állatokat hagyományosan nem emberszabású majomnak, hanem kissé majomszabású embereknek tekintették, akik a „rendes” emberektől eltérően az erdő fái között élnek. Bár az orangutánok is emberszabású majmok, a gorilláktól sokban különböznek. Nemcsak vörösesbarna bundájukkal, vagy a hím állatokra jellemző arc- és toroklebernyeg miatt, hanem azért is, mert az orangutánok eredetileg nem csoportban, hanem magányosan élnek a természetbe. Az állatkertekben persze az a szokás, hogy általában több orangutánt is tartunk együtt, de fontos, hogy olyan férőhelyet biztosítsunk a számukra, ahol lehetőségük van a többiektől egy kicsit különvonulni. A másik fontos különbség, hogy az orangutánok sokkal több időt töltenek az ágak között, mint a gorillák. A gorillák is tudnak fára mászni, de aránylag ritkán teszik, akkor is főleg a fiatal, még könnyebben mozgó állatok. Ám egy nagy ezüsthátú hím a legritkább esetben veszi az irányt az ágak felé. Az orangutánoknál ez másképp van, ők A szumátrai orangutánok is kritikusan veszélyeztetett állatok, de minden nálunk született kölyökkel javul annak esélye, hogy ezek az emberszabásúak nem tűnnek el a földi élet színpadárólkifejezetten sok időt töltenek odafenn. Ha alaposan megnézzük a férőhelyüket, egyből látni, hogy mind a belső csarnokban, mind a kifutóban sokkal több mászófájuk, kötelük és egyéb, a mászás céljait szolgáló berendezésük van. Sőt, a házban azt is megfigyelhetjük, hogy amíg a gorilláknál egyszerű faburkolatú álmennyezet van, addig az orangutánoknál a mennyezet horganylemezzel van bevonva. Az orangutánok ugyanis nagyon szeretnek barkácsolni, csak jobban évezik a dolgok szétszerelését az összerakásuknál. Így aztán az orangutánok számára megfelelő helyet biztosítani műszaki szempontból is komoly feladat. Állatkertünkben már az 1890-es években is éltek orangutánok, de a múltban előfordult, hogy akár több évtizeden át is szünetelt a bemutatásuk. Az elmúlt négy évtizedben viszont mindvégig voltak nálunk orangutánok, sőt, az 1990-es évek eleje óta számos alkalommal születtek nálunk kölykök is. A gorillákhoz hasonlóan az ő szaporításuknak is nagy a természetvédelmi jelentősége. Az orangutánok is sokfélék, legfőképpen a borneói és a szumátrai orangutánokat szokták megkülönböztetni. A múltban volt borneói orangutánunk is, de a jelenlegi budapesti orang csapat már mind szumátrai orangutánokból áll.

Ahogy az Állatkert más részein, az emberszabásúaknál és a többi főemlősnél is mindig van valamilyen újdonság. Új állatok érkeznek, kisállatok jönnek a világra, vagy más aktuális érdekességről tudunk beszámolni. Ezeket az újdonságokat, az állatainkról szóló legfrissebb híreket itt lehet elolvasni.