Nyitvatartás

H-P:9.00-17.00 Szo-V:9.00-17.30
Bővebben>>>Tavasz

Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt jegy: 5000 HUF Gyermek jegy: 3500 HUF

Lepkekert

A Júlia-lepke, más néven Júlia-helikonka (Dryas iulia) különlegessége, hogy a természetben a hímek extra ásványianyag szükségletüket időnként úgy elégitik ki, hogy kajmánok vagy teknősök könnyét szívják fel pödörnyelvükkelA Pálmaház szomszédságában található Lepkekert Állatkertünk egyik szezonális látnivalója, amely nyár elejétől (alkalmanként már május végétől, ha az időjárás engedi) kora őszig, az időjárás alakulásától függően szeptemberig, esetleg október elejéig várja a látogatókat. A Lepkekertet 2000 óta minden szezonban megnyitjuk a közönség előtt, noha a bemutató pontos helye az idők során többször is változott. Jelenlegi helyén 2014 óta várja a látogatókat. A Lepkekert maga lényegében egy pergola építmény fényáteresztő oldalfalakkal, illetve egy óriási hálósátorral. A 240 négyzetméter alapterületű bemutatóhely 1200 köbméternyi légterében rendszerint másfél-kéttucat különféle trópusi lepkefaj félezernél is több egyedét láthatják a látogatók, méghozzá oly módon, hogy be is lehet sétálni a lepkék közé, és lényegében egy térben lehet velük mozogni.

Trópusi lepkevarázs
Mit csinálnak a lepkék a Lepkekertben? Repkednek, esznek, pihennek, élik mindennapi életüket. A Lepkekert bejárataMéghozzá a szemünk láttára. Időnként még az is megesik, hogy rászállnak a közöttük sétálgató emberekre. És persze „modellt állnak” a fényképezéshez, hiszen legtöbb látogatónk tetszését annyira elnyerik ezek a színpompás állatok, hogy többségük meg is akarja őket örökíteni legalább a mobiltelefon beépített fényképezőgépével.

Látnivalóban igazán nincs hiány, hiszen az itt bemutatott fajok mindegyike igen látványos, és többnyire nevezetes is valamiről. Akadnak például termetes, tenyérnyinél is nagyobb példányok. Aztán vannak olyan lepkéink, amelyek különleges mintájukkal, vagy a szárnyukon megfigyelhető, színjátszó, irizáló színhatás miatt keltik fel a figyelmet. De akad olyan lepkefaj is, amelynek szárnyai részben átlátszók, így könnyebben bele tud olvadni környezetébe. Sokuknak különleges története van: az egyik A Lepkekert változatos növényzete nemcsak szép, hanem a virágok egy részét a lepkék szívesen látogatják nektárértújvilági faj hímjei például őshazájukban úgy jutnak ásványi anyagokhoz, hogy felszívják a kajmánok könnyeit.

A bemutatott fajok nagy része távoli tájakon, Közép- és Dél-Amerikában, Délkelet-Ázsiában, esetleg Afrikában őshonos, tehát javarészt trópusi fajokhoz tartoznak. Az elmúlt években ötvennél is több fajjal foglalkoztunk, bár ezek természetesen nem mind egy időben kerültek bemutatásra. Időnként előfordul, hogy hazai fajokat is bemutatunk: ezek általában nappali pávaszemek, amelyek hernyói mentett állatként kerülnek be hozzánk olyankor, amikor a kedvezőtlen időjárás miatt ezek a hernyók segítség nélkül elpusztultak volna.

 

A lepkék csodálatos világa
A lepkék az ízeltlábúak, azon belül pedig a rovarok közé tartoznak. Jóllehet a rovarok jellemzően nemA denvérlepkék, másik nevükön estikék (Caligo sp.) több faját is be szoktuk mutatni. Bár a Lepkekertben ezek a lepkék nappal is jól láthatók, a természetben rendszerint alkonyatkor a legaktívabbak, csapongó repülésük pedig tényleg emlékeztet kissé a denevérek röptére tartoznak az állatkerti látogatók körében nagy népszerűségnek örvendő állatok közé, a lepkék kivételt képeznek. Látványos megjelenésük, pompás színeik miatt kifejezetten kedvelt élőlények, így a Lepkekert iránt is minden évben nagy az érdeklődés.

A természettudósok eddig nagyjából 180 ezer különböző lepkefajt fedeztek fel, így a lepkék – a bogarak, a hártyásszárnyúak és a kétszárnyúak mellett – a fajokban leginkább gazdag rovarrendek közé tartoznak (összehasonlításként az emlősöknek nagyjából 5500, a madaraknak pedig úgy 10.000 faja ismeretes). Az eddig felfedezett lepkefajok jó része természetesen a trópusi területek lakója, Magyarországon nagyjából 3500 fajuk fordul elő.

A lepkék petékkel szaporodnak. A petékből kelnek ki a lárvák, amelyeket a lepkék esetében hernyónak nevezünk. Ebben az életszakaszban az állat legfőbb feladata a táplálkozás: minél több táplálékot – nagyrészt különböző növények leveleit – kell ilyenkor elfogyasztaniuk, hogy a tápanyagok később építőkövei lehessenek a kifejlett lepke, azaz az imágó testének. A hernyóból imágóvá való átalakulás a báb állapoton keresztül történik. A hernyó bebábozódáskor lényegében becsomagolja magát, hogy A gyöngyös malachitlepke, más néven malachit vikárka (Siproeta stelenes) táplálkozási szokásai emberi szemmel kissé bizarrnak tűnnek. Más lepkékhez hasonlóan ez a faj is kedveli a nektárt és a rothadó gyümölcsöket, de dögök, sőt még denevérürülék is szerepel az étlapjánodabent, a báb belsejében átalakuljon. A bábból kikelő lepke szárnyai kezdetben még gyűröttek, de a frissen kikelt állat lassan belepumpálja a testnedveit és kimerevíti őket. Közben szép lassan meg is száradnak a szárnyak, s amikor ez bekövetkezik, a lepke egyből repülni is tud velük. A röpképes kifejlett, imágó állapotban az állatok fő célja a szaporodás, vagyis az, hogy megfelelő párt találjanak, a nőstények pedig petéket rakjanak le. Éppen ezért ebben az életszakaszban táplálkozásuk merőben eltér a lárvakoritól. Ilyenkor főleg energiában gazdag táplálékon, nektáron, édes gyümölcsök nedvein szoktak élni, hiszen a repülés maga igencsak energiaigényes tevékenység.

Terített asztal
A sok-sok színpompás lepkét nemcsak repülés, hanem például táplálkozás közben is láthatják a A lepkéknek nyaló-szívó szájszervük, más néven pödörnyelvük van: ezzel nyerik ki a virágokból a nektárt, vagy a gyümölcsök édes nedvétlátogatók. Munkatársaink háromféle módon gondoskodnak a táplálásukról. Egyrészt a Lepkekertben található dús, változatos, és önmagában is látványos növényzet részben olyan növényekből áll, amelyek virágából a lepkék szívesen táplálkoznak. Ilyenek például a Lantana növénynemzetségbe tartozó sétányrózsák, más néven színváltóvirágok is. A Lepkekert különböző pontjain elhelyezett etetőtálcákban lédús, édes gyümölcsöket is kínálnak a lepkéknek, amelyek szívesen szívogatják a félbevágott banánok vagy narancsok nedvét. A fentieken túl még mesterséges nektárt is kihelyeznek az állatoknak: a jól bevált recept szerint készülő tápoldat egyik fontos alapanyaga nem más, mint a híres magyar akácméz.

Lepkefarmok és saját szaporítás
A termetes atlaszlepkék (Attacus atlas) szárnyfesztávolsága a 25 centit is meghaladhatja. Ez a faj Kínától Jáváig, Afganisztántól Pápua Új-Guineáig számít őshonosnak A Lepkekert induló állománya minden esetben lepkefarmokról származik. Ezeken a trópusi területeken, például Costa Ricában található farmokon a lepkefarmerek rendszerint több tucat különböző fajt szaporítanak nagy tételben a mi Lepkekertünkhöz hasonló bemutatóhelyek számára. A szóban forgó lepkefarmok természetvédelmi szempontból igen fontosak. Tevékenységüknek köszönhetően elkerülhető, hogy az állatokat a vadonból fogják be. Ráadásul a lepkék szaporítása, a hernyóknak szükséges, helyben őshonos tápnövények termesztése olyan munkalehetőséget, megélhetést kínál a szóban forgó területek lakosságának, amely – az ültetvényes gazdálkodással, vagy éppen a bányászattal ellentétben – összhangba hozható az őshonos élővilág védelmével, illetve a fenntarthatóság szempontjaival.

A lepkefarmokról származó lepkék szállításra akkor kerül sor, ha a hernyók már bebábozódtak. Amíg A Közép- és Dél-Amerikában őshonos zebralepkék, más néven helikonkák több különböző faját is be szoktuk mutatni: a képen egy pöttyös helikonka (Heliconius hecale) láthatóbáb állapotban vannak, gondosan becsomagolják, majd légi úton Budapestre szállítják őket. A kicsomagolt bábokat a Lepkekertben található üvegfalú bábszekrényben függesztjük fel, ahonnan a kikelés után a Lepkekert légterébe röppenhetnek ki.

A lepkefarmokról beszerzett bábok mellett egyébként számos trópusi fajt helyben is nagy sikerrel szaporítottunk az elmúlt két évtizedben. A szakmai képesség tehát megvan arra is, hogy számos faj esetében csak az induló állományt hozzuk trópusi lepkefarmokról, a további utánpótlásról azonban saját szaporulatból gondoskodjunk. Több éven keresztül ezzel is foglalkoztunk. A helyben való szaporításhoz azonban meglehetősen sok dologra van szükség: külön üvegház kellett a hernyók neveléséhez, és egy másik a táplálásukhoz szükséges tápnövények termesztéséhez. Mivel ilyen kapacitások jelenleg nem állnak rendelkezésünkre, az induló állomány mellett a szezon közbeni utánpótlást is az említett farmokról beszerzett bábokkal szoktuk biztosítani.

A bábszekrény csodái
Az üvegfalú bábszekrényben függő bábokból egymás után kelnek ki a kifejlett lepkékA Lepkekert látogatói a kifejlett lepkék mellett természetesen a bábokat is megcsodálhatják. Az üvegfalú szekrényben elhelyezett bábok mindegyike fajra jellemző külsejű, tehát aránylag könnyen meg lehet mondani, hogy melyik bábból milyen lepke fog kikelni. A lepkebábok megjelenése általában olyan, amely segít megtéveszteni a ragadozókat, elhitetve velük, hogy nem is bábról, hanem valamilyen növényi részről, levélről, elszáradt növénydarabról van szó. Mivel báb állapotban az állatok sem repülni, sem mászni nem képesek, természetesen nagyon sérülékenynek számítanak. Az üvegfalú szekrényben azonban tökéletes biztonságban vannak, még a hangyák sem tudnak hozzájuk férni. A bábszekrényt egyébként úgy lehet hangyamentessé tenni, hogy lábait vízzel teli edényekbe állítjuk.

A Lepkekertben járva a bábszekrényt mindenképpen érdemes megnézni. A bábokat mindenképpen láthatjuk, de ha egy kis szerencsénk van, akár még kikelésnek is szemtanúi lehetünk.

 

Mindent a szemnek, semmit a kéznek!
Bár látogatóink a Lepkekertben egy térben sétálhatnak a lepkékkel, s némelyikük még rá is szállhat az ember fejére vagy vállára, megfogni őket természetesen nem szabad. Hiszen a lepkékről köztudott, mennyire törékeny, sérülékeny élőlények. Arra, hogy a Lepkekertben valóban a „mindent a szemnek, semmit a kéznek” elve érvényesüljön, az ott szolgálatot teljesítő önkéntesek ügyelnek. Látogatóinkat arra kérjük, működjenek együtt munkatársainkkal, és vigyázzanak ezekre a törékeny állatokra, hogy tovább lehessen gyönyörködni a Lepkekert lakóiban.

Ahogy az Állatkert más részein, a Lepkekertben is mindig van valamilyen újdonság. Új állatok érkeznek, kisállatok jönnek a világra, vagy más aktuális érdekességről tudunk beszámolni. Ezeket az újdonságokat, az állatainkról szóló legfrissebb híreket itt lehet elolvasni.