Jubileumi kiállítás

Augusztus 12-től október 31-ig látogatható a Magyar Természettudományi Múzeumban „A foltos nyakorján és a többiek” című időszaki kiállítás, amely a két intézmény közös kiállítása az Állatkert jubileuma alkalmából. A kiállítás egyrészt a kert történetét idézi fel, másrészt bepillantást enged az állatkerti kulisszák mögött zajló szakmai munkába is. A kiállítás maga néhány nappal a tulajdonképpeni születésnap után, augusztus 12-én pénteken nyílt meg. Az ünnepélyes eseményen Csányi Vilmos etológus professzor nyitotta meg a tárlatot, és természetesen a két intézmény főigazgatója, Korsós Zoltán és Persányi Miklós is köszöntötte a résztvevőket.

Az időszaki kiállítás a múzeum hétszáz négyzetméteres kupolacsarnokában kapott helyet, s számos történeti relikviát, az állatkerti szakmai munka során használt eszközt vonultat fel, illetve olyan zoológiai példányokat (preparátumok, csontvázak), amelyeknek az Állatkerthez is köze van.

A Magyar Természettudományi Múzeum Állattárának gyűjteményében ugyanis több olyan példány is akad, amely életében az Állatkert lakója volt. Közülük a legrégebbi egy hosszúorrú patkánykenguru: ez az állat 1870-ben pusztult el, s akkor került a múzeum emlősgyűjteményébe. De a kiállításon látható például Kincsem, az európai hírű legendás vízilóanya koponyája is.

Az állatkerti állatból lett múzeumi példányokon kívül természetesen sok más érdekesség is látható a kiállításon. Az egyik vitrin például Xántus Jánosnak, az Állatkert alapítójának állít emléket. A vitrinben látható a szabadságharcban is részt vett Xántus János kardja, illetve puskája is: előbbit az Állatkert, utóbbit a győri Rómer Flóris Múzeum őrzi, így a két tárgy hosszú idő után „találkozik” ismét

A kiállítás állatkerti épületekkel foglalkozó részében méretarányos makettek segítségével szokatlan perspektívából is megismerhetjük az Állatkert épületeit, másutt az állatok gyógykezelése és bódítása során használt távinjekciós felszerelést láthatjuk, méghozzá a mai korszerű, és az évtizedekkel ezelőtt használt régi eszközöket is. Bele lehet kukkantani az 1930 óta vezetett törzskönyvbe is. Kiderül, hogy mivel és hogyan etetik az Állatkert lakóit, milyen szerepet tölt be az intézmény a veszélyeztetett fajok védelmében, és hogy hol a helye az állatkertek világhálózatában.

Az érdekességeket, látnivalókat hosszan lehetne sorolni, ám az élmény akkor igazi, ha valaki személyesen is ellátogat a Magyar Természettudományi Múzeumba, és megtekinti az október végéig látogatható tárlatot.