Nyitvatartás

H-P:9.00-17.00 Szo-V:9.00-17.30
Bővebben>>>Tavasz

Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt jegy: 5000 HUF Gyermek jegy: 3500 HUF

Korok és műalkotások

Jegesmedve szobrok a Főkapun (Maugsch Gyula)Az Állatkert múltja nemcsak a különböző korokban emelt épületek, hanem a különböző korokban készült képzőművészeti alkotások formájában is érzékelhető a kertet felkereső nagyközönség számára. Hiszen a kert területén az állatok, a növények és a különféle épületek mellett számos képzőművészeti alkotás teszi a képet teljessé.

Az igazat megvallva magukon az épületeken is elég sok a szobordísz. Elég, ha csak a Főkapu kőelefántjaira, jegesmedve és mandrill szobraira, vagy mondjuk az Elefántház eozinmázas, Zsolnai kerámia figuráira gondolunk. Sőt, talán nem is gondolnánk, de nemcsak a százévesnél régebbi állatházakon, hanem a „szocreál” korában, 1954-ben emelt egykori Madártelelőn, a mai Xántus János-házon is találunk figyelemreméltó szobordíszeket. Az épületszobrászati elemek mellett említést érdemelnek még a mozaikok is, amelyek többsége Róth Miksa császári és királyi üvegműves és mozaikkészítő mester műhelyében készült. Egy igen finom, míves mozaik a Főkaput díszíti, és izgalmas mozaikdíszeket láthatunk az Akvárium nézőterén is.

Az Állatkert kerítése (Farkas és Társa)Műalkotásként is érdemes a figyelmünkre az Állatkertet körülvevő kerítés, illetve annak a Dózsa György úttól a cirkuszig terjedő, 1912-ben készült szakasza. A kerítés lábazata kavicsfelszínű vasbeton, a lábazat felett, az oszlopközökben pedig kovácsoltvas rácsozat található. Ez utóbbiakat a Farkas és Társa Vasszerkezeti Gyár szállította. A rácselemeken különféle állatfigurák is megjelennek, köztük szarvas, oroszlán, illetve jegesmedve a bocsaival együtt. Emellett a kerítésre szegecselt fémlapokon finom vonalvezetésű madárábrázolásokat is láthatunk.

Az épületektől független, önálló műalkotásokat legnagyobb számban a különféle szobrok képviselik. Ezek közül a legpatinásabb a két öntöttvas sárkány szobor, amelyek még az Állatkertnél is régebbiek. Egészen pontosan 1856-ban öntötték őket, s eredetileg a Duna Gőzhajózási Társaság Lánchíd melletti rakodóudvarának kapuját őrizték. Összesen három sárkány volt, amelyeket később, a rakpart átalakítása miatt elszállítottak eredeti helyükről. Az egyik sárkány a Kiscelli Múzeum épülete előtt lett felállítva – ott látható mind a mai napig. A másik kettő először a Városliget sarkánál, majd a Vidámparkban állt, 2010-ben azonban (tehát még a Vidámpark megszűnése előtt) az Állatkertbe kerültek. Jelenleg a Varázshegy bejáratához vezető sétány mentén állnak, bár 2016-ban, a Sárkányok Éjszakái című, Kínai fényvarázs az Állatkertben alcímű bemutató idején átmenetileg a kert főkapujához helyeztük át őket.

Mozaik az Akváriumban (Róth Miksa)Bár a két sárkányszobor nagyon régi, csak a közelmúltban kerültek az Állatkertbe. Így az önálló szobrok közül alighanem Tóth István „Bosszú” című műalkotása az, amelyik a legrégebb ideje áll a kert területén. A cro-magnon-i embert ábrázoló egészalakos szobor eredetileg 1899-ben készült, majd a második világháború után, az 1950-es évek elején került az Állatkertbe. Hosszú időn keresztül a Pálmaház bejárata előtti parkrész tavacskájánál állt. Később átkerült a Nagyszikla oldalába, majd a Kissziklához, legutóbb pedig a Makiház mellé, ahol jelenleg is látható.

Nem kevésbé hírneves szobrászművész alkotása a Táncoló kígyók című kisplasztika, amelyet 1986-ban lepleztek le. Búza Barna alkotása eredetileg a Sziklakert domboldalának alján állt, jelenleg a Mérgesház előtt látható.

„Bosszú” – ősember szobor (Tóth István)Különleges sort alkotnak a szobrok között Székely Kata bronz kisplasztikái. Az akkor még felsőfokú művészeti tanulmányait folytató ifjú tehetség első szobrát 2005-ben avattuk fel. A Lulu című, nőstény orrszarvúnkat ábrázoló kisplasztikát az elkövetkező években több mint egy tucat további alkotás követett. Ezek nagyobb része valamilyen állatot (gyűrűsfarkú maki, víziló, jegesmedve, oroszlánfóka, tapír, pingvin, hóbagoly, kormorán, pelikán stb.) ábrázol, de akad közöttük a Nagysziklát és a környező épületeket kicsinyítve megjelenítő alkotás is. Székely Kata szobrai azért is különlegesek, mert művészi, esztétikai értékükön túl hozzájárulnak a látásukban korlátozottak ismeretszerzéséhez is. A kisplasztikák ugyanis részben azzal a céllal készültek, hogy a vakok és gyengénlátók a segítségükkel tapintás útján alkothassanak képet az egyes állatok alakjáról. Ugyancsak a látássérültek tájékoztatását segítik a szobrok mellett elhelyezett Braille-írásos ismeretterjesztő szövegek is.

Tapír kisplasztika Braille-írásos felirattal (Székely Kata)Külön figyelmet érdemelnek az Állatkert területén álló különféle faszobrok is. Ezek egy része az 1912-ben felállított, de a háborúban tönkrement „bálványfák” hű másolata, a többi viszont az elmúlt két évtizedben megálmodott alkotás, amelyeket szinte kivétel nélkül Mónus Béla készített. A legújabb ilyen alkotás a 2015-ben készült koala szobor, de találkozhatunk fából faragott oroszlánnal, gorillával, óriásira felnagyított hernyóval és madárpókkal is a jeles művész jóvoltából, aki önmagát szerényen csak „faragó embernek” szokta nevezni.

Sajátos alkotás az „Édeske” művésznéven is ismert Harasztÿ István kinetikus madárszobra, amely az óriásvidrák házának bejárata mellett áll.

Asóka-oszlopfő az India-ház előttEgyes műalkotások intézményünk távoli tájakkal való kapcsolatát jelzik. Ennek szép példája Elek Anita alkotása, a „Szabadság madarának párja”. A szobornak érdekes története van, amely még 2003-ban kezdődött. Ebben az évben állította fel a Magyar–Madagaszkári Baráti Társaság a madagaszkári Maroensetra falu mellett a szabadság madarát jelképező szobrot, amely a magyar és a malgas nép közötti fontos összekötő kapcsot jelentő, magyar származású utazóra, tudósra, katonára és emberbarátra, Benyovszky Móricra emlékeztet. 2010-ben ennek a szobornak a párját, másolatát állítottuk fel az állatkerti Madagaszkár-ház mellett: a műalkotást Randrianasolo Lalarison Richard, Madagaszkár tiszteletbeli konzulja, illetve G. Németh György, a Magyar–Madagaszkári Baráti Társaság elnöke avatta fel.

Hasonló története van az India-ház előtt 2012-ben felállított Asóka-oszlopnak, amelynek tetején a szarnati Asóka-oszlopfő másolata látható, illetve a 2016-ban felállított vidra szobor, amelyet a dél-koreai Tedzson város ajándékozott az Állatkertnek.

A képzőművészeti alkotások sorából semmiképpen nem hagyhatjuk ki az Állatkert különböző pontjain található ivókutakat sem. Például a dodó kutat, amely Stössel Nánda alkotása, vagy a teknős kutat, amelyet Thúry Levente készített. S ezzel még közel sincs vége a sornak, hiszen ha a kertben látható összes kisebb-nagyobb képzőművészeti alkotást mind fel akarnánk sorolni, száznál is többet kellene egyenként bemutatnunk.