Nyitvatartás

H-P: 9:00-18:00  Sz-V: 9:00-19:00

Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt jegy: 3300 HUF Gyermek jegy: 2200 HUF

Csokonai és az állatok 2020. április 9.

A magyar költészet napja alkalmából felelevenítjük Csokonai Dorottya című művének sorait, amelyben Vénusz a szerelem hatalmát mutatja be a természetből vett példákkal. Csokonai itt a költészetet az ismeretterjesztéssel is összekapcsolta.

A hiéna (korabeli írásmóddal hijéna) ábrázolása a német Georg Christian Raff természetrajzának Fábián József fordításában megjelent magyar kiadásából, amelyet Csokonai is olvasott József Attila 1905. április 11-én született. Születésének évfordulója 1964 óta a magyar költészet napja, amely nagyszerű lehetőség arra, hogy a nagyközönség figyelmét a költészet szépségeire, érdekességeire irányítsák az irodalommal foglalkozók.
A dologhoz nekünk is közünk van, nemcsak azért, mert a magyar költészet remekeit mi magunk is nagy értéknek tekintjük, hanem azért is, mert a költészet és a természettudomány között a világirodalomban, és a magyar irodalomban is sok kapcsolat van.
Az egyik legjobb példa erre a felvilágosodás korának egyik legjelesebb költője, Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805), aki a költészet, az irodalom, és korának sok közéleti kérdése mellett élénken érdeklődött a természettudományok iránt is. Jól ismerte kora meghatározó természettudósainak munkásságát, így a nagy svéd botanikus és rendszerező, Linné, valamint a német természettudós, Johann Friedrich Blumenbach munkásságát is. Emellett növényeket gyűjtött, botanikai tárgyú eszmecseréket folytatott a növénytan iránt ugyancsak élénken érdeklődő Fazekas Mihállyal (a Lúdas Matyi szerzőjével), s kapcsolatot tartott fenn a kor jeles hazai tudósaival, például Földi Jánossal is (akinek a halálára még rövid verset is írt).
A természet iránti érdeklődése műveiben is visszaköszön. Például a Dorottya, vagyis a' dámák' diadalma a fársángon című komikus vígeposza, ahogy ő maga írta, „furcsa vitézi versezete" néhány sorában is. A Dorottyát Csokonai 1798-ban, somogyi tartózkodása idején írta, de csak 1804-ben jelent meg nyomtatásban. A művet vígeposzként az jellemzi, hogy az ókori klasszikus eposzokból ismert irodalmi eszközökkel nem az eposzi műfajt eredetileg jellemző hősi cselekményeket mutat be, hanem inkább hétköznapi tréfás élethelyzeteket jelenít meg ezen a módon. A mű fő ihletőjének a jeles angol költő, Alexander Pope (ő az a „pápa", akit Dan Brown A Da Vinci-kód című regényében, illetve a regényből készült filmben Newton temetése kapcsán emlegetnek) Fürtrablás című komikus hőskölteményét tekinthetjük.
Mivel a klasszikus eposzokban a görög-római mitológiából ismerős istenségek is fel szoktak tűnni, természetesen Csokonai Dorottyájában is szót kap néhány mitológiai figura, köztük a szerelem istennője, akit sok elnevezése közül a költő Cythere, illetve Citére néven emleget, de azonosnak tekinthető Vénusz istennővel. Amikor Vénusz a szerelem hatalmáról beszél, többek között a természetből hoz példákat, többféle állatot és növényt is megemlítve:

Még a hijéna is, bár szeme szikrádzik,
Foga vérbe fered, nékem megjuhádzik.
Előttem a lajhár friss játékot tészen,
S e leglomhább állat vídám s virgonc lészen.
Béborítom a nagy balénát lángokba,
S párt keres a fagyos grönlandi habokba.
Béönthetem tüzem egy férgecskébe is,
Bár kicsiny a szíve, s hideg a vére is.
Sőt bogaracska nősz másik bogaracskán,
Sok millió nemzik fiat egy fogacskán.
Egyszóval, nincs állat, mellyben tűz nem érzik;
Sőt ezt a nem mozgó plánták is mind érzik;
A pompás pálmának, a silány penésznek
Fajtái mind az én híremmel tenyésznek.

Az egyes állatok és növények nevét Csokonai mind megjelölte, és mindegyikhez írt magyarázó lábjegyzetet is, hogy költészetét összekapcsolja némi természettudományos ismeretterjesztéssel. Ezekben a lábjegyzetekben nemcsak a már említett Blumenbachra és Földi Jánosra hivatkozott, hanem a német a Georg Christian Raff valójában gyermekeknek írt természetrajzára is, amely 1799-ben jelent meg magyarul Fábián József fordításában (ugyanennek a könyvnek egy későbbi, 1846-os fordítása annak a Táncsics Mihálynak a nevéhez fűződik, akit a forradalmi ifjúság 1848. március 15-én várbeli börtönéből szabadított ki).

A hiénáról például ezt a lábjegyzetet írta Csokonai:

A HIJÉNA egy kegyetlen állat, mellyet soha tökélletesen meg nem szelídithetni. Irtózva kell olvasni, amiket erről az állatról írnak az útazók és természetvizsgálók; aki magyar olvasóim közzűl a hiénáról keveset vagy éppen semmit sem tud, ne múlassa el megolvasni, amit RAFF után felőle beszéll tiszteletes FÁBIÁN József úr a Természeti históriának (Veszprém, 1799. n. 8.) 497. és 498. lapján.

A lajhárról a költő a következő ismereteket osztotta meg a Dorottya olvasóival:

LAJHÁR, Földi és Fábián elnevezések után az a minden állatok közt legtúnyább, leglassúbb és legostobább négylábú állatocska, melly görögűl bradypus, deákúl ignavus vagy tardigradus, franciáúl paresseux, németül Faulthier, az amérikaiaknál pedig a maga sipitnya szavairól AI nevet visel. Minthogy ennek természetét is járatlan olvasóim magyar könyvből is megtanúlhatják, útasítom őket az említett Históriájára FÁBIÁN úrnak a 604-606. lap. Vessék egybe ezzel a FÖLDI jegyzését is, mellyet a Természeti Históriának (Pozsony. 1801. 8.) 55-dik lapján tészen, Blumenbach után. Megnézhetni Johann Friedrich BLUMENBACH'S Handbuch der Naturgeschichte. IV-te Auflage, Göttingen 1799. 8. Seite 72.

Nem maradhatott ki természetesen a bálnával kapcsolatos ismeretterjesztés sem:

A BALÉNA legnagyobb neme a cethalaknak, sőt a legnagyobb állat a mi földünk kerekségén; mert 10-15 öl van a hosszasága, s általjában van a teste százannyi temérdekségű, mint a mi ökreinké. Terem az északi és déli Óceánuson; legjelesben pedig az északi pólus felé hajló, kietlen Grönlandiának környékén. - Ennek is egész formáját, természetét és fogása módját megolvashatni Földinél 108. és 109. lap., hosszasabban pedig Fábián Raffjának 589. lapjától egészen az 599. lapig.

A magyar felvilágosodás korában, amelynek kezdetét 1772-től, Bessenyei György híres drámája, az Ágis tragédiája megjelenéstől számítunk, különösen fontos volt a magyar irodalommal, nyelvvel és természettudományokkal foglalkozó emberek együttműködése. Hiszen a nyelvújítás és a nyelvművelés fontos, akkoriban sok feladatot adó területe volt annak a szókincsnek a megteremtése, amely a természettudományok műveléséhez szükséges, és amellyel a magyar nyelv ezt megelőzően nem igazán rendelkezett. Ez a munka a kor olyan jeles személyeinek együttműködésével volt lehetséges, mint Csokonai, Fazekas Mihály, Diószegi Sámuel, Kazinczy Ferenc vagy éppen Földi János.

A magyar költészet napjához kapcsolódó aktualitásán túl a fenti érdekességeket egyúttal a digitális oktatásban is felhasználható tartalomnak szántuk. Amióta Állatkertünk kapuit a koronavírus járvány miatt átmenetileg zárva kell tartanunk, az internet segítségével igyekszünk eljuttatni közönségünkhöz az állatkerti élményeket. Ezért a szokásosnál is több hírt és kisfilmet teszünk közzé, és olyan anyagokat is készítünk, amelyek éppúgy igyekeznek helyettesíteni az állatkerti tanulmányi célú látogatásokat, sétákat, foglalkozásokat, mint ahogyan az iskolai oktatásban is digitális munkarenddel igyekeznek pótolni a tantermi oktatást. Ezek a tartalmak honlapunk Digitális Állatkert című fejezetében érhetők el.