A zöldfelület fejlesztése

A Fővárosi Állat- és Növénykertnek az a szándéka, hogy a megszűnt Vidámparktól átvett területen a növényzetet, és ezen belül a faállományt is jelentős mértékben fejlessze. Egyrészt azért, mert a zöldfelületek állapotán és minőségén sok a javítanivaló, másrészt azért is, mert a terület korábbi, vidámparki célú felhasználásával ellentétben az állat- és növénykerti jellegű felhasználása eleve jóval nagyobb teret enged a növényzetnek. Hiszen egy vidámparkban a játéküzemek épületei, a szabadban felállított játéküzemek, javarészt burkolt terek és csupán alárendelt szerepet játszó zöldfelületek határozzák meg az összképet. Az állat- és növénykerti hasznosításnál viszont a be nem épített területek nagy része park, illetve állattartási célokat szolgáló szabadkifutó, az építmények pedig nagyrészt állattartó terek, amelyek belső terében is jelentős növényzetet talál a látogató. Különösen az olyan létesítmények esetében, amilyeneket a szóban forgó területen a jövőben tervezünk megvalósítani.

A nagyközönség emellett azt is joggal elvárhatja, hogy a volt vidámparki területen intézményünk olyan zöldfelület-gazdálkodási és parkfenntartási gyakorlatot valósítson meg, amelynek nyomán az ottani park állapota, gondozottsága és botanikai gazdagsága folyamatosan javul, s ezáltal közelebb kerül ahhoz a színvonalhoz, amelyet a látogatók az Állatkert klasszikus területén az elmúlt másfél évszázadban megszokhattak. Ezeket a botanikai–kertészeti fejlesztéseket természetesen a területre tervezett beruházásokkal, a Holnemvolt Vár, illetve Pannon Park kialakításával összefüggésben ésszerű megvalósítani.

A zöldfelület fejlesztésének első lépéseként kármentesítést kellett végrehajtani. Ugyanis a terület átvételekor egyértelmű megállapítást nyert, hogy a vidámparki működés következtében egyes helyeken jelentősen szennyeződött a talaj. E szennyeződések egy része ráadásul nem a vidámparki működés általános és elkerülhetetlen következménye volt, hanem – mint például az „Anyósröptető” nevű játéküzem elfolyó hidraulikaolaja által okozott, egy évtizeden át folyamatosan tartó szennyezés esetében – a nemtörődömség vezetett a környező talaj szennyeződéséhez. Először tehát a kármentesítésről, a szennyezett talaj eltávolításáról kellett gondoskodni.

A következő lépést a terület növényzetének, ezen belül is elsősorban a faállománynak a felmérése jelentette. Először egy geodézia felmérés részeként gyűjtöttünk adatokat az egyes faegyedek elhelyezkedéséről, majd egy induló átfogó botanikai felmérésre is sor került. Vannak olyan felmérések, amelyek e sorok írásakor is zajlanak, például a fák állapotát szükség esetén műszeresen is vizsgálják. A felmérések több szempontból is fontosak. Mindenekelőtt az élet- vagy balesetveszélyt jelentő fákat kellett azonosítani, hogy a szükséges biztonsági intézkedéseket mielőbb meg lehessen tenni. A botanikai felmérés a hosszabb távú botanikai-kertészeti koncepció kidolgozása miatt volt szükséges, hiszen természetes, hogy a terület növényzetének fejlesztését az átvételkor meglévő növényállományból kiindulva, a benne rejlő botanikai értékek megtartásával kell megvalósítani. Emellett az egyes faegyedek pontos elhelyezkedésének ismerete volt szükséges ahhoz is, hogy a Holnemvolt Vár és a Pannon Park terveit a meglévő faegyedek figyelembevételével lehessen elkészíteni.

Az egyes faegyedek állapotának felmérése alapján el lehetett, illetve folyamatosan el is kell végezni a szükséges faápolási munkákat, a metszést, a koronaalakítást, egyes ágak viharkár miatt vagy visszaifjítás céljából történő eltávolítását, a sebkezelést, a faodvak kezelését, plombálását, a koronaágak leszakadás elleni biztosítását, a fagyrepedések kezelését és egyéb műveleteket is.

Ugyancsak fontos lépés a meglévő növényzet védelme a Holnemvolt Vár és a Pannon Park kivitelezési munkálatainak ideje alatt, méghozzá már a bontási, terület-felszabadítási munkálatok kezdetétől fogva. Itt különösen a törzsvédelemnek van jelentősége, így az érintett fák törzsét mindenütt ún. kalodával vettük körbe, amely a munkálatok ideje alatt megfelelő mechanikai védelmet biztosít.

Természetesen akadnak olyan fák is, amelyek a Holnemvolt Vár és a Pannon Park kivitelezése során nem maradhatnak a helyükön. Ugyan a terveket a meglévő fák elhelyezkedésének figyelembe vételével készítették, hogy az építkezések minél kevesebb faegyedet érintsenek, de az érintett fák számát lehetetlenség volt nullára csökkenteni. Ezeknél a fáknál azonban csak alapos ok esetén lehet helye kivágásnak, így Állatkertünk szakemberei inkább arra törekednek, hogy az ilyen fákat a tervezési terület más részére ültessék át és ott őrizzék meg a továbbiakban. Ez amiatt is fontos, mert hatalmas, több tízezer négyzetméteres területen örököltünk betonsivatagot, ahonnan feltörjük, eltávolítjuk a vastag betont, és a helyére park kerül. Így aztán nagy mennyiségben van szükségünk fákra, s számos helyen kimondottan nagy fákra is. Ami a területen már rendelkezésünkre áll, és állapota miatt alkalmas és érdemes átültetésre, az mind helyet kap az új kertészeti koncepcióban, hiszen ez sokkal gazdaságosabb lehet, mint a külső beszerzés, amellyel egyébként ezzel párhuzamosan ugyancsak élni fogunk. A fák átültetése a legkorszerűbb módszerekkel és eszközökkel történik, ennek részleteiről itt olvashat további információkat.

A fák átültetése mellett az Állatkert rengeteg új fát is fog ültetni a területen. Már csak azért is, mert annak állat- és növénykerti jellegű felhasználása gazdagabb növényzetet igényel, mint ami az egykori Vidámpark esetében szükséges volt. Ezt mutatja az a tény is, hogy az egységnyi területre jutó fagyedek száma az Állatkert klasszikus látogatóterületén területegységre vetítve háromszor annyi, mint a volt vidámparki telkeken. Az Állatkertben átlagosan 50 négyzetméterre jut egy fa, a vidámparki területen ez a mutató 160 négyzetméter. Ha pedig minden fás szárú növényt, illetve minden más növényfajt is beleszámolunk, ez az arány nagyságrenddel magasabb az Állatkert javára. Tehát ha a volt vidámparki terület botanikai gazdagságát, kertészeti színvonalát ahhoz próbáljuk közelíteni, ami az Állatkert klasszikus területén jellemző, akkor a fejlesztési területen jelentős számú új fa ültetéséről is gondoskodni kell. Jelenleg – az áttelepítendő fák nélkül - legalább 250 új fa ültetésével lehet számolni a leendő Holnemvolt Vár és Pannon Park tervezési területén.

Ebben a számban nincs benne a Pannon Park központi építménye, a biodóm belsejébe telepítendő növényzetet. A biodóm ugyanis lényegében egy nagy, 1,7 hektár alapterületű fedett park lesz. A vonatkozó építésügyi jogszabály szerint persze ettől még épületnek számít, és esetében bele lehetne számítani a benne lévő zöldfelületeket a terület mutatóiba, de enélkül is bőven megvan az előírásoknak megfelelő zöldfelület a kültéren. De azért mégiscsak lényeges különbség, hogy ahol az egykori Vidámparkban papíron beépített terület volt, ott valóban nem volt sok tere a növényzetnek, a biodóm belső tere viszont valóságos fedett parkként működik majd, méghozzá igen gazdag növényállománnyal. A telepítési terveink szerint a biodóm fedett parkja 1380 fatermetű növényegyedből, ezen belül 733 lombos fából, 157 törzses páfrányból, 35 tűlevelű fából, 139 legyezőpálmából, 137 szárnyalt pálmából, 10 banánfából, 54 nagy bambuszból, 7 egyéb szoliter növényből, valamint 108 mangrove növényből fog állni. Ráadásul, mivel ez a park fedett lesz, a szabadtéri parkoktól eltérően a nagyközönség mindenféle időjárási viszonyok közepette, az év bármely szakában élvezheti majd.

Ami a kültéri növényzetet illeti, amikor a Vidámpark bezárt, alig 13% volt a zöldfelület a fejlesztési területen. Az Állatkert fejlesztését szolgáló projekt végére ezt a duplájára fogjuk növelni, a fedett parkban pedig télen is lesz lombtenger. A volt vidámparki földterületen a mostani mintegy négyszáz faegyed helyett az újranyitásra közel hatszáz fa lesz a kültéri parkban. Vagyis sokkal többet fogunk foglalkozni a növényzettel, mint az egykori Vidámpark tette, hiszen ott legalább egy évtizede nem volt elég pénz fagondozásra, igényes telepítésre, kertészmérnök alkalmazására. Ennek tudható be, hogy a faállományt sajnos nagyon elhanyagolták, legalább harmada vagy elöregedett, vagy rossz állapotú, törzsük korhadt, odvas, koronájuk torz, vagy néhány foltban egymást nyomják el, döntik meg, satnyítják el a túl sűrűn történt ültetés miatt, amelynek következtében előbb-utóbb instabilakká is válnak, baleseti kockázatot jelentve. A természetes fogyás, illetve a viharok nyomán emiatt az állomány 5-7 %-a évente magától elpusztulna a következő évtizedben. Szeles időben rendszeresen zuhannak le mázsás ágak, hasadnak meg fatörzsek – ilyen fák közé felelőtlenség embereket, pláne gyerekeket engedni. De van még idő megújulni. 2014-ben, a Holnemvolt Park megnyitása előtt a balesetveszélyt mindenütt megszüntettük, de ennek az állapotnak a fenntartása érdekében az átépítés ideje alatt is vannak teendők. A közönség 2019-ben térhet vissza a körhinta és a hullámvasút közti zónába, ez alatt érdemes a leromlott és olykor életveszélyt jelentő fák helyett mielőbb méretes egészségeseket telepíteni.

A terület botanikai-kertészeti fejlesztése terén tehát sokféle fontos feladatra került, illetve kerül sor. Ezek nagy részének (szennyeződések felszámolása, növényzet felmérése, balesetvédelmi munkálatok, faápolási munkák, faegyedek védelme az építkezés alatt, fák átültetése, új faegyedek ültetése) úgy véljük, mindenki örülni fog.

Érdemes azonban még néhány további szót ejteni a fakivágásokról is. A fák kivágása ugyanis nagyon érzékeny, szenzitív kérdés. Sok embernek szorul el a szíve már akkor, ha csak közelítenek a láncfűrésszel egy fa felé, hogy arról ágakat távolítsanak el, vagy akár az egész fát kivágják. Ez fontos érzelme a jó érzésű, az élővilággal barátságos viszonyt ápolni igyekvő embernek, különösen akkor, ha városlakóként érzi, mennyire szüksége van a városoknak a növényzetre, zöldfelületekre. Ezek az érzelmek tehát becsületére válnak az embernek és tiszteletet érdemelnek. Ugyanakkor fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a dolgok megítélésében az érzelmek mellett az értelmet és a szaktudást sem szabad nélkülözni! Ebben az esetben például a botanikai, kertészeti szakismereteket, vagy legalább annak elfogadását. Tény az, hogy az intézményünkben szakképzett és nagy tapasztalattal rendelkező kertészek, biológusok, környezetvédelmi és természetvédelmi mérnökök vannak, sőt három diplomás kertészmérnök, akik közül egy tudományos fokozattal (PhD) is rendelkezik. Vagyis legalább annyira értünk a növényekhez, mint bárki más, akinek az ügyben véleménye van. Azt pedig, hogy milyen tudás van intézményünk szakemberei fejében, bárki lemérheti, ha kertünkben körbesétál, és növényeinket, a parkot megnézi. Magyarország egyik legjobban gondozott parkját láthatja a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Ilyen állapotokat fogunk teremteni majd a lepusztult vidámparki zónában is.

A parkfenntartásban, zöldfelület-gazdálkodásban, a szakszerű kertészeti munkák során egyes fák kivágása, vagy ágaik visszavágása nem feltétlenül ördögtől való dolog, hanem a bizonyos esetekben elvégzendő műveletek egyike. A kérdést nagyon leegyszerűsítve négy csoportba lehet az olyan eseteket sorolni, amikor a fakivágásnak helye van:

-fák kivágása balesetvédelmi, biztonsági okokból – főleg idős, korhadt, elhalt fák esetében, ahol attól kell tartani, hogy a fák rádőlnek, ágaik rázuhannak a fák alatt sétálókra;

-fák kivágása kertészeti fenntartási okokból – pl. növény-egészségügyi okokból; esztétikai okokból a nem a fajra jellemző habitusú fák esetében; az egyes fák közötti kedvezőtlen kölcsönhatások (pl. árnyékolás, túlzsúfolt telepítés) miatt;

-fák kivágása olyan esetekben, amikor a park egészének hosszú időre szóló fenntartása szempontjából szükséges egyes fák leváltása; ilyen eset például

• a kertszerkezet állandóságának megőrzése vegyes korú állomány biztosításával, vagyis öreg, rossz állapotú példányok helyére fiatal egyedek telepítése (történeti kert esetében különösen indokolt);
• gyűjtemény gazdagítása, azaz minőségi csere (gyűjteményes kert esetében különösen indokolt),
• természetvédelmi érték megőrzése és emelése, pl. özönfajok gyérítése, helyettük honos fajok telepítése (természetvédelmi terület esetében különösen indokolt);

-fák kivágása területhasználati okokból – sok parkosított területnél nem maga a park jelenti az egyetlen funkciót, hanem pl. a benapozás lehetősége más lények számára (állatkerteknél, strandoknál), vagy éppen a vidámparki szórakoztatás (a volt Vidámpark esetében is így volt); az ilyen helyeken előfordul, hogy az elsődleges funkció biztosítása, illetve fejlesztése megköveteli egyes fák kivágását vagy áttelepítését (pl. új épület építése, a telek beosztásának átrendezése).

A fák gondozása, koronájuk alakítása, sőt maga a fakivágás is Fővárosi Állat- és Növénykert részéről rendszeres, évente néhány alkalommal történő tevékenység. Fakivágás az általunk kezelt faállomány esetében rutinszerű, hiszen például a viharok miatt tönkrement, vagy a tavasszal ki nem hajtott, elhalt, elszáradt fák eltávolítása mind élet- és balesetvédelmi, mind esztétikai okokból szükséges. Ezen túl gyűjteményi, botanikus kerti szempontjaink is vannak, egy tudományos értékű növénykertben ugyanis minél kevesebb invazív, gyomfa jellegű, rossz habitusú, beteg növénynek van helye. A kezelésünkben lévő növénykerti gyűjtemény fás szárú állománya a cserjeállománnyal kibővítve összesen közel 6000 növényegyed, a dendrotaxonok száma az ezerhez közelít. Közülük kb. 2300 egyed a fatermetű.

A régi területeinken sok év óta olyan nagyszabású faápolási munkákat végzünk el, amilyeneket a dendrológiai gyűjtemény jó állapota megkíván. A kiöregedett, beteg, sérült fák időbeni kivágását és pótlásukat gonddal és nagy ráfordításokkal, tervszerűen és folyamatosan végezzük, szakértő és speciálisan felszerelt, nagy gyakorlatú szakemberek bevonásával. Időről-időre az is előfordul, hogy új létesítmények építése miatt kell fát kivágnunk. Helyükön csupán 2010-2012 között két projekt keretében 3 év alatt kb. 1250 új fásszárú egyedet (fa és cserje) telepítettünk.

Az utóbbi 2 évben viszont nagy gondot jelentett a Vidám Parktól átvett, nagyon elhanyagolt, gondozáshiányos, leromlott faállomány kezelése, az elemi biztonsági állapot megteremtése. Ezen a részen nemcsak a zöldterület aránya sokkal kisebb, és minősége rosszabb, hanem a fák rossz állapota miatt a viharok után sokkal nagyobb volt a tönkre ment fák aránya, mint az általunk régóta gondozott területeken.

A fejlesztéseink előkészítése során a zöldterület-gazdálkodás és parkfejlesztés kérdését a fejlesztési terület egészére értelmezzük, vagyis nem csak a biodóm területére. A fejlesztések során a volt vidámparki területen a leromlott, kevés botanikai és rekreációs értéket képviselő növényállomány helyett a régi állatkerti területhez hasonló értékes parkot és botanikus kertet létesítünk a biodóm által a Hungária felüljáró zaj- és légszennyezésétől sokkal védettebbé váló részeken. Jelentős tájrendezéssel tehát a külterületi zöldfelület a mostani kb. duplájára növekszik, és mind botanikus kerti, mind pihenőparki szempontból magas minőségű növényezettel és más parki értékekkel rendelkezik majd. A szándékaink szerint a kültérben legalább kb. 250 új faegyedet telepítünk, valamint a biodóm belső terében pedig további több mint 1300 fatermetű növényegyedet helyezünk majd el.

A biodóm építésével érintett faállomány esetében olyan megoldáson dolgozunk, amelynél minimális számban lesz szükség fakivágásra kifejezetten az építkezés miatt. A faállománnyal kapcsolatos tervező munkákat befolyásolja az épületek kiviteli tervezése, amely 2016 folyamán fejeződik be. Nagyszámú esetben már módosítottuk különféle építmények alaprajzát a fák megőrzése érdekében. A faállomány alapos állapotfelmérése alapján előfordulhat, hogy akár építési területen kívül is egyes fák kivágására kertészeti és balesetvédelmi okokból szükség lehet (elsősorban korhadt, veszélyes fákról van szó), de ez véglegesen csak az ezzel kapcsolatos, jelenleg is folyamatban lévő felmérés, szükség esetén műszeres mérés, igazságügyi szakértői véleményezés eredményei alapján dől majd el.

A vizsgálati, elemzési és tervezési munkák még folyamatban vannak, azok befejezése előtt nem tudjuk még pontosan valamennyi fáról, hogy helyben maradó, áttelepítésre kerülő, illetve kivágandó lesz-e. Mindezek elkészülte után, a mélyépítési munkák megkezdése fogunk majd fakivágási engedélyt benyújtani, és tudunk a kivágandó fák számáról pontos információt adni.

Szakmai szempontból nézve tehát számos objektív, méltányolható oka lehet az egyes fák kivágásának. Ha ilyen okok fennállnak, intézményünk, ahogy eddig, ezután is elvégzi a szükséges teendőket. Ugyanakkor a Fővárosi Állat- és Növénykert ragaszkodik ahhoz az alapelvhez, hogy fák kivágására csak alapos indokkal kerülhet sor, méghozzá a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint. Vagyis ha ilyesmire lesz szükség, az Állatkert minden egyes fa egyedre vonatkozó alapos szakmai indoklással ellátott fakivágási engedélykérelmet nyújt be az illetékes hatósághoz, s csak a hatósági engedély alapján történhet meg minden ilyen beavatkozás. Természetesen ez is úgy, hogy az ilyen esetekben a jogszabályban meghatározott mértékű, de a mostani fejlesztéseknél a már ismertetett okok miatt azt biztosan jelentősen, sokkal meghaladó pótlásról (vagyis az előírt számon felül további új faegyedek telepítéséről, valamint még az előírt össz-törzsátmérőnél jelentősen többről) is gondoskodik az intézmény. Az Állatkert egyben azt is leszögezi, hogy szükséges fakivágásokat alapvetően a vegetációs időszakon kívülre tervezi, fenntartva a rendkívüli szükségesség eseteit (pl. élet- vagy balesetvédelmi okok). Ugyanazon elveket követjük az új területeinken is, mint a régi területeinken, ahol minden évben 10-20, sőt egyes években akár 30 fát ki kell vágni a nagyjából kétezer közül, mert elöregedett, vagy beteg, elhalt, vagy vihar tönkretette. De mindenkor gondoskodunk arról, hogy ne csak a mennyiségekben pótoljuk a kikerülő fákat, de a park botanikai értéke is növekedjen, gyomfák, invazív növények helyett magas gyűjteményi, esztétikai és élmény-értékű fák, cserjék és lágyszárúak zöld tömege tölti majd meg az új családi park tereit.

Azoknak, akik a volt vidámparki terület növényzetéért a fentiek ellenére is aggódnak, tisztelettel a figyelmükbe ajánljuk azt a botanikai-kertészeti munkát, amelyet az Állatkert klasszikus területén másfél évszázada végeznek munkatársaink. Hiszen botanikai-kertészeti szempontból ugyanerre lehet számítani a volt vidámparki területen is. Egy magas minőségű, milliónyi ember által élvezhető, élőlényekben gazdag parkra a megörökölt ökológiai sivatag helyén. Lényegesen, sőt összehasonlíthatatlanul jobb állapotok lesznek, mint amelyek az egykori Vidámparkot jellemezték.