Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt: 3300 Ft Gyermek: 2200 Ft Diák: 2500 Ft

Nyitvatartás

H-P: 9:00-16:00 Sz-V: 9:00-16:00

450 ezer látogató a Holnemvolt Parkban 2015. február 4.

Várakozáson felüli sikert hozott a Holnemvolt Park első éve. Látogatottsága lényegesen magasabb volt a megszűnt Vidámparkénál, s a gazdálkodás szempontjából is stabil volt a működése. A 2014-es év legfontosabb eredményi cikkünkben olvashatók.

A Fővárosi Közgyűlés január 28-i ülésén került beterjesztésre a Holnemvolt Park 2014. évi működéséről szóló beszámoló. Ennek tartalma persze csak részben újdonság a Holnemvolt Park fejlődését rendszeresen nyomon követő olvasóinknak, hiszen honlapunkon mindenkor beszámoltunk a Holnemvolt Park híreiről, ide értve a terület átvételét, a megnyitást előkészítő munkálatokat, magát a megnyitást, illetve a szezon különböző programjait és eseményeit is. Arról azonban honlapunkon eddig nem esett szó, milyen eredménnyel is zárult a Holnemvolt Park első szezonja a látogatottság, illetve a működés gazdasági, pénzügyi feltételeinek tekintetében.

A Holnemvolt Parknak az április 29-i megnyitástól a játéküzemeknek a téli szezonban szokásos leállásáig, azaz november 2-ig összesen 432.237 látogatója volt. Ha ehhez még hozzászámítjuk a november és december folyamán a területre átsétáló, s az ott ebben az időszakban is látható állatokat megtekintő mintegy 20-30 ezer főt, akkor 450 ezer főre tehetjük azoknak a számát, akik a 2014-es évben a Holnemvolt Park területét felkeresték, annak szolgáltatásait – vagy azok közül legalább néhányat – igénybe vettek.

Ez a 450 ezer főnyi látogató messze meghaladja azt a látogatószámot, amely a megszűntetett Vidámparkot működésének utolsó éveiben jellemezte. Hiszen ezekben az utolsó években a Vidámpark éves látogatottsága rendszerint 250-300 ezer fő között alakult. Természetesen a közönség összetétele nem teljesen azonos, ugyanis a Holnemvolt Park bevallottan a kisgyermekekkel érkező családokat tekinti elsődleges célközönségének.

Mint ismeretes, az egykori Vidámparkban hosszabb ideje az volt a gyakorlat, hogy a területre való belépéshez egy meglehetősen magas – az állatkerti jegyáraknak nagyjából a kétszeresébe kerülő – belépőjegyet kellett megváltani, de az egyes játéküzemeket már külön díj nélkül lehetett igénybe venni (kivéve azt a néhányat, amelyikért még így is külön kellett fizetni). Mi azonban úgy gondoljuk, hogy ez a jegyár szerkezet kevésé felel meg a hazai fogyasztási szokásoknak és anyagi lehetőségeknek. A Holnemvolt Parkban tehát egészen másfajta rendszert vezettünk be. A parkot 2014-ben részben az ide is érvényes, szokásos állatkerti belépőjegyekkel lehetett látogatni, részben egy olyan 500 forintos jeggyel, amely viszont csak a Holnemvolt Parkba volt érvényes. A jegyek megváltásával a Holnemvolt Park szolgáltatásainak egy jelentős része (a bemutatott állatok, állatsimogató, játszóterek stb.) minden további nélkül elérhető volt a látogatók számára. A játéküzemek igénybe vételéhez, illetve más extra szolgáltatásokhoz (pl. pónilovaglás) pedig külön zsetonokat kellett váltani. Ennek a szisztémának egyrészt az az előnye, hogy mindenki azért fizet, amit valóban igénybe is vesz, ráadásul olyan családok számára is elérhetővé teszi a terület szolgáltatásait, akik eddig a magas jegyárak miatt korábban eleve nem is juthattak be oda.

A szezonban érkezett 432.237 fő közül 346.915 fő az Állatkert hagyományos területe felől, állatkerti belépőjeggyel kereste fel a Holnemvolt Parkot. 85.322 fő váltott csak a Holnemvolt Parkba érvényes, 500 forintos jegyet. Ez utóbbi adat is azt támasztja alá, hogy sokan éltek azzal a lehetőséggel, amelynek nyomán a játéküzemek az egykori Vidámparkhoz képest alacsonyabb áron voltak elérhetők.

A játéküzemek és más szolgáltatások igénybe vételére a 432.237 látogató összesen 1.242.709 darab zsetont váltott. Az egy látogatóra jutó átlagos zsetonszám így 2,875.

A zsetonnal igénybe vehető játéküzemek és szolgáltatások közül a hullámvasút volt a legnépszerűbb, ennél a játéknál összesen 172.186 fő volt a látogatószám. Mivel egy hullámvasúti szerelvényben 28 fő foglalhat helyet, ekkora látogatottság mellett elméleti minimumként is több mint hatezer kör megtételére lett volna szükség. A gyakorlatban azonban a hullámvasút ennél jóval többet futott, hiszen az egyes szerelvényeket a legforgalmasabb időszakban sem töltöttük fel teljesen, hanem maximum 20-22 fővel indítottuk el őket. A kevésbé forgalmas időszakban pedig, amikor az utasoknak túl sokat kellett volna várniuk addig, amíg 20-22 fő összegyűlik, már 10-12 utassal is elindultak a szerelvények. Így a hullámvasút szerelvényei a 2014-ben a legóvatosabb becslés szerint is legalább tízezer kört tettek meg a csaknem egy kilométer hosszú pályán. Azaz összességében nagyjából annyit futottak, mint amennyi a transzszibériai vasútvonal teljes hossza.

Nagy népszerűségnek örvendett a többi örökölt műemléki játéküzem is. A műemlék körhintára 83.120 fő, barlangvasútra 64.307 fő, a mesecsónakra pedig 71.007 fő váltott zsetont.

Komoly sikere volt a június 21-i Múzeumok Éjszakájához kapcsolódó programjainknak is. A városligeti mutatványosság múltját felelevenítő programjainkra összesen 8029 fő volt kíváncsi, ami tízszer annyi, mint ahányan a 2013-as évben, az egykori Vidámpark Múzeumok Éjszakájához kapcsolódó programjain részt vettek. Emellett az Állatkertek éjszakáján is közel 6500 látogató fordult meg a Holnemvolt Parkban.

Ami a Holnemvolt Park gazdálkodását, működésének pénzügyi részét illeti, az elmúlt napokban számos médiumban lehetett találkozni azzal a hírrel, mely szerint a Holnemvolt Park a tervezett 40 millió forinthoz képest lényegesen több bevételt, 220 millió forintot hozott. Ez a hír ugyan teljes mértékben megfelel a valóságnak, ám a reakciókból úgy látjuk, többen úgy értelmezik, hogy a haszon ennyi, nem látva igazán a különbséget a bevétel és a haszon fogalma között.

Lényegében arról van szó, hogy mint minden más rendes intézmény, az Állatkert esetében is éves költségvetést kell készíteni, amely tartalmazza a várható bevételeket és kiadásokat. Ezek mindegyikére van előirányzat, ám ez az adott költségvetési év folyamán változhat. Például, ha a vártnál több a bevétel, akkor a többletforrás lehetőséget ad a többlet kiadások finanszírozására is. Ilyenkor év közben módosítani kell az egyes költségvetési előirányzatokat. Végül az év leteltével a pénzügyi beszámolóban a bevételek és a kiadások előirányzata mellett a valóságban teljesült bevételeket és kiadásokat tüntetik fel.

Ugyanez volt a helyzet a Holnemvolt Park esetében is, ahol természetesen szintén készült költségvetés. A bevételi előirányzatok tervezésekor azonban nem lehetett a megelőző évek költségvetéséből kiinduló, úgynevezett bázis alapú tervezést alkalmazni. Hiszen a Holnemvolt Park ebben az évben működött először, s intézményünknek a régebb óta meglévő játékok üzemeltetésében sem lehetett még tapasztalata, mert a területet csak februárban vettük át. Nem lehetett pontosan tudni azt sem, hogy hány látogatóra számíthatunk, mivel a Holnemvolt Park messze nem ugyanaz, mint a régi Vidámpark volt, és a belépőjegyek rendszere is a korábbi évektől eltérő módon került kidolgozásra. Nagyon óvatosan kellett tehát tervezni, és csak olyan bevételekkel lehetett kalkulálni, amelyekre az előre nehezen kiszámítható tényezők kedvezőtlen alakulása esetén is mindenképpen számítani lehetett. Ilyen megfontolások alapján a működési bevételeknél az eredeti előirányzatban 39 millió 650 ezer forintos összeg szerepelt.

Szerencsére az év során várakozáson felüli számú látogató kereste fel a parkot, s vette igénybe a különböző játéküzemeket és szolgáltatásokat. Ezért volt lehetséges, hogy az óvatosan megállapított előirányzathoz képest a ténylegesen teljesült bevétel annál lényegesen magasabb, mintegy 220 millió forint lett. Persze ez nem haszonként jelentkezett, hanem többlet forrásként, amelyekből a kiadásokat lehetett finanszírozni. A költségvetési gazdálkodásban az eredeti előirányzatnál nagyobb kiadás csak akkor jöhet szóba, ha annak a bevételi oldalon jelentkező többletből megvan a forrása. Ez a várnál nagyobb forgalom miatt rendelkezésre is állt, ugyanakkor a nagyobb forgalom szükségszerűen a kiadásokat is növeli, hiszen bizonyos kiadási tételek (pl. a játéküzemek munkaerőigénye) a forgalomtól függően alakulnak. A kiadások így összességében 286 millió forintra rúgtak a Holnemvolt Park vonatkozásában.

Ha a 220 millió forintnyi bevételt a 286 millió forintnyi kiadással állítjuk szembe, akkor azt látjuk, hogy a kiadások összességében meghaladták a bevételeket. Ez azonban csalóka kép, hiszen a gyakorlatban az Állatkert egészének a költségvetése mérvadó, ahol a különböző bevételek (ide értve a saját intézményi bevételeket és a fenntartói támogatást is) együtt fedezetet biztosítottak a kiadásokra. Másfelől, ha csak a Holnemvolt Parkra vonatkozó költségvetési sorokat vizsgáljuk meg, akkor is világos, hogy a 286 millió forintnyi kiadásból több mint 126 millió forintot az úgynevezett felhalmozási kiadások, magyarán a beruházások tettek ki. Ezekre a terület átvételével és rendbehozatalával kapcsolatban volt szükség. Ami a tulajdonképpeni működés költségeit illeti (ide értve a személyi kiadásokat, a munkaadókat terhelő járulékokat és a dologi kiadásokat is), ezek összesen 159 millió forintnyi kiadást jelentettek, s ez az a szám, amit érdemes a 220 millió forintnyi működési bevétellel szembeállítani.

Összességében tehát az mondható el, hogy a Holnemvolt Park működése a 2014-es évben a belépőjegyeken, a játéküzemek árbevételén, a bérleti díjakon és a parkoló bevételein keresztül annyi bevételt hozott, hogy abból a park és a játéküzemek működésének és fenntartásának a kiadásai teljesen egészében finanszírozhatóak voltak, sőt még a szükséges beruházások egy részére is futotta belőle. Ez igen sikeres gazdálkodási eredmény, főleg annak fényében, hogy a megszűnt Vidámparkot évről évre százmilliós nagyságrendben kellett fővárosi pénzből kisegíteni ahhoz, hogy a puszta működtetése (beruházásról szó sem volt) egyáltalán lehetséges legyen.