Nyitvatartás

H-P:9.00-17.00 Szo-V:9.00-17.30
Bővebben>>>Tavasz

Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt jegy: 5000 HUF Gyermek jegy: 3500 HUF

Koros platán átültetése 2017. július 25.

16 hónapos előkészítés után hétfőn átültettük a Döbröginek elnevezett, 101 cm törzsátmérőjű platánt, amely földlabdával és az azt összetartó szerkezettel együtt 107 tonnát nyomott. Az új területen átültetésre kerülő fák közül Döbrögi a legnagyobb.

Az Állatkert több mint hét hektárnyi fejlesztési területén zajló munkálatok részeként több tucat fa átültetésére kerül sor. Az érintett fák közül a legnagyobbat, egy 101 cm átmérőjű platánt hétfőn ültettük át új helyére. Mivel ennek a fának az átültetésére különösen nagy előkészületek történtek, mozgatásának technikai megoldása is sok szervezést igényelt, és méretével is kiemelkedik az érintett fák közül, a koros platán a munkában részt vevő szakembereknek igencsak a szívéhez nőtt. Így nem meglepő, hogy a fa nevet is kapott: munkatársaink Döbröginek nevezték el.

Az ilyen méretű fák átültetésénél az úgynevezett körásógépes módszer nem jöhet szóba, mivel nem létezik olyan körásógép, amely alkalmas lenne a szükséges méretű földlabda kiemelésére és mozgatására. Itt tehát nagy kapacitású darura és speciális szállító járműre van szükség. Emellett megfelelő időt kell hagyni a fa előkészítésére is.

Az első lépés a gyökérzet kiterjedésének kutatóárkokkal történő feltérképezése. E felmérés alapján a megfelelő távolságban körbe kell árkolni a fa gyökérzónáját. Az árok külső falát ilyenkor speciális fóliával bélelik ki, a többi részébe pedig tápanyagokban gazdag talajt töltenek vissza. A törzs környékén a gyökérzóna távolságában mulccsal védik a talajt, az öntözés megkönnyítésére pedig arasznyi töltéssel veszik körbe a területet. Az előkészítés lényegében azt szolgálja, hogy a fa felkészüljön arra, hogy csak a fóliával körülhatárolt földlabdát, annak tápanyagait és víztartalmát hasznosítsa, úgy fejlessze gyökérzetét, hogy az a földlabdán belül maradjon.

A fentebb részletezett előkészítő munkálatokat Döbrögi esetében 16 hónappal ezelőtt, múlt tavasszal kezdtük meg, amint az a 2016. április 5-én és 7-én forgatott, tavaly nyáron közzétett kisfilmünkön is látható. Az azóta eltelt több mint egy év során a fa már kellően alkalmazkodott, így sor kerülhet a tulajdonképpeni átültetésre is. Ehhez azonban először alaposan át kellett vizsgálni, hogy a lombkoronában nincsenek-e mentendő állatok (az Állatkertnek egyébként is kiterjedt tapasztalatai vannak a mentett állatokkal kapcsolatban).

Az előre kialakított földlabda körülásása után a mintegy hatvan köbméternyi földet acélgerendákkal kellett alátámasztani, és egy olyan szerkezettel körülvenni, amely megakadályozza, hogy a földlabda mozgatás közben szétessen. A fa, a földlabda és a szóban forgó szerkezet együttes súlya 107 tonna volt, amelyből mintegy 90 tonnát természetesen a gyökérzetet magába foglaló földlabda tett ki. Az ilyen módon előkészített faóriást egy nagy teljesítményű daruval sikeresen kiemeltük a helyéből, majd egy speciális szállító járművel átvittük az új helyére, ahol ismét a daru segítségével került beemelésre a korábban előkészített ültetőgödörbe.

A faátültetés a parkfenntartás eszköztárában régóta szereplő, a kertészeti szakemberek körében jól ismert módszer, amelynek a Fővárosi Állat- és Növénykertben is évszázados hagyományai vannak. Általában akkor alkalmazzák ezt a megoldást, ha bizonyos faegyedek valamilyen ok miatt nem maradhatnak korábbi helyükön, illetve ha egy újonnan fásításra, parkosításra kerülő területen már kezdettől fogva viszonylag nagyobb méretű fákat szeretnének, s azokat máshonnan hozzák oda.

A Fővárosi Állat- és Növénykert mintegy hét hektárnyi fejlesztési területén, amelynek nagyobb része a megszűnt Vidámparktól öröklött terület, mindkét ok fennáll. Hiszen a városliget intézmény a terület botanikai-kertészeti fejlesztése során minél többet meg szeretne tartani a területen jelenleg álló koros fákból, mi több, a tervezésre is a meglévő fák figyelembevételével került sor. Ugyanakkor az nem volt lehetséges, hogy egyetlen fát se érintsenek a változások, hiszen a faegyedek korábbi elhelyezkedését az határozta meg, hogy a vidámparki funkciók mellett hol volt erre hely, az új funkció létesítményei pedig a fejlesztés tartalmától függetlenül szükségszerűen nem lehetnek centiméterrel azonos geometriai elhelyezkedésűek, mint a volt vidámparki létesítményeké volt.

Az Állatkert fejlesztési területén zajló faátültetés megvalósításában alapelv a jogszerűség, a szakszerűség és az adott körülmények között a legjobb megoldások keresése. A fák átültetésének kivitelezésére pedig a legkorszerűbb, élenjáró megoldásokat alkalmazzuk, egy olyan, erre szakosodott céggel együttműködve, amely az elmúlt évtizedekben egymillió fát ültetett át sikeresen szerte Európában, s amely külön e célra kialakított, saját fejlesztésű célgépekkel is rendelkezik.

Az Állatkert fejlesztési területén végzett fejlesztésekről itt, a terület botanikai-kertészeti megújításáról itt, a faátültetések részleteiről pedig itt olvashatnak további információkat. Az érdeklődők figyelmébe ajánljuk emellett Bercsek Péter Átültetett fák a budapesti parkokban című, 2013-ban megjelent, és elsősorban az 1960-as és ’70-es években a fővárosi parkokban megvalósított faátültetésekről szóló kiadványát, amely innen tölthető le.