Nyitvatartás

H-P:9.00-17.00 Szo-V:9.00-17.30
Bővebben>>>Tavasz

Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt jegy: 5000 HUF Gyermek jegy: 3500 HUF

25 éves az Állatkerti Alapítvány 2017. február 6.

Negyedszázada lehet az Állatkert lakóit jelképesen örökbe fogadni. Az Állatkerti Alapítvány 25 éves jubileumához kapcsolódó rendezvénysorozat első eseménye egy fotókiállítás lesz, amely szerdától látható a Benczúr Hotelben.

Állatkertünk barátai jól tudják, hogy az itt lakó állatokat jelképesen örökbe is lehet fogadni. Arra azonban már csak kevesek emlékeznek, hogy az állatkerti örökbefogadás intézménye negyedszázaddal ezelőtt jött létre.

1992-ben hoztuk létre az Állatkerti Alapítványt, amelynek akkor „Alapítvány az Állatkert Élő Gyűjteményének Támogatására” volt a hivatalos elnevezése. A kissé hosszú név tökéletesen kifejezte a célokat. Ugyanis az alapítványhoz beérkező támogatásokat kezdettől fogva olyan célokra lehetett csak fordítani, amelyek közvetlenül az itt élő állatokhoz és növényekhez kapcsolódnak. Vagyis nem lehet a támogatásból mondjuk teherautót vagy gázolajat vásárolni, hiába szükségesek ezek is az intézmény üzemeltetésére. A támogatásként befolyt összeget általában takarmányra, vagyis az állatok etetésére, illetve állatgyógyászati készítményekre költjük. De volt már olyanra is példa, hogy a támogatások nyomán sikerült egy állattartó helyet korszerűsítenünk, vagy egy nagy értékű állatorvosi, diagnosztikai eszközt beszereznünk.

Az Állatkerti Alapítványt, s rajta keresztül az Állatkert lakóit természetesen többféleképpen lehet támogatni. Ezek közül azonban – a személyi jövedelemadó 1 %-ának felajánlása mellett – az állatok jelképes örökbefogadása a legjellemzőbb. Az örökbefogadás lehetősége ugyancsak 25 esztendős múltra tekint vissza, ugyanis 1992 óta lehet ilyen módon támogatni az Állatkertet és annak közhasznú céljait.

Az ötlet egyébként külföldi, nagyrészt nyugat-európai állatkerti tapasztalatok nyomán született, hiszen ott már régebb óta működött az állatok jelképes örökbefogadása. A dolog azonban nem egyszerűen a nyugati módi átvétele volt. Ugyanis már a kezdet kezdetén megfogalmazódott az az elv, hogy nálunk az örökbefogadáshoz a leginkább demokratikus formát kell megtalálni. Amíg sok nyugati állatkertben az egyes állatoknak előre megszabott örökbefogadási díjuk volt, s így a legnépszerűbb állatokat csak nagyon gazdag emberek, vagy tőkeerős nagyvállalatok fogadhatták örökbe, nálunk csupán egy minimum összeg került megállapításra, egyébként mindenki maga dönti el, hogy mennyit szán az örökbefogadásra, és hogy melyik állatot szeretné örökbe fogadni. Ráadásul, mivel egy-egy állatnak több „nevelőszülője” is lehet, az örökbefogadások száma alapján elég pontos képünk van a különféle állatok népszerűségének alakulásáról.

A tavalyi év összesített adatai alapján például a népszerűségi lista élén a zsiráfok állnak. Őket követik az elefántok, a kis pandák, a koala, az oroszlánok, a pingvinek, a tigrisek, a szurikáták, a lajhárok, az orangutánok és a gyűrűsfarkú makik. Ha pedig az állategyedek szerint nézzük az örökbefogadást, a legtöbb „nevelőszülője” Ashának, a kiselefántnak van. Asha után Sisi (zsiráf), Nur-Nuru-Bin (koala), Norbi (tigris), Niva (tigris), Basil (oroszlán), Ambrus (kis panda), Auróra (kis panda), Albert (kis panda), Ikinya (zsiráf), Nadir (párduc) és Viola (vombat) következik a sorban.

Állatkertünk azon dolgozói, akik már 25 évvel ezelőtt is az intézményben tevékenykedtek, még jól emlékeznek az örökbefogadás megindítása utáni első hónapok, sőt, évek nehézségeire. Manapság ugyanis mindenki pontosan érti, hogy jelképes örökbefogadásról van szó, amellyel egyúttal az Állatkert is támogatáshoz jut. Annál is inkább nyilvánvaló ez, hiszen sok más területen is létezik hasonló, jelképes örökbefogadás. Akad például olyan színház, ahol az egyes székeket „fogadhatják örökbe” a művészetbarátok. Amikor azonban az állatkerti örökbefogadás elindult, még nem sok hasonló példa létezett. Úgy is mondhatnánk, a műfajt mi honosítottuk meg Magyarországon. Ez viszont a kezdeti időszakban azzal is együtt járt, hogy sokat kellett magyaráznunk, miről is van szó. Voltak ugyanis, akik úgy komolyan azt gondolták, hogy az örökbefogadott állatot haza lehet vinni…

Ma már mindenki tudja, mi az az állatkerti örökbefogadás, és szerencsére igen népszerű is ez a lehetőség. Évente több ezer ember válik ily módon tiszteletbeli állatkerti nevelőszülővé, amelyet díszes oklevél, az örökbefogadott állat életrajzi lapja, fényképe tanúsít. Az örökbefogadók számára szülői értekezleteket is szervez az alapítvány, hogy a „nevelőszülők” – sok más érdekes program mellett – személyesen is találkozhassanak kedvencük gondozójával, és mindent megtudhassanak a a szívüknek kedves állat életéről szokásairól, tevékenységéről. Az örökbefogadási program így nem csak egyszerű adománygyűjtés, de kiváló ismeretterjesztési alkalom is a felelős állattartás és a természet- és környezettudatos magatartás gondolatának népszerűsítésére.

Az Állatkerti Alapítvány életre hívásának 25. évfordulójára 2017-ben jubileumi rendezvénysorozattal emlékezünk. E sorozat első, nyitó eseménye a „Szemed tükre – portrék az Állatkertből” című fotókiállítás, amely február 8-tól március 29-ig látható a Benczúr Hotelben (Budapest, VI. ker., Benczúr utca 35.). A tárlaton az alapítvány fotósa, László Melinda képeit láthatják az érdeklődők.