43 mentett madár térhetett vissza a természetbe 2019. augusztus 2.

A sikeres mentőmunka eredményeként július hónapban 43 védett és fokozottan védett madarat engedtünk szabadon. Az állatok között volt, amelyik elárvult fiókaként került be hozzánk, de akadt köztük sérült, illetve legyengült egyed is. Segítség nélkül biztosan elpusztultak volna, így viszont felcseperedve, megerősödve és felgyógyulva ismét képesek emberi segítség nélkül boldogulni a szabad természetben.

A szabadon engedett állatok közül 6 házi rozsdafarkút, 8 széncinegét, 9 fekete rigót, 1 nagy fakopáncsot, 1 balkáni fakopáncsot és 1 énekes rigót Veresegyház közelében engedtünk el, 9 vörös vércsét, 3 erdei fülesbaglyot, 3 macskabaglyot és 2 kuvikot pedig a hortobágyi Górésra szállítottunk.

A Hortobágyi Nemzeti Park madármentő-visszaszoktató központja ugyanis a Górés-tanyán található, amely nem Hortobágy községben van, hanem az Egyek-pusztakócsi mocsarak bemutatóterületen. A tanyához vezető dűlőút Kócsújfalunál ágazik le a 33-as főútról, ez a leágazás 19 kilométerrel közelebb esik a fővároshoz, mint Hortobágy község és a híres Kilenclyukú híd. A Górés-tanyát a természetvédelmi szakemberek úgynevezett „madárrepatriáló" telepként emlegetik, ami azt jelenti, hogy azokat a madarakat, amelyek valamilyen ok miatt átmenetileg emberi gondoskodásra szorultak, itt engedik szabadon, illetve, ha szükséges, itt szoktatják vissza lépésről lépésre a vadonban való boldoguláshoz. A most Górésra vitt vércsék és baglyok egy része azonnal szabadon engedhető volt, néhányuk esetében azonban ez valamivel hosszabb folyamat, a vedléssel összefüggő folyamat lesz.

Állatkertünkben évente ezerötszáz és kétezer közötti (tavaly egészen pontosan 1807) mentett állatról gondoskodunk. Ezek Magyarországon őshonos, vadon élő, védett vagy fokozottan védett állatfajok olyan egyedei, akik valamilyen ok miatt emberi segítségre szorulnak. A mentett állatok nagy része madár, de szép számmal akadnak köztük kisemlősök, például sünök, denevérek és pelék is. A sérült állatokat meggyógyítjuk, a legyengülteket felerősítjük, az elárvultakat pedig felneveljük. A cél az, hogy mindannyian visszatérhessenek természetes élőhelyükre.

A mentőmunka folyamatát a közönség is láthatja Állatkertünk játszóparkjában, a Holnemvolt Várban található bemutató mentőközpontban, amely a Sünispotály nevet viseli. A Sünispotály megvalósítására az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapjának finanszírozásával, az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program támogatásával megvalósuló ZOO4NAT projekt keretében kerül sor.

A mentett állatokat többnyire jószándékú magánszemélyek hozzák be, de nem ritka, hogy nemzeti parkok, illetve természetvédelmi szervezetek, például a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, vagy a Somogy Természetvédelmi Szervezet jóvoltából kerülnek be az Állatkertbe. A Hortobágyi Nemzeti Parkkal különösen szoros az együttműködés. Ez nemcsak abból áll, hogy a felgyógyult madarak egy részét a nemzeti park kezelésébe tartozó területeken, arra alkalmas élőhelyeken engedjük szabadon.

Hanem abból is, hogy amikor az ottani szakemberek, természetvédelmi őrök olyan segítségre szoruló madarat találnak, amelynek megmentéséhez különleges diagnosztikai és gyógyászati eszközparkra van szükség, ezeket rendszerint a Fővárosi Állat- és Növénykertbe szokták küldeni, hiszen itt minden szükséges dolog rendelkezésre áll.

A Hortobágyi Nemzeti Park területén, illetve Veresegyház mellett az elmúlt hetekben szabadon engedett mentett madarak mindegyike természetvédelmi oltalom alatt álló, tehát védett vagy fokozottan védett fajhoz tartozik. A 43 madár együttes természetvédelmi eszmei értéke összesen 1,6 millió forint.

Az Állatkertünkben zajló mentőmunka további hírei itt olvashatók.