Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt: 3300 Ft Gyermek: 2200 Ft Diák: 2500 Ft

Nyitvatartás

H-P: 9:00-16:00 Sz-V: 9:00-16:00

A legritkább hazai gerinces védelmében 2019. november 22.

Két évtizede veszünk részt a rákosi vipera védelmét szolgáló együttműködésben. Most egy új uniós LIFE program keretében partnereinkkel azon dolgozunk, hogy e csak hazánkban honos hüllő néhány száz egyedből álló népessége 2025-re 50 %-kal növekedjen.

A life szó angol nyelven életet jelent. Betűszóként viszont az Európai Unió politikáját támogató program, illetve pénzügyi eszköz neve. A program francia nyelvű elnevezése a L'Instrument Financier pour l'Environnement, ennek kezdőbetűiből jön ki a LIFE betűszó.

A LIFE program keretében az Európai Bizottság idén több mint 120 természet- és környezetvédelmi célú projekt számára biztosít összesen több mint 240 millió eurós támogatást. A támogatott projektek csaknem egyharmada a klímaváltozás hatásainak csökkentését célozza, míg a többi projekt célja az élőhelyek helyreállítása és fenntartása, valamint a ritka és veszélyeztetett fajok védelme. A támogatott projektek között van „A rákosi vipera természetvédelmi helyzetének javítása a Pannon régióban" című program is.

Az elnyert LIFE támogatás 2019 és 2025 között biztosítja a magyarországi rákosi vipera állomány védelmével kapcsolatos tevékenységeket. A projekt keretén belül a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI), a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI), a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság (FHNPI), a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK), valamint az Agrárminisztérium (AM) szakemberei dolgoznak együtt a hazai rákosi vipera állományok természetvédelmi helyzetének javítása érdekében.

A rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) sztyeppmaradványok lakója. Nedves és száraz gyeptípusok alkotta réteket, legelőket kedveli. A téli időszakra dombhátakban lévő rágcsálójáratokba húzódik, ahol hibernált állapotban vészeli át a hideg napokat. Ez a kistermetű mérgeskígyó a 20. század során folyamatosan szorult ki élőhelyéről, és a hajdani elterjedése napjainkra néhány magyarországi – a Hanság és a Kiskunság területén található – szigetszerű populációra zsugorodott. A rohamos térvesztés legfőbb oka élőhelyeinek átalakítása. A legelők felszántásán túl a megmaradt kaszálókon az intenzív mezőgazdasági tevékenységgel járó gyephasználat a faj számára kedvezőtlennek bizonyult. Tovább ritkította állományait a kereskedelmi célú gyűjtés és a szándékos pusztítás. Az így megmaradt kis létszámú populációk pedig rendkívül sérülékennyé váltak.

A drámai egyedszámcsökkenés hatására a fajt Magyarországon 1974-ben védetté nyilvánították, 1988 óta fokozottan védett, 1992-től pedig természetvédelmi szempontból a legkiemeltebb kategóriába tartozik, természetvédelmi értéke 1 000 000 forint. Jelenleg a hazai gerinces fauna legveszélyeztetettebb fajának (illetve alfajának) számít.

Ritka hüllő kritikus helyzetét felismerve 2004-ben az európai uniós LIFE támogatással megépült Rákosivipera-védelmi Központban megkezdődött a rákosi viperák tenyésztése. A 2009-ben elnyert LIFE+ projekt részeként immár 10 éve folyik a tenyésztett viperák kibocsátása az élőhelyrekonstrukciós beavatkozásokkal létrehozott, illetve megnövelt nemzeti parki gyepterületeken. Az elmúlt 15 év tapasztalatai segítették a természetvédelmi szakembereket azon veszélyforrások még pontosabb azonosításában, melyek leküzdése révén biztosított a rákosi vipera hosszútávú megőrzése hazánkban. Ez azonban további komplex intézkedéscsomagot igényel, s ehhez állították össze a szakemberek a most nyertes LIFE pályázatot.

A projekt során az első lépés a rákosi vipera potenciális hazai élőhelyeinek még pontosabb feltérképezése, elterjedési területének ellenőrzése. A projekt céljai között szerepel a Rákosivipera-védelmi Központban tenyésztett viperák kibocsátása az arra alkalmasnak ítélt élőhelyekre a Kiskunsági, a Fertő-Hanság és a Duna-Ipoly Nemzeti Park területein. Ezeken a területeken lényeges elem a vadkizáró kerítések telepítése a ragadozók kártételének csökkentése érdekében, a változatos gyepszerkezet és zöldfolyosók kialakítása, valamint a nem őshonos, inváziós növényfajok irtása.
A projekt fontos eleme nyilvánosság minél szélesebb körű tájékoztatása a faj megjelenéséről, hazai előfordulásáról, életmódjáról. Tematikus honlap, a fajt és a védelmi programot bemutató filmek, kiadványok és információs táblák, oktatási tevékenységek segítik a lakosság tájékoztatását. Az önkéntesek és szakemberek számára szervezett továbbképzések hozzájárulnak a fajvédelmi munkához.
A projekt célja, hogy 2025-re a rákosi vipera természetvédelmi státusza javuló tendenciát mutasson, a kibocsájtásoknak és élőhelykezeléseknek köszönhetően 50 %-kal növekedjen a magyarországi rákosi vipera állomány.

A Fővárosi Állat- és Növénykert mintegy két évtizede vesz részt a rákosi vipera hazai állományának védelmével kapcsolatos együttműködésben. Az említett Rákosivipera-védelmi Központ állatorvosi felügyeletét az állatorvosaink biztosítják, valamint takarmányozási célra tücsköt tenyésztünk a központban élő viperák számára. Két munkatársunk a Rákosivipera-védelmi Tanács munkájában is részt vesz. Ezenkívül az Állatkertben létrehoztunk egy zárt téri szaporítóprogramot segítő telepet is.

2001-ben konferenciát rendeztünk a fajvédelmi program kidolgozására, a szükséges védelmi kérdések tisztázására, neves nemzetközi és hazai szakemberek részvételével. Elismert hazai herpetológusok közreműködésével kiadtunk egy, a rákosi vipera helyzetével foglalkozó szakkönyvet is. 2009. október 5-én pedig helyszínt adtunk az első ízben megrendezett Rákosi Vipera Napjának.

A ritka rákosi viperákat egyébként be is mutatjuk az Állatkertben, éspedig a Mérgesház emeletén kialakított terráriumban. Ugyanitt a viperavédelmi program fontosságára is felhívjuk a figyelmet, bemutatva a program céljait és eddigi eredményeit is.

A jelenleg futó projekttel kapcsolatos, folyamatosan frissülő információk a www.rakosivipera.hu honlapon érhetők el. Az Állatkert természetvédelmi tevékenységéről pedig itt lehet további részleteket olvasni.