Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt: 3300 Ft Gyermek: 2200 Ft Diák: 2500 Ft

Nyitvatartás

H-P: 9:00-18:00 Sz-V: 9:00-19:00

A mi gorilla családunk 2018. január 15.

Amíg várjuk, mikor nyithatjuk meg újra az Emberszabásúak házát, érdemes felidézni a budapesti gorillatartás csaknem harminc éves történetét és azokat a szaporítási eredményeket, amelyeket száz évvel ezelőtti elődeink még elképzelni sem mertek.

Golo érkezésekorLendl Adolf, aki Állatkertünk egyik jeles múltbeli igazgatója, az 1909 és 1912 között lezajlott nagy átépítés elsőszámú szakmai irányítója volt, az akkori átépítés terveiről szóló beszámolójában az emberszabású majmok tartására is kitért. Akkor – több mint száz évvel ezelőtt – az számított reális tervnek, hogy csimpánzok tartására mindenképpen számítottak, s felmerült, hogy talán sikerül orangutánt is beszerezni. A gorillával kapcsolatban viszont azt állapította meg a neves direktor, hogy ilyen állat aligha kerül valaha az Állatkertbe. Az akkori viszonyok között ez így is volt, de nyolcvan évvel később mégis lehetségessé vált, hogy e legnagyobb testű emberszabásúakat is bemutassuk a nagyközönségnek.

Valójában a gorillák tartásának gondolata már korábban is felmerült, mi több, az 1970-es években Kapocsy György, az Állatkert akkori fotográfusa valóságos tervjavaslattal állt elő egy új, kifejezetten emberszabású majmok bemutatását szolgáló állatház felépítésére. Erre azonban végül csak a 80-as évek második felében került sor, ekkor, egészen pontosan 1987-ben került ugyanis átadásra a ma is meglévő Emberszabású majmok háza, vagy, ahogy még sokan nevezték, a „Nagymajomház”. A vadonatúj állatházba először a csimpánzok és az orangutánok költöztek be, majd komoly szakmai egyeztetések után 1989-ben az első budapesti gorillák is megérkeztek.

LieselEgészen pontosan egy fiatal tenyészpárról volt szó: Liesel, a nőstény a Majna-Frankfurti Állatkertben született 1977-ben, Golo pedig 1980-ban a stuttgarti Wilhelma Állat- és Növénykertben. Budapestre érkezésük után nemsokára megkezdődhetett az összeszoktatásuk, ami annyira sikeres volt, hogy 1992-ben Liesel már világra is hozta az első magyarországi gorilla kölyköt. A hímnek bizonyult jövevény a Dango nevet kapta, és felcseperedve előbb a németországi Hodenhagenbe, majd a hollandiai Rotterdamba került, 2007 óta pedig a Sanghaji Állatkert lakója. Dango persze csak az első, de nem az egyetlen gyümölcse volt Liesel és Golo frigyének. 1996-ban ugyanis egy újabb kölyök született, ezúttal egy kislány, akinek Gorka lett a neve. Ő ma már szintén felnőtt, a Madridi Állatkert lakója. S ugyancsak egy spanyol állatkertben, Barcelonában lakik Liesel és Golo harmadik utódja, a 2000-ben született hím, Ebobo is.

Időközben az eredeti tenyészpár mellé egymás után három fiatalabb nőstény is érkezett: Iringa, N’yaounda és Hakuna Matata. Utóbbi ugyan csak egy átmeneti időszakban lakott Budapesten, de a másik két állat, és persze az eredeti, idősebb tenyészpár mind a mai napig látható Állatkertünkben. 2010-ben pedig egy újabb kölyök is született: Bongo, aki ma már nyolcéves kamaszodó hím állatnak számít, így már időszerű azon gondolkodnunk – természetesen az európai gorilla-tenyészprogram keretében - , hogy a szülői házból „kirepülve” melyik állatkertbe, mely állatok mellé kerüljön majd.

N’yaounda és kölykeÉs persze ott van N’yaounda és Golo legifjabb utódja, a 2017. december 23-án született kölyök, aki tehát már az ötödik a budapesti születésű gorillák sorában!

A gorillák sikeres tartása és szaporítása több szempontból is fontos. Nemcsak azért van jelentősége, mert minden állat születése öröm, és mert a közönség is szívesen gyönyörködik ezekben az érdekes állatokban, hanem természetvédelmi szempontból is. Hiszen a gorillák ritkulóban lévő, kritikusan veszélyeztetett állatoknak számítanak, így az állatkerti tenyészprogram fenntartására legfőképpen természetvédelmi szempontból van szükség.

Állatkertünk ebben a széleskörű együttműködésben – a gorillák tartása és szaporítása során szerzett tapasztalatoknak köszönhetően – jelentős szakmai hírnevet vívott ki magának. Munkatársaink mind a gorillák tartása, mind orvoslásuk terén európai szinten elismert szakembereknek számítanak. Olyannyira, hogy ha egy az európai tenyészprogramhoz tartozó állatkertben új gorilla férőhelyet alakítanak ki, ahhoz kikérik a mi emberszabásúak ügyében illetékes részlegvezetőnk véleményét is.