A Tbiliszi Állatkert munkatársait láttuk vendégül 2016. június 2.
2015. június 13-ról 14-ére virradó éjjelén a grúz főváros, Tbiliszi 1927-ben alapított állatkertjét óriási természeti csapás érte. A kert szomszédságában található Vere folyó ugyanis a medréből kilépve elárasztotta a kert területét. A hirtelen jött áradásban három állatkerti munkatárs is életét vesztette, számos állat is elpusztult, némelyiküket pedig az áradás sodorta el. A Beglar nevű népszerű vízilovat például a szomszédos közlekedési csomópont felüljárói mellől kellett visszahozni egy befogócsapatnak, egy elsodródott pingvint pedig hatvan kilométerrel lejjebb, az azerbajdzsáni határ közelében sikerült megtalálni.
A hatalmas károkat szenvedett állatkert megsegítésére Georgiában, azaz Grúziában valóságos mozgalom indult, az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA), illetve annak egyes állatkertjei pedig szakmai segítséget ajánlottak fel. A prágaiak például a helyszínen segítettek, annál is inkább, mert 2002-ben a cseh főváros állatkertjében is óriási károkat okozott a Moldva folyó áradása.
Természetesen a Fővárosi Állat- és Növénykert is felajánlotta a szakmai segítségét, ami annál inkább fontos, mert a tervek szerint a jövőben olyan nagyszabású fejlesztések valósulnak majd meg a Tbiliszi Állatkertben, amelyhez a budapesti tapasztalatok is nagyon hasznosak lehetnek.
Intézményünk felajánlása nyomán a Tbiliszi Állatkert négy munkatársa, Tekla Kvachadze, Tamta Apridonidze, Nana Zarkua és Nika Kerdikoshvili május végén több mint másfél héten át vendégeskedett intézményünkben. Elsősorban az állattartás napi gyakorlatára, a környezetgazdagítási megoldásokra illetve az állattréningekre voltak kíváncsiak, hiszen Tbilisziben mindannyian gyűjteményi területen dolgoznak, terrarisztikával, ragadozókkal, patásokkal, illetve környezetgazdagítással foglalkoznak. Munkatársaink szakterületenként az egész állatkertet megmutatták nekik, a pincétől a padlásig, kitérve a működés minden, a gyűjteményt közvetlenül érintő területére. Így például a takarmánykonyhában és az állatorvosi rendelőben is látogatást tettek. A szakterületük szerinti állatcsoportok tartásán kívül főként az olyan típusú állatbemutató terek érdekelték őket, ahol a közönség be is mehet az állatok közé. Grúz barátaink még állatokat is vittek haza, éspedig olyan különleges ízeltlábúakat, amelyek tartásában a mi Állatkertünk igen nagy tapasztalatokkal rendelkezik, Tbilisziben azonban eddig nem láthatta őket a közönség.
Természetesen mi magunk is érdeklődtünk a Tbiliszi Állatkert helyzetéről, az árvíz utáni állapotokról, valamint az ott tervezett fejlesztésekről is. Grúz barátaink elmesélték, hogy a károkat mostanra nagyrészt sikerült elhárítani, az élet többé-kevésbé visszatért a rendes kerékvágásba (nemrég például egy zebracsikó születésének örvendhetett az ottani közönség), és a látogatók is újra nagy számban látogatják a georgiai főváros állatkertjét. Az intézmény száztíz munkatársa most egyrészt azon dolgozik, hogy napi szinten működtesse a kertet, másrészt, hogy előkészítse a középtávon tervezett nagyszabású fejlesztést.
A Tbiliszi Állatkert új helyre költöztetésének lehetősége már korábban, 2012-ben felmerült. Most újra szó van erről, annál is inkább, mert a Vere folyó jelentős mértékű áradását a jövőben sem lehet kizárni. Az intézmény új helyének kiszemelt terület Tbiliszi belvárosától keletre, a „Tbiliszi-tenger” néven ismert víztározó partján lenne, amely az egymilliós város lakóinak kedvelt kirándulóhelye és közösségi közlekedéssel is jól megközelíthető. Ezen a helyen 48 hektár állna rendelkezésre az új állatkert céljaira. Ha minden jól megy, néhány éven belül sor kerülhet a költözésre, illetve az új állatkert kialakítására. Komoly ígéret van a városvezetés részéről a szükséges források biztosítására, az állatkerti munkatársak pedig gőzerővel az új kerthez szükséges szakmai tervek elkészítésén dolgoznak. Ehhez nyújtanak majd segítséget a Budapesten tapasztaltak is.