Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt: 3300 Ft Gyermek: 2200 Ft Diák: 2500 Ft

Nyitvatartás

H-P: 9:00-18:00 Sz-V: 9:00-19:00

Állatkerti matuzsálemek 2016. november 9.

Állatkerti körülmények között a legtöbb állat átlagos élettartama lényegesen hosszabb, mint a vadonban élő fajtársaké. Ebből adódóan nem ritkák a matuzsálemi korú állatok sem. A mi Állatkertünkben is akadtak, s akadnak ma is meglehetősen koros állatok.

A második világháború idején, 1944 őszén elpusztult öreg kondor már 1907-ben is az Állatkert lakója voltHa matuzsálemi korú állatokról beszélünk, azt tulajdonképpen kétféle módon is érthetjük. Gondolhatunk egyrészt arra, hogy abszolút számokban kifejezve hány éves állatról van szó. Ha innen nézzük, egy 40 éves állatot sokkal idősebbnek tekinthetünk, mint egy 4 éveset, hiszen az előbbi pontosan tízszer annyi idős, tízszer több esztendőt ért már meg. De ha a 4 éves állat egy egér, a 40 éves állat pedig egy óriásteknős, akkor beláthatjuk, hogy az életkornak másfajta értelmezése is lehetséges. A különféle állatfajokra ugyanis más-más élettartam jellemző, így az állatok életkort nemcsak abszolút számokban fejezhetjük ki, hanem a fajra jellemző átlagos élettartamhoz viszonyítva is. Élettanilag ez a lényegesebb, hiszen ez alapján lehet megmondani, hogy az adott korú állat idősnek számít-e, vagy sem. Az előbb említett példa szerint egy 4 éves egér kifejezetten idős, hiszen ezek a kis állatok nemigen szoktak ennél tovább élni, egy 40 esztendős óriásteknős viszont még egyáltalán nem mondható korosnak, hiszen például az aldabrai óriásteknősök 150, sőt 200 évnél is tovább élhetnek.

Persze nehéz pontosan megmondani egy-egy állatfajról, hogy az oda tartozó egyedek meddig élnek. Nagyon leegyszerűsítve addig, amíg meg nem halnak. Ez persze így túlságosan is magától értetődőnek hangzik, de tényleg erről van szó. Hiszen vannak olyan egyedek, amelyek különböző okok miatt már kölyökkorukban elpusztulnak (ragadozók, betegségek, balesetek, esetleg nem megfelelő utódgondozás), mások pedig hosszú életet élnek és idős egyedként pusztulnak el. Nem mindegy persze, hogy mik az arányok.

Ausztrália legnagyobb testű, őshonos növényevő emlőse, a vörös óriáskenguru esetében például 25 év a maximális élettartam, a legidősebb ismert egyed ugyanis éppen negyed századig élt. Ez azonban, sőt, általában a 20 év feletti élettartam rendkívüli ritkaságnak számít. A természetben megszületett vörös óriáskenguruk közül háromból egy állat rendszerint már a két és fél éves kort sem éri meg, tíz évnél tovább pedig csak minden tízedik-tizenegyedik állat szokott élni. A tizenötödik életévet csak minden huszadik állat éri meg, legalábbis, ha a valamivel hosszabb életű nőstényekről van szó. A hímeknél átlagosan kétszáz állatból egy élhet legalább tizenöt esztendeig. Ha az átlagos élettartamot is kiszámítjuk, akkor nagyjából három évet kapunk, ami jóval kevesebb a 25 éves maximumnál.

Mamit, az onagert 2009-ben, 35 esztendős korában érte a halálEz az átlagos élettartam elsőre talán meghökkentőnek tűnik, hiszen például az ember maximális és áltagos élettartama között, legalábbis az európai emberek számára ismerős viszonyok mellett, sokkal kisebb a különbség. A szabad természetben azonban folyamatos harc folyik a túlélésért, s aki abban alulmarad, az elbukik. Éppen ezért a vadonban a legritkább esetben fordul elő, hogy egy állat békés öregkort érjen meg.

Állatkerti körülmények között azonban más a helyzet. Nem kell nap mint nap harcot folytatni a túlélésért, hiszen a táplálékhoz az állat gond nélkül hozzájuthat, nem kell megküzdeni érte. Ragadozók sem tizedelik az állatkerti állatokat, ha pedig megbetegednének, a gyógyulást képzett állatorvosok segítik (szemben a természettel, ahol vagy meggyógyul magától, vagy nem). Éppen ezért az állatkerti állatok esetében minden életkorban sokkal nagyobb az életben maradás aránya, a vadonbeli viszonyokhoz képest jóval kisebb a különbség az átlagos és a maximális élettartam között, mi több, az állatkertben a maximális élettartam is sokszor több, mint ami a vadonban szokott lenni.

A múlt héten elpusztult, Samu nevű marabu 49 éves voltA fentiekből adódik, hogy az állatkertekben nem ritkák a nagyon idős, matuzsálemi korú állatok. Nincs ez másként nálunk, a Fővárosi Állat- és Növénykertben sem. A múlt leghíresebb matuzsálemei, illetve idős állatai közül említést érdemel például a Sziám nevű elefánt, akit néhány éves fiatal állatként 1897-ben ajándékozott Csulalongkorn sziámi király Ferenc Józsefnek. Az elefánt Bécsből 1900-ban került hozzánk. Nem tudni pontosan, meddig élt volna, de amikor Budapest második világháborús ostromakor légnyomás miatt elpusztult, kora ötven év körül lehetett. Ugyancsak az ostrom idején érte a halál azt az andeszi kondort is, amelyik a régi feljegyzések szerint legkésőbb 1907 óta már az Állatkert lakója volt. Az 1950-es és ’60-as évek egyik matuzsálemének Sanyi, a hím Bennett-kenguru számított, aki 19 éves korában pusztult el, s ez a középnagy termetű kenguruknál már-már rekordnak mondható. Tekintélyes kort ért meg Kincsem, a legendás víziló is, aki 1931-ben született Állatkertünkben, s életének mind a 45 évében a városligeti intézmény lakója volt (ez idő alatt 11 borjat hozott a világra).

A közelmúlt tekintélyes korú állatai közül érdemes kiemelni Johnny-t, a fehérfejű rétisast, Mamit, a onager (perzsa vadszamár) kancát, és Hildát, a sziamangot. Johnny 2007 júliusában 37 évesen, Mami 2009 januárjában, 35 esztendős korában, Hilda pedig 2014 novemberében, 45 évesen hagyta itt az árnyékvilágot. A legutóbb távozott állat-matuzsálem Samu, a marabu, aki 1971-ben érkezett Állatkertünkbe az akkor megtartott Vadászati Világkiállításról, dr. Nagy Endre ajándékaként. Az állat akkori fejlettsége alapján úgy becsülték, 1967-ben kelhetett, így összesen 49 évet élt néhány nappal ezelőtt, november 6-án bekövetkezett pusztulásáig. A szakirodalmi adatok szerint a marabuknál a világrekord élettartam nem egészen 45 év, ezt Samu egészen biztosan megdöntötte.

Állatkertünk jelenlegi lakói közül egy másik Samu nevű állat, a missisippi aligátor (aki nevével ellentétben nőstény) a legidősebb. Bár világra jövetelének pontos dátumát nem ismerjük, azt azonban biztosan tudjuk, hogy 1954 óta lakik intézményünkben, s amikor megérkezett, mérete alapján már legalább 8-10 évesnek kellett lennie. Ennek alapján valamikor az 1940-es évek közepén kelhetett ki a tojásból, vagyis életkora most hetven év körül lehet. Ezzel nemcsak, hogy messze a legidősebb állatunk az évek számát tekintve (valójában már 30 éve is Samu volt a legidősebb), hanem aligátor mércével mérve is tekintélyes korú. A csukaorrú aligátoroknak is nevezett állatok ugyanis a természetben jellemzően 35-50 éves korukig élnek, bár állatkertekben 65-80 éves élettartam is előfordul.

SSamu, a csukaorrú aligátor több mint harminc éve a kert legidősebb lakója: 1954 óta él Budapesten, és már érkezésekor is 8-10 éves lehetettamu után a második helyezett az évek számát tekintve Tücsök, az idősebbik vízilóhölgy. Tücsök születési dátumát egészen pontosan ismerjük, annál is inkább, mivel itt nálunk jött a világra 1973. április 27-én. A már kicsit több mint 43 éves vízilóhölgy mindenképpen idős állatnak mondható, de azért még nem matuzsálemi korú. A vízilovak a vadonban csak ritkán élnek tovább 40 évnél, s az 50 évnél idősebb állatkerti példányok is ritkaságnak számítanak, az abszolút rekord azonban ennél az állatfajnál 62 esztendő.

A harmadik legidősebb állatunk is nőstény: Liesel, a budapesti gorillacsalád matrónája. Liesel 1977. április 15-én született a Majna-Frankfurti Állatkertben, vagyis jövő tavasszal tölti be negyvenedik életévét. 1989 áprilisa óta él Állatkertünkben, s azóta már három kölyköt is a világra hozott. Négy évtizednyi életkorával ő sem mondható éppen fiatalnak: a vadonban élő gorillák ritkán élnek tovább 35 évnél, a 45 évnél idősebb állatok pedig még állatkerti viszonyok között is ritkaságnak számítanak. A legidősebb ismert gorilla egyébként 55 évig élt.