Az európai élmezőnyben a Budapesti Állatkert 2022. január 26.

Nemrégiben tették közzé az úgynevezett Sheridan-lista legfrissebb kiadását, amely Európa vezető állatkertjeit rangsorolja egy összetett pontozási rendszer alapján. Ez a pontozási rendszer az egyes intézmények által kínált látogatói élményeket, szolgáltatásokat, az ott folyó szakmai munkát és több más szempontot is értékel.

A ranglistán szereplő 126 vezető európai állatkert között a Fővárosi Állat- és Növénykert 207 ponttal a 15. helyen szerepel, megelőzve valamennyi hazai állatkertet (amelyek közül a listára összesen négy került fel), és több olyan nagyhírű külföldi társintézményt is, mint például a Koppenhágai Állatkert, a Berlini Állatpark, az amszterdami Artis Zoo, a hamburgi Hagenbeck Állatpark, a Londoni Állatkert, az Antwerpeni Állatkert, a Barcelonai Állatkert, a tenerifei Loro Parque, illetve Párizs mindkét állatkertje.

A Sheridan-lista szellemi atyja a brit Anthony Sheridan, aki ugyan nem klasszikus értelemben vett állatkerti szakember, neve mégis jól ismert állatkertészeti berkekben. Eredetileg az elektronikai iparban volt sikeres üzletember, ám 2007-ben, amikor idős kora miatt visszavonult az üzlettől, elhatározta, hogy rendszeresen bejárja Európa legjelentősebb állatkertjét (nálunk legutóbb tavaly szeptemberben járt), és kidolgozott egy szempontrendszert is az egyes állatkertek értékelésére. Ez alapján az általa felkeresett intézmények rangsorát is rendszeresen közzéteszi.

Listája – a módszertan részletes leírásával, illetve egyéb állatkerti tapasztalatainak összegzésével együtt – először 2011-ben látott napvilágot What Zoos Can Do című könyvében, majd ezt az elmúlt években további frissítések követték. A ranglista előző, 2018-as kiadásában a Budapesti Állatkert 110 állatkert közül a 17. helyen szerepelt, vagyis a városligeti intézmény azóta két helyet javított a helyezésén úgy, hogy az értékelésbe bevont összes állatkert száma is emelkedett.

A legfrissebb ranglista a Zooscape 2020 – Sheridan's Handbook of Zoos in Europe 2015-2030 című, a múlt év legvégén megjelent könyv részeként látott napvilágot.

Mivel a listán szereplő állatkertek között méret, látogatottság és több más szempont szerint is igen nagy különbségek vannak, a könnyebb áttekinthetőség kedvéért a listán szereplő 126 állatkertet a szerző öt csoportra osztotta fel. Az A csoportba tartoznak például a milliós látogatottságú állatkertek, amelyek nagy része nagy népességű nyugat-európai nagyvárosokban működő, nagymúltú intézmény. Állatkertünk ebben a mezőnyben – akárcsak az összesítésben – az előkelő 15. helyen áll, csak néhány ponttal lemaradva Basel, Rotterdam vagy Köln állatkertjétől, megelőzve viszont Koppenhágát, Dublint, Amsterdamot, Hannovert, Nürnberget, Hamburgot és Londont is.

A B csoportban kaptak helyet azon állatkertek, amelyek éves látogatottsága félmillió és egymillió fő között szokott lenni, köztük például Münster, Colchester, Duisbug, Majna-Frankfurt, Antwerpen, Edinburgh, Wuppertal vagy Barcelona állatkertje. Az ide tartozó állatkertek mind kevesebb pontszámot kaptak, mint a budapesti.

A C csoportban a szerző azokat az állatkerteket listázza, amelyek éves látogatószáma 250 ezer és 500 ezer fő között szokott lenni. Ebbe a kategóriába a listán szereplő állatkertek közül 45 tartozik, köztük például Aalborg, Halle, Krefeld, Zágráb, Plzen, La Flèche, Tallinn, Dortmund, Athén, Brno vagy éppen Ljubljana állatkertjei, illetve három magyarországi állatkert is. Ebben a kategóriában egyébként a Nyíregyházi Állatpark kapta a legtöbb pontot, amelyhez ez úton is gratulálunk a szabolcsi megyeszékhely állatkertjének és csapatának!

Természetesen a különböző állatkerteket sokféle szempont alapján lehet összehasonlítani egymással, s nyilván a Sheridan-listától eltérő ranglistát is össze lehetne állítani a különféle szempontok eltérő súlyozásával. Anthony Sheridan értékelési rendszere azonban az elmúlt évtizedben fogalommá vált az európai állatkerti szakmában, amelyre nagyon sokan odafigyelnek.

Maguk az állatkertek egyébként nem ranglistákat állítanak össze, hanem akkreditációs fokozatokban gondolkodnak. Az állatkertnek nevezett, állatkert-jellegű, illetve a nemzeti és uniós jogszabályok szerint állatkertnek minősülő, az állatkertekre vonatkozó szabályok szerint kiadott hatósági engedélyek alapján működő intézmények első körben mindjárt két csoportba sorolhatók.

Az egyik csoportot az akkreditált állatkertek alkotják, amelyek valamilyen nemzeti vagy nemzetek feletti állatkerti szakmai szervezet tagságába tartoznak a tevékenységükkel kapcsolatos akkreditáció alapján. Ez azt is jelenti, hogy az akkreditált állatkertek be vannak kapcsolva az állatkerti világhálózatba, és ezen keresztül azokba a tenyészprogramokba is, amelyek egy-egy földrészre, vagy akár az egész világra kiterjedően hangolják össze például a veszélyeztetett fajok állatkerti szaporításával kapcsolatos szakmai munkát.

A másik csoportba tartozó állatkerteket a nemzetközi szakirodalom roadside zoo néven ismeri, ezeket magyarul talán mutatványos állatkerteknek lehetne hívni, annál is inkább, mert jelentős részük valójában cirkuszi menazsériából, utazó állatseregletből lett állatkertté (vagy törekszik azzá lenni). Az ilyen kertek mögött szinte mindig magán, és nem közösségi kezdeményezés van, alapításuk oka sokszor egyszerűen az, hogy a tulajdonosok kedvelik az állatkert fenntartásával kapcsolatos életformát, tevékenységükben pedig elsősorban a szórakoztatásra fókuszálnak, ismeretterjesztő, természetvédelmi vagy tudományos munkát viszont kevésbé folytatnak.

Az összes állatkert, illetve állatkert-jellegű intézmény száma – a mutatványos állatkerteket is beleszámolva – az egész világon tízezer, Európában háromezer körül lehet. Az akkreditált állatkertek száma világviszonylatban ezer és kétezer közötti, ezek közül mintegy négyszáz működik Európában.

A Fővárosi Állat- és Növénykert természetesen az akkreditált állatkertek közé tartozik. Nemcsak a Magyar Állatkertek Szövetségének vagyunk tagjai, hanem az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének (EAZA) is. Sőt, 1970 óta tagjai vagyunk az Állatkerti Világszervezetnek (WAZA) is, méghozzá nemcsak az EAZA tagságon keresztül, hanem saját jogon, intézményi tagként is. Ami azt jelenti, hogy a Fővárosi Állat- és Növénykert a világ vezető állatkertjei közé tartozik.