Budapesten találkoznak a hazai állatkerti szakemberek 2022. november 25.

A Zoo Disputa a hazai állatkerti szakemberek hagyományos szakmai eszmecseréje, melynek története egészen az 1980-as évekig nyúlik vissza. Ekkoriban – egészen pontosan 1983-ban – jött létre a Magyar Állatkertek Szövetsége is, amelynek ma már Magyar Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (MÁASZ) a hivatalos neve. Ennek a tizenhárom hazai állatkertet összefogó szakmai szervezetnek az égisze alatt tartják meg rendszeresen a Zoo Disputát, amelynek ebben az évben a mi Állatkertünk a házigazdája.
Az idei Zoo Disputa kiemelt témaköre az állatvédelem. Szó esik többek között az állatkertek állatvédelmi szerepéről, az állatmentésről, az állatkerti állatok jóllétéről való gondoskodásról, illetve az állatvédelem, az állatmentés és az állatjólléti eredmények felhasználásáról az állatkert-pedagógiában, az állatkertekben folyó ismeretterjesztő, szemléletformáló munkában.

A konferencia első két napján, csütörtökön és pénteken a fenti témakörökben mintegy huszonöt előadás hangzik el, de a programban kerekasztal beszélgetések, szakmai vezetések és bemutatók, illetve élménypedagógiai csapatjátékok is szerepelnek. Szombaton a Zoo Disputa résztvevői egy kirándulás keretében a Kecskeméti Vadaskertet, illetve a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó fülöpházi homokbuckáknál kialakított tanösvényt látogatják meg.

Tudósítás a Zoo Disputáról

Az állatkertészet iránt komolyabban érdeklődők kedvéért egy kis tudósítást is összeállítottunk a Zoo Dispután elhangzottakról, amelyet – ahogy a program halad – újabb és újabb részletekkel frissítünk, egészítünk ki. Arra természetesen nincs mód, hogy minden megtartott előadást és elhangzott gondolatot itt tolmácsoljunk, de azok, akiket érdekel az állatkerti szakma, illetve az állatkertek állatvédelmi tevékenysége, bizonyára hasznosnak találják az alábbi sorokat.

A konferencia első, csütörtöki napjának nyitó és plenáris szekcióját Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője moderálta. Bevezetőjében emlékeztetett a Zoo Disputa több évtizedes hagyományaira, és Kasza Lászlóra (1921-2008), a Veszprémi Állatkert egykori neves igazgatójára, aki az 1980-as években a Zoo Disputák egyik legfőbb szellemi atyja volt.

Házigazdaként először a Budapesti Állatkertet fenntartó Fővárosi Önkormányzat képviseletében dr. Bősz Anett, Budapest Főváros humán területekért felelős főpolgármestere-helyettese mondott köszöntőt, videóüzenetben üdvözölve a Zoo Disputa résztvevőit. Úgy fogalmazott, hogy mindannyiunkban együtt kell cselekednünk az élővilág és állatok védelemben. Közös jövőnket kell alakítanunk gyermekeink jövőére gondolva. Ezt a szándékot és cselekvést alapozza meg ez a konferencia is, hogy olyan Magyarországot ismerhessenek meg gyermekeink, mint amilyet mi is örököltünk, így kiemelt felelősségük nemcsak az élővilág sokszínűségének élményszerű bemutatása, hanem az is, hogy ugyanezen élményeken keresztül felhívják a nagyközönség figyelmét a biodiverzitás sérülékenységére és védelmének lehetséges módjaira.

A házigazda intézmény, vagyis a Fővárosi Állat- és Növénykert nevében köszöntőt mondó Szabó Roland operatív igazgató kiemelte: - „Megtiszteltetés, hogy a Budapesti Állatkert adhat otthont idén ennek a neves és hagyományokkal bíró konferenciának. Minden nap arra törekszünk, hogy ne csak egy állat- és növénybemutató helyként gondoljon ránk a szélesebb közönség, hanem a fajmentés és edukáció központjaként jelenjünk meg. Minden olyan tudást, amit az előadók átadnak ezen az eseményen ennek szolgálatába állítunk" Beszédében kiemelte a résztvevők szakmai közösségének egymást segítő erejét és eredményes fejlődést, jó tanulást kívánt a résztvevőknek.

Gajdos László, a Magyar Állatkertek és Akváriumok Szövetségének elnöke, egyben a Nyíregyházi Állatpark igazgatója megnyitó beszédében ismertette, hogy az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének (European Association of Zoos and Aquaria, EAZA) 400 tagja között a hazai állatkertekkel együtt csaknem 160 millió látogatót ér el az EAZA. Mára ezek és a hazai állatkertek is valamennyi dolgozójukkal együtt az állattartás, fajvédelem nagykövetei is. „A Disputa lényege, hogy egymástól is tanuljunk!"

A tulajdonképpeni előadások sorát Ovádi Péter, az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos, az idei Zoo Disputa védnökének előadása nyitotta meg. Előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a felelős állattartás előmozdítása miatt is fontos a párbeszéd. Folyamatos szemléletmódbeli kihívásokkal kell szembenézni, amelyek kezelésére alkalmas ez a konferencia is, melyen új gondolkodásmódot, megoldásokat is elsajátíthatnak a résztvevők, ezáltal a szélesebb, nem szakmai közönség is. Az állatkertek és állatvédelem szorosan összefügg, hiszen a felelős állattartás és állatvédelemben vezető szerep jut ezeknek az intézményeknek. A két éve elkezdett munkájáról szólva kiemelte az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának megalakítását és a MÁASZ kapcsolatfelvételt és az Állatvédelmi Online Konzultációt, amelyben 262.000 ember mondta el a véleményét. A Nemzeti Állatvédelmi Tanács létrehozásáról szólva hangsúlyozta, hogy a tanácsadói testület véleménynyilvánítással járul hozzá, az állatvédelemmel és az állatjóléttel kapcsolatos jogszabály-tervezetekhez, kormányzati stratégiához fűzött javaslataival, kezdeményezéseivel, oktatással, felmérésekkel formálja a hazai állatvédelem jövőjét. Ez utóbbi, vadonélő állatok mentésében vállalt szerepe kapcsán kiemelte és megköszönte dr. Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi és állategészségügy igazgatójának, illetve az általa vezetett csapatnak a munkáját.

A Budapesti Állatkert Vadállatmentő Központjában folyó munkáról érdemes tudni, hogy az itt dolgozó szakemberek évente mintegy 2600 mentett állatról – hazai védett vagy fokozottan védett állatfajok emberi segítségre szoruló egyedeiről – gondoskodnak, második esélyt adva többek között törött szárnyú gólyáknak, mérgezett sasoknak, fészekből kiesett énekesmadaraknak, telelésben megzavart denevéreknek és még sok más állatnak. A vadállatmentéssel foglalkozó szervezetek közül a legtöbb egyedet a Fővárosi Állat- és Növénykert vadállatmentő központjában mentjük, természetesen együttműködve több partnerszervezettel, így például a nemzeti parkokkal, vagy éppen a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel. A vadállatmentő munka egyszerre természetvédelmi és állatvédelmi tevékenység, s emellett szemléletformáló, oktatási jelentősége is van, annál is inkább, mivel a Vadállatmentő Központunk a nagyközönség számára is látogatható.

Ovádi Péter előadásában az is részletezte, hogy a jogszabályi környezet felülvizsgálatában kiemelt szerepe van a Büntető Törvénykönyv módosításának, amely az illegális szaporítók elleni küzdelem nemzetközi viszonylatban is példaértékű lépése, ahogy az állatviadalokon való résztvevők büntethetősége is jelentős lépés volt. Ismertette, hogy 300-400 civil szervezet van, akiknek a fő tevékenysége az állatvédelemre irányul, mely civil kezdeményezéseket pályázatokkal és a Közös Ügyünk az Állatvédelem Alapítvány létrehozásával is támogatnak és támogattak. Kiemelten fontosnak nevezte a MÁASZ-szal közös irányelvek meghatározását, mert a szélsőséges nem szakmai alapon meghatározott állatvédelem nem lehet megoldás. Az állatkerteknél felgyülemlett tudásbázis segítségével azonban a felelős állattartásra nevelés szakmai háttere biztosított. Erre a tudásbázisra építve hangsúlyozta az idén december 5-én kezdődő Állatvédelmi Témahét fontosságát. Szemléletformálás, fajfenntartás és vadmentés, állatkertfejlesztés és az állatjólléti koncepciók megosztása, a MÁASZ-szal közös fejlesztések kidolgozása támogatja, hogy mindannyiunk közös ügye az állatvédelem kiemelt szerepet kapjon hazánkban az állatkertek falain kívül és belül.

Dr. Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi és állategészségügy igazgatója „Állati jóllét megítélése és monitoringja" című előadásában hazai és nemzetközi példákon keresztül mutatta be az állatok zárttéri tartása és természetes élőhelye közötti különbségeket. Elmondta, hogy már a természetes környezetben is az ember által uralt tényezők és folyamatok határozzák meg a vadállatok életkörülményeit. Elérhető forrásokért versenyezek a vadonban, nemzeti parkokban, de az állatkertek lehetőséget nyújtanak épített környezetük pontos kialakítására, környezetgazdagításra, családi kapcsolataik fenntartására, állatgyógyászati ellátásukra, így életük jóval meghosszabbítható. Az állati jóllét alapfeltételei változnak az állat korával is, ahogy az embereknek is másfajta igényeik vannak fiatalon és idősebb korban. Az állati jóllét érdekében az állatkertek szubjektív megítélés helyett tudományos megközelítést alkalmaznak. Kifejtette, hogy az élettani igények, táplálékhoz, vízhez való hozzájutás, takarmányozás az állatkertészek speciális tudását igényli, az adott egyed tulajdonságaihoz igazodva orvosi, állatgondozói és a legfrissebb tudományos kutatási eredmények felhasználására és megfigyelésre, valamint monitoringjára támaszkodva. Összefoglalva kiemelte, hogy az állatkertekben összegyűlt tudás és ennek megosztása elősegíti a hazai és nemzetközi tudományos és kutatómunkát, valamint a vadállatok jóllétét.