Európa élmezőnyében az Állatkert 2015. október 15.

Sokan és sokszor érdeklődnek az iránt, hogy egyik vagy másik állatkert színvonala hogyan viszonyul más állatkertekéhez, hol helyezkedik el az állatkertek „ranglistáján”. Erre azonban nagyon nehéz válaszolni, mert az állatkertek nagyon sokfélék. Ha a nagy múltú és szakmai tekintélyű klasszikus állatkertektől a mutatványos állatseregletekig minden állatkert jellegű intézményt számításba veszünk, akkor a világon tízezer, Európában pedig háromezer körülire becsülhetjük az állatkertek számát. Ezek között azonban akkorák a különbségek, hogy egységes szempontok szerinti objektív rangsorolásuk csaknem megoldhatatlan feladat lenne. Ezért az állatkerti szakma általában kerüli is az ilyenfajta listák készítését, s az egyes intézményeket általában akkreditációs fokozat alapján minősítik.

Eszerint az állatkertek alapvetően kétfélék: akkreditált és nem akkreditált állatkertek. A nem akkreditált állatkertek között akadnak állandó helyen, inkább üzleti célokat követő mutatványos állatkertek, amelyek sok tekintetben a cirkuszi állatseregletekhez hasonlítanak, bár lényeges különbség, hogy állandó helyen működnek. Legfőbb jellemzőjük azonban az, hogy elsősorban bemutató és szórakoztató intézmények, ismeretterjesztő, természetvédelmi és tudományos munkával nemigen foglalkoznak.

Az akkreditált állatkertek valamilyen nemzeti, regionális vagy nemzetközi állatkerti szakmai szervezet tagságát nyerték el, rendszerint alapos akkreditációs eljárás keretében, amely során vizsgálják, hogy az adott intézmény megfelel-e a szervezet által támasztott szigorú szakmai elvárásoknak. A világ állatkertjei közül mintegy ezerkétszáz tekinthető akkreditált állatkertnek, ennyi intézmény a tagja az állatkerti világhálózatnak. Az európai élmezőnybe az a mintegy 350 állatkert tartozik, amely teljes jogú tagja az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének, a világ vezető állatkertjeinek pedig azok a kertek nevezhetők, amelyek saját jogon tagjai az Állatkerti Világszervezetnek (WAZA).

Az állatkertek saját akkreditációs rendszere, illetve egyéb turisztikai minősítési rendszerek (pl. TripAdvisor) mellett az elmúlt fél évtizedben sok szó esett az egyik nem hivatalos rangsorról is, amely az európai állatkerteket hasonlítja össze egymással. E rangsor szellemi atyja Anthony Sheridan, aki ugyan nem klasszikus értelemben vett állatkerti szakember, neve mégis jól ismert állatkerti berkekben. Eredetileg az elektronikai iparban volt sikeres üzletember, ám 2007-ben, amikor idős kora miatt visszavonult az üzlettől, elhatározta, hogy bejárja Európa legtöbb jelentős állatkertjét, hogy alaposan tanulmányozhassa őket. Mi több, kidolgozott egy szempontrendszert is az egyes állatkertek értékelésére, s ez alapján az általa felkeresett intézmények rangsorát is felállította. Listája – a módszertan részletes leírásával, illetve egyéb állatkerti tapasztalatainak összegzésével együtt – először 2011-ben látott napvilágot What Zoos Can Do című könyvében, majd egy-egy frissített listát tett közzé 2013-ban és 2015-ben is.

Részben a néhány napja közzétett legfrissebb rangsorról, részben pedig az európai állatkertekben általa megfigyelt fejlődési trendekről tartott előadást szeptember 29-én, a Fővárosi Állat- és Növénykert szakmai fórumán, amelyre a kert dolgozóin kívül a teljes hazai állatkerti szakma is meghívást kapott.

Legfrissebb listáján összesen 113 vezető európai állatkertet hasonlított össze, amelyeket természetesen mind fel is keresett az elmúlt időszakban. Ezeket a népszerűségük alapján válogatta össze, a legtöbb látogatót fogadók kerteket célozva. Minden egyes intézmény esetében 40 fő faktort, szempontot vizsgált meg, amelyek közül 11 az adott kert által kínált látogatói élménnyel, 8 az ott zajló oktatás és természetvédelmi munka színvonalával, 21 pedig a kereskedelmi és marketing tevékenységgel kapcsolatos. A pontokat összesítve minden állatkert megkapta a maga pontszámát, s ez alapján alakul ki a végleges sorrend.

Az egyes állatkerteket Sheridan saját, látogatószám szerint kialakított kategóriájukban rangsorolta. A legjelentősebb állatkerteknek az egymilliónál több vendéget fogadó kertek kerültek, a következőbe a fél és egymillió közöttiek, végül az általa vizsgált legkisebbek, a negyed és fél millió közöttiek vannak.

A legnagyobb látogatottságú, évente egymillió főnél több látogatót fogadó európai állatkertek kategóriájában a német nyelvterület hat neves állatkertje kapta a legtöbb pontot: Bécs, Lipcse, Zürich, Basel, Berlin és München. Őket Chester, Prága, Rotterdam, Stuttgart, St. Aignan (Beauval), Köln és Arnhem állatkertje követi. A Fővárosi Állat- és Növénykert a legjelentősebb, az egymillió főnyi látogatószám feletti európai állatkertek mezőnyében a tizennegyedik helyre került. Budapestet követi Sheridan pontjai szerint például Amszterdam, Hamburg, Hannover, Koppenhága, Nürnberg, London, Antwerpen, Berlin (Friedrichsfelde), Duisburg, Barcelona, Dublin, Párizs és Madrid állatkertjei.

Mivel a magyar főváros állatkertje nemcsak az egymillió fő feletti látogatottságú, hanem az összes vizsgált állatkert közül is a tizennegyedik legtöbb pontot kapta, elmondható, hogy Anthony Sheridan értékelése alapján a Fővárosi Állat- és Növénykert Európa vezető állatkertjeinek élmezőnyébe tartozik.

A budapesti mellett egyébként több más hazai állatkert is felkerült Anthony Sheridan listájára. Mint ismeretes, Magyarországon tizenhárom akkreditált állatkert, illetve csaknem még egyszer ennyi egyéb állatkert jellegű bemutatóhely működik. Ezek közül a szerző Budapest mellett három további kertet tartott értékelésre érdemesnek. A szerző által vizsgált magyarországi állatkertek közül a budapesti 186, a nyíregyházi 148, a szegedi 109, a veszprémi pedig 86 pontot kapott a szerzőtől. Az adott pontszámokból következő abszolút sorrend szerint a vizsgált 113 európai állatkert közül a budapesti a 14., a nyíregyházi az 53., a szegedi a 92., a veszprémi pedig a 100. helyen áll.

Természetesen az eredményeket itt is a maguk kategóriájában érdemes értékelni. Az egymillió fő feletti látogatottságú állatkertek kategóriájában a hazai kertek közül csak a budapesti fér be, olyan pedig egyáltalán nem akad, amely az ötszázezer és az egymillió fő közötti látogatószámmal működő állatkertek közé sorolható be. A szóban forgó három vidéki állatkert így a félmilliós látogatottság alatti intézmények kategóriájába került. Ezt a mezőnyt a Nyíregyházi Állatpark vezeti, hármas holtversenyben a vele azonos pontszámot kapott két dán kerttel, Aalborg és Odense állatkertjeivel, közvetlenül megelőzve Bussolengo, Doué-la-Fontaine, Krefeld, Pilseň, Torino, Magdeburg, Belfast, vagy Kerkrade állatkertjét. A Szegedi Vadaspark ebben a csoportban a 27., a Veszprémi Állatkert pedig a 33. helyen szerepel.

Bár a Sheridan-féle rangsor nem hivatalos lista, a Fővárosi Állat- és Növénykert mindenképpen figyelemre méltónak tartja, hiszen ez is az állatkertek minősítésének egyik lehetséges módja. Annál is inkább, mivel ez a lista is megerősíti, hogy a hazai állatkertek kiállják a nálunk szerencsésebb történelmi fejlődésű, kedvezőbb gazdasági helyzetben lévő, magasabb átlagjövedelmű lakossággal bíró európai országok állatkertjeivel való összehasonlítás próbáját is. Az Állatkert igazgatósága gratulál az összes hazai társintézménynek, amely helyezést ért el Anthony Sheridan rangsorában, s különösképpen gratulál a Nyíregyházi Állatparknak, amely az ötszázezer fő alatti látogatottságú állatkertek közül megosztott első helyet tudott elérni pontszáma alapján.