Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt: 3300 Ft Gyermek: 2200 Ft Diák: 2500 Ft

Nyitvatartás

H-P: 9:00-16:00 Sz-V: 9:00-16:00

Fodros, hawaii és nyári is lehet. Mi az? 2013. november 11.

Természetesen a ludakról van szó, amelyekről most azért írunk, mert Márton napja alkalmából indokoltnak érezzük, hogy Állatkertünk lúdjaira is felhívjuk a nagyközönség figyelmét. Természetesen nem gasztronómiai, hanem szigorúan zoológiai, természetvédelmi, és persze kultúrtörténeti szempontból.

A ludak rendkívül sikeres állatok, hiszen különféle vadon élő fajaikkal a világ számos pontján találkozhatunk. Ráadásul az emberi kultúrában is jelentős szerepet játszanak. Ez egyes vadlúdfajokra is igaz, gondoljunk csak a Nobel-díjas Selma Lagerlöf Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal című művére. Természetesen a legtöbb kulturális kapcsolat abból adódik, hogy az ember egyes lúdformákat a történelem során háziasított, így nemcsak vadlúdfajok léteznek, hanem házi lúd is.

Ludak háziasítására először az ókori Egyiptomban került sor, de a régi Rómában is tartottak ludakat. Iuno istennő templomában, a Capitolium dombján is éltek ilyen madarak, s a hagyomány szerint Róma ie. 391-es gall ostroma idején ezek a madarak riadóztatták gágogásukkal a védőket, amikor az ellenség az éj leple alatt be akart hatolni a városba.

Márton-napjához is számos ludas hagyomány kapcsolódik, amelynek két oka van. Egyrészt a régi paraszti gazdálkodás viszonyai között a gazdasági év általában Márton-napig tartott, s az első hízott libákat ilyenkor vágták le. Másrészt a keresztény ikonográfiában lúd Tours-i Szent Márton állata. A hagyomány szerint ez arra vezethető vissza, hogy amikor Mártont püspökké akarták választani, szerénységből a libák óljába bújt, ahol azonban az állatok gágogása elárulta őt.

Magyarországon a ludak tartásának és tenyésztésének igen jelentős hagyományai vannak, termelvényei, termékei Európa-szerte híresek.

A Fővárosi Állat- és Növénykertben több mint tucatnyi különféle vadlúdfajt láthatnak a látogatók. Ezek közül a legérdekesebb talán a hawaii lúd, amely – mint a neve is mutatja – a Hawaii-szigeteken őshonos. Tudományos neve – Branta sandvicensis – arra utal, hogy ezt a szigetcsoportot egy ideig Sandwich-szigeteknek nevezték. James Cook ugyanis fő támogatója, John Montagu tiszteletére adta ezt a nevet, márpedig Montagu nemcsak az admiralitás első lordja volt, hanem Sandwich negyedik grófja is. A népszerű szendvics is róla kapta a nevét, viszont a szigetcsoport hivatalos neve utóbb az őslakók által eredetileg is használt Hawaii lett. A szigetre behurcolt állatok, kutyák, patkányok és más, ott eredetileg nem honos jószágok hamar megpecsételték a hawaii lúd sorsát, így az 1950-es évekre már csak mintegy harminc egyed marad belőlük. A faj megmentése végül fogságban való szaporítás útján sikerült, így jelenleg nem kell tartanunk a faj kipusztulásától.

A hawaii lúdon kívül természetesen még sok más faj is látható nálunk, a bütykös ásólúdtól az indiai lúdon és az apáca fütyülőlúdon át egészen az ujjaslúdig.

A háziasított ludakat egy hagyományos magyar fajta, a fodros lúd képviseli. Neve a testét, elsősorban a szárnyak tájékát borító fodros tollakra utal, amelyek a madár megjelenését kissé „slampossá" teszik. A fodros ludakat természetesen a Parasztudvarban tekinthetik meg a látogatók.