Geotermikus energia segít melegen tartani az állatházakat 2020. december 10.

Állatházainkban, fűtött létesítményeinkben még a legnagyobb zimankó idején is kellenes meleg idő, ahol szükséges, kifejezetten trópusi klíma uralkodik. Ez persze nem megy magától: megfelelő módon kell gondoskodni a fűtésről. Ráadásul az Állatkertben valamivel hosszabb a fűtési szezon, mint a lakásokban, mert például az őszi időszakban, amikor a lakásokban néhány hűvösebb nap miatt még nem feltétlenül kapcsolják be a fűtést, nálunk ez nem járható út, hiszen a majmokra nem húzhatunk addig pulóvert.

Régebben egy fűtési szezonban akár nyolcvan vagon szenet, kokszot is elnyeltek a kazánok. Aztán az 1980-as években átálltunk a sokkal előnyösebb földgáz alapú fűtésre, sőt az idők során az akkor üzembe helyezett kazánokat is jobb energetikai hatásfokú kondenzációs kazánokra cseréltük.

A környezetbarát fűtés terén azonban a legjelentősebb előrelépésre 2011 és 2012 között került sor. Ekkor az Állatkert, a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. (BGYH), valamint a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. (FŐTÁV) kölcsönös előnyök mentén folyó együttműködése nyomán, Budapest Főváros pénzügyi, szakmai és igazgatási támogatásával és európai uniós társfinanszírozással egy olyan fejlesztési program valósult meg, amelynek eredményeként az Állatkert területén található állatházak és más létesítmények, összesen 29 épület fűtése jelentős részben a szomszédos Széchenyi Fürdő termálvizének hulladék hőjéből oldható meg. A kondenzációs kazánokon alapuló fűtési rendszert így csak segédrendszerként használjuk azokban az időszakokban, amikor a kivételesen alacsony hőmérséklet miatt a termálhő energiája önmagában nem lenne elegendő a szükséges hőmérséklet biztosításához.

A termálvíz hőjét felhasználó fűtési rendszer üzembe helyezése óta több millió köbméter földgáz felhasználását lehetett kiváltani megújuló energiával, s a gázfelhasználás mérséklődése miatt a gáz elégetése során keletkező füstgázok kibocsátása is jelentősen csökkent. Ez vonatkozik az üvegházhatású szén-dioxidra (CO2), valamint az egyéb mérgező füstgázokra (CO, NOx) is. A szén-dioxid kibocsátás több ezer tonnával volt csökkenthető. Az előremutató, innovatív fűtési rendszerre a szakmai is felfigyelt, mi több, 2017 júniusában Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke a helyszínen is megtekintette a szóban forgó fűtési megoldást, és elismeréssel nyilatkozott a fejlesztésről.

Kíváncsi vagy, hogy mi történt mostanában még az Állatkertben? Ide kattintva elolvashatod további híreinket.