Nyitvatartás

H-P:9.00-17.00 Szo-V:9.00-17.30
Bővebben>>>Tavasz

Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt jegy: 5000 HUF Gyermek jegy: 3500 HUF

Lázár Kálmánra emlékeztünk 2014. május 22.

Május 20-án emléknapon idéztük fel gróf Lázár Kálmán zoológus, ornitológus és állatkertész emlékét. Az emléknap első részében a Marosvásárhelyi Állatkert adott otthont annak az ankétnak, amelynek előadói Lázár Kálmán életét, teljesítményét méltatták, illetve korának természettudományos eredményeit ismertették. A tudományos emlékülés után Kelementelkén emlékoszlop állításával tisztelegtünk a Fővárosi Állat- és Növénykert alapításában is jelentős szerepet játszó természettudós és ismeretterjesztő író emléke előtt. Az eseményről szóló részletes beszámoló, illetve Lázár Kálmán életútjának rövid ismertetése cikkünkben olvasható.

Lázár KálmánSzárhegyi gróf Lázár Kálmán (1827-1874) az állattan, és ezen belül főként a madártan egyik jeles képviselője volt. Erdélyben, a hunyad megyei Bencencen (Aurel Vlaicu) született. Önkéntesként részt vett az 1848-49-es szabadságharcban. Harcolt többek között a pákozdi csatában is. A szabadságharc végére Dembiński tábornagy vezérkari segédtisztjeként szolgált századosi rangban. A fegyverletétel után előbb az akkori Török Birodalomban bujdosott, majd hazatérése után, részben a bujdosásról szóló könyve miatt várfogságra ítélték. Tudományos munkásságának legtermékenyebb időszaka az 1850-es és 1860-as évekre esett, amikor számos madártani, állattani megfigyelést végzett, jelentős ornitológiai gyűjteményt hozott létre, tojásgyűjteménye nemzetközi szakmai körökben is híres volt. Közben számos írásműve is megjelent, sőt, újságíróként, szerkesztőként is tevékenykedett. A Magyar Tudományos Akadémia 1867-ben választotta levelező tagjai közé. Közben a politikában is kipróbálta magát, a hátszegi választókerület országgyűlési képviselőjeként is tevékenykedett. 1872-ben Felső-Fejér vármegye árvaszéki elnökévé nevezték ki, élete hátralévő éveit pedig Erzsébetvárosban (Dumbrăveni) töltötte.

Lázár Kálmán tudományos és ismeretterjesztő munkásságát a magyarországi állattan, különösen az ornitológia nagyra értékeli, de vadászati és állatkertészeti szempontból is jelentős életművet hagyott hátra. A pesti Állatkerti Részvénytársulat megalakulását előkészítő bizottság munkájában már az 1860-as évek elejétől kezdve részt vett, s magának a megnyíló Pesti Állatkertnek is tisztségviselője volt. Mi több, neki tulajdoníthatjuk az intézmény első, név nélkül megjelent útmutatóját, és egy másik, Körséta az állatkertekben című művet is. Lényegében Lázár Kálmán volt az első, aki magyar nyelven részletesen bemutatta, hogy miféle intézmények is az állatkertek. Erre igen jó rálátása is lehetett, hiszen szorosan együttműködött az Állatkert alapítása körül bábáskodó többi tudós szakemberrel, köztük Xántus Jánossal (akivel már a pákozdi csatában együtt harcoltak) és Kriesch Jánossal is. Emellett kapcsolatban állt Alfred E. Brehm német természettudóssal is, akinek híres állattani könyve és madártani kutatásai mellett állatkert-szervezési tevékenység is a nevéhez fűződik, hiszen Brehm egy ideig a régi hamburgi Városi Állatkert, illetve a Berlini Állatkerti Akvárium szakmai vezetőjeként is tevékenykedett.

Lázár Kálmán grófra emlékezve 2014. május 20-án tudományos emlékülést tartottak a Marosvásárhelyi Állatkertben. Az emlékülésen L. Simon László kormánybiztos a Körséta az állatkertekben című Lázár Kálmán könyv most megjelent, tanulmányokkal kiegészített hasonmás kiadását mutatta be. Dr. Búza Péter művelődéstörténész, a Budapest című folyóirat főszerkesztője Lázár Kálmán életútját mutatta be, dr. Korsós Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója pedig a kor többi jeles kárpát-medencei természettudósának tevékenységét tekintette át. Józsa András szovátai történész a Lázár és a Simény családok történetével ismertette meg a hallgatóságot, Kovács Zsolt, az Állatvilág című folyóirat főszerkesztője pedig Lázár Kálán ornitológiai munkásságát méltatta. Prof. dr. Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója az egzotikus állatok korabeli magyar elnevezéseiről értekezett Lázár Kálmán művei kapcsán, Szakács László, a marosvásárhelyi Rhododendron Környezetvédelmi Egyesület alelnöke pedig Lázár Kálmán két kortársa, Emil Racoviţă és Grigore Antipa jeles román zoológusok életútját és munkásságát mutatta be. Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője Lázár Kálmánnak az Állatkerttel kapcsolatos tevékenységét mutatta be, Kopacz András, a Marosvásárhelyi Állatkert igazgatója pedig az erdélyi és más romániai állatkertek, ezen belül különösen a Marosvásárhelyi Állatkert történetével ismertette meg a hallgatóságot.

A marosvásárhelyi (Târgu Mureș) program után az emléknap eseményei a közeli Kelementelkén (Călimănești) folytatódtak, Lázár Kálmán ugyanis ebben a maros megyei faluban nyugszik. A falu feletti hegyoldalban, ahol a tudós emlékköve áll, az esemény alkalmából egy kopjafaként elkészített emlékoszlop is felállításra került. A kopjafaavatást és a koszorúzást a Kelementelki Általános Iskola diákjainak és tanárjainak előadása tette különlegesen emlékezetessé.