Makik, Madagaszkár és Benyovszky Móric 2021. május 26.

A biológiai sokféleség forró pontjainak nevezzük azokat a régiókat, amelyek élővilága különösen sokszínű, de egyúttal sebezhető is, éppen azért, mert a fajok többsége csak ott, és sehol másutt a világon nem fordul elő. A Magyarországnál hatszor nagyobb sziget, Madagaszkár is az ilyen forró pontok közé tartozik: nem véletlen, hogy a 2006/2007-es szezonban az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) – melynek mi is tagjai vagyunk – kifejezetten a madagaszkári élővilág megismertetése és védelme érdekében szervezett kampányt, amelyben természetesen mi is részt vettünk.

Madagaszkár élővilágának bemutatása persze ennél sokkal régebbi múltra tekint vissza Állatkertünkben. Hiszen már a megnyitás évében, 1866-ban bemutattunk ott őshonos állatokat, például a szerecsenmakit, noha ezt a fajt akkoriban még „fekete rémke" néven emlegették magyarul. Az azóta eltelt 155 év során tíznél is több makifajjal foglalkoztunk, de több más madagaszkári állatfajt, például talajlakó boát vagy nappali gekkót is láthat nálunk a nagyközönség. 2010-ben pedig a Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervezte, eredetileg 1912-ben átadott egykori Majomház átalakításával létrehoztuk a Madagaszkár-házat, amely a szomszédos két kisebb épülettel együtt a madagaszkári élővilág fő bemutatóhelye Állatkertünkben.

Madagaszkári állataink közül természetesen a gyűrűsfarkú makik a legnépszerűbbek, nem kis részben a Madagaszkár című animációs film kedvelt szereplője, Julien király miatt.

A távoli szigetország különleges élővilága mellett, amelyről magyar nyelven igazán részletes, helyszíni élményeken alapuló beszámolót David Attenborough első hazánkban megjelent könyvében (Madagaszkár állatparadicsoma, 1969) olvashatott a nagyközönség, már régóta törekszünk arra is, hogy – hagyományainkhoz híven – az ott élő emberek kultúráját is megismertessük a közönséggel. A Madagaszkár-ház kialakításakor annak egyik részében a sziget őslakóiról szóló információs felületeket is elhelyeztünk, sőt a helyi hagyományos viseletből is mutatunk ízelítőt. A kiállításban természetesen Benyovszky Móricról, illetve gazdag életpályájáról, s ezen belül mindenekelőtt madagaszkári felfedezéseiről is szó esik.

Benyovszky Móric élete a felvidéki Verbón kezdődött, valószínűleg 1741-ben, és 1786-ban, a Madagaszkárt ért francia támadás során ért véget. Gazdag életútja nemcsak kalandokban bővelkedik, hanem földrajzi felfedezésekben, tudományos eredményekben is. Tőle származik Kamcsatka első néprajzi, földrajzi és állattani leírása, a Csendes-óceán északi részének szigetein tett felfedezései pedig megelőzték Cook ezen a téren tett utazását is. Az európaiak közül elsőként hatolt Madagaszkár belsejébe, így felfedezései itt szintén egyedülállóak. Benyovszky ugyanakkor emberséges ember, a szabadság elkötelezett híve, és felvilágosult szellem is volt, akit személyes ismeretség fűzött George Washingtonhoz és Benjamin Franklinhez is. Madagaszkár őslakói pedig annyira szívükbe zárták, hogy az ampansacabe elnevezésű vezető tisztségbe emelték, amelyet általában „királyként" szoktak értelmezni, fordítani. Érdemes megemlíteni azt is, hogy Magyarországon a felvilágosodás, illetve a reformkor idején is sokan nagy tisztelettel adóztak Benyovszky munkásságának. Egyes vélekedések szerint Jókai Mór (eredeti nevén Jókay Móric) is Benyovszky tiszteletére kapta keresztnevét, mivel a szülei igen nagyra tartották a jeles világutazót. Annyi bizonyos, hogy ezzel Jókai Mór maga is így volt, hiszen Benyovszky eredetileg franciául megjelent emlékiratait Jókai fordította magyarra.

A 2021-es évre – Benyovszky Móric születésének 280. és halálának 235. évfordulója alkalmából – a Benyovszky Társaság és a Benyovszky Nemzeti Bizottság emlékévet hirdetett, melynek keretében nemzetközi tudományos tanácskozás, könyvkiadás, szoborállítás, előadások és megemlékezések lesznek itthon és világszerte, elsősorban a külföldön élő magyarság körében.

Az emlékév nyitóeseményére 2021. május 25-én délelőtt került sor Állatkertünkben, a Madagaszkár-ház mellett, a makik kifutójának szomszédságában, ott, ahol „A szabadság madara" című, Benyovszky életére és munkásságára emlékeztető szobor – Elek Anita alkotása – is áll 2010 óta. Ennek a szobornak a párja egyébként 2003 óta Madagaszkár szigetén, Maroantsetra főterén került felállításra, tehát azon a vidéken, ahol annak idején Benyovszky is megfordult.

A nyitóeseményen beszédet mondott Pótápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, a Benyovszky Emlékév fővédnöke, Jerzy Snopek, a Lengyel Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete (Benyovszky magyar és lengyel nemességgel is rendelkezett), illetve G. Németh György, a Benyovszky Társaság, illetve a Benyovszky Nemzeti Bizottság elnöke is. Az Állatkert nevében Szabó Roland operatív igazgató köszöntötte a résztvevőket. Az eseményen részt vett Shih-Chung Liu, a tajvani képviselet vezetője (Benyovszky utazásai során Tajvan szigetén is járt), valamint Randrianasolo Lalarison Richard, Madagaszkár tiszteletbeli konzulja is. A nyitóeseményhez bélyegkibocsátás is kapcsolódott. A Benyovszky Móric emlékére készült bélyeget, amelyet Baticz Barnabás grafikusművész tervezett, Hegmanné Nemes Sára, a Magyar Posta Zrt. igazgatóságának elnöke mutatta be.

Kíváncsi vagy, hogy mi történt mostanában még az Állatkertben? Ide kattintva elolvashatod további híreinket.