Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt: 3300 Ft Gyermek: 2200 Ft Diák: 2500 Ft

Nyitvatartás

H-P: 9:00-16:00 Sz-V: 9:00-16:00

„Népszámlálás” az Állatkertben 2017. január 19.

868 állatfaj 9160 egyedéről, illetve további 141 nem egyedileg nyilvántartott tenyészetről gondoskodunk. Ez az állatkertek világában kifejezetten fajgazdag gyűjteménynek számít, amely széles keresztmetszetet mutat az élővilág sokféleségéből.

A január egyebek mellett az elmúlt év értékelésének, a számvetésnek is az időszaka. Így van ez az Állatkertben is, ahol ebben az időszakban szoktuk áttekinteni a megelőző év számait, eredményeit, és azt is, hogy hogyan alakultak az állatgyűjteménnyel kapcsolatos számok. Akár „népszámlálásnak” is tekinthetjük a dolgot, amelynek nyomán pontosan meg tudjuk mondani, hogy a 2016-os és 2017-es esztendő fordulóján intézményünkben összesen hány állatfaj hány egyedével foglalkozunk.

Magában az Állatkertben az emlősállatokat 120 faj 1248 egyede, a madarakat 141 faj 1248 egyede, a hüllőket 110 faj 728 egyede, a kétéltűeket 27 faj 321 egyede, a halakat pedig 221 faj 4796 egyede képviseli. A gerinctelenek köréből összesen 243 fajjal foglalkozunk, amelyek közül 102 faj 654 egyede szerepel egyedi nyilvántartásban. További 141 gerinctelen faj esetében, elsősorban a rovaroknál viszont nincs értelme az egyedi nyilvántartásnak, ezért itt nem egyedekről, hanem tenyészetekről beszélünk.

Ugyancsak a mi kezelésünkbe tartozik a Margitszigeti Kisállatkert, ahol 3 emlősfaj 25 egyedét, illetve 22 madárfaj 121 egyedét láthatja a nagyközönség. Ezek közül azonban 19 faj magában a városligeti Állatkertben is látható.

Ha ezeket a számokat mind összeadjuk, akkor megállapíthatjuk, hogy az Állatkert állatállománya mindösszesen 868 állatfaj 9160 egyedéből, valamint a már említett 141 gerinctelen tenyészetből áll. Mivel a kisebb állatkertekben csak pár száz állatfaj kerül bemutatásra, s a nemzetközi hírű állatkertek fajszáma is csak ritkán haladja meg a félezret, a Fővárosi Állat- és Növénykert által bemutatott gyűjtemény igen sokszínűnek, fajokban gazdagnak számít még nemzetközi összehasonlításban is. Hazai viszonylatban pedig itt lehet a legtöbb különféle állatfajjal találkozni.

Ráadásul – sok más állatkerttel ellentétben – nálunk az emlősök és a madarak, valamint a hüllők mellett nagy figyelmet fordítunk más állatcsoportokra is. Intézményünkben ugyanis alapelv, hogy minél szélesebb keresztmetszetben igyekezzük bemutatni az élővilág egyik legfőbb jellegzetességét, a sokféleséget, amelyet biodiverzitásnak is szoktak nevezni. Ez a korszerű bemutatási alapelvet egyébként Állatkertünk egykori jeles igazgatója, Lendl Adolf már 1909-ben bevezette. Ezzel évtizedekkel megelőzte korát, hiszen az élővilág sokféleségéről a szakemberek csak az 1970-es, 1980-as években kezdtek igazán komolyan beszélni.

Állatkertünk állatállományáról egyébként kezdettől fogva vezettek kimutatást, bár az első évtizedekben inkább csak vagyonleltár jelleggel. 1930-ban Anghi Csaba kezdeményezésére indult meg a törzskönyvezés, amely kezdetben csak az emlősökre, később más állatcsoportokra is kiterjedt. A papír alapú nyilvántartások vezetéséről az 1990-es évek elejétől kezdve fokozatosan átálltunk a számítógépes adatnyilvántartásra, illetve csatlakoztunk az akkoriban ISIS néven ismert nemzetközi fajinformációs rendszerhez is.