Nyitvatartás

H-P:9.00-17.30 Szo-V:9.00-18.00
Bővebben>>>Tavasz

Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt jegy: 5000 HUF Gyermek jegy: 3500 HUF

Természetvédelem és rengeteg kisállat 2013. október 4.

Állatkertünk természetvédelmi tevékenységéről, az állatmentő munka sikereiről, és az idei kiemelkedő állatszaporulatról is szó esett az Állat- és Növényszeretet Fesztivál fő eseményeként megrendezett sajtótájékoztatón, amelyre pénteken délben került sor az India-ház előtt. Az eseményen Állatkertünk főigazgatója röviden bemutatta az intézményben zajló természetvédelmi munkát, különös tekintettel az állatmentés aktuális eredményeire, valamint azt a sok állatkölyköt és fiókát, amelyek az idei évben láttak napvilágot.

Dr Persányi Miklós főigazgató úr egy mentet gólyát mutat beNapjaink korszerű állatkertjeinek négy fő küldetése van: természetvédelem, oktatás, kutatás és rekreáció, azaz természetközeli szabadidős program lehetőségének biztosítása. Ezt vallja a Fővárosi Állat- és Növénykert is, ahol azonban ez a négy misszió egy ötödikkel, a kulturális örökség megőrzésével és gazdagításával is kiegészül. Az állatok világnapja kapcsán ezek közül magától értetődően a természetvédelmi tevékenység kerül előtérbe.

Az Állatkertben zajló természetvédelem meglehetően sokrétű. Egyik jellemző formája a ritkuló, veszélyeztetett állatfajok összehangolt állatkerti szaporítása, amely nemzetközi együttműködésben, az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) által fenntartott tenyészprogramok (EEP), illetve törzskönyvezési programok (ESB) keretében történik. A Fővárosi Állat- és Növénykert száznál is több olyan faj tartásában és szaporításában vesz részt, amellyel kapcsolatban valamilyen nemzetközi program működik. Szaporítási eredményeivel az intézmény fontos résztvevője például az aranyhasú mangábék, az orangutánok, a gorillák, a szélesszájú orrszarvúak, a zsiráfok, a Mhorr-gazellák, vagy éppen a tarvarjak védelmét szolgáló együttműködésnek.

Az intézmény emellett több ún. in situ, azaz a természetes élőhelyen zajló természetvédelmi programban is részt vesz, például a rákosi viperák, fakókeselyűk, vagy éppen a földikutyák védelmében. A múltban pedig arra is akadt példa, amikor a kert egyik pingvingondozója Dél-Afrikában segített olyan pingvinek mentésében, amelyek egy tartályhajóból kiömlött olaj miatt kerültek veszélybe.

A sokrétű természetvédelmi tevékenység része a mentőmunka is. Ennek keretében az állatkerti munkatársak olyan Magyarországon honos, vadon élő, és többnyire természetvédelmi oltalom alatt álló fajok egyedeit mentik, amelyek valamilyen ok miatt emberi segítségre szorulnak. Meglőtt gólyák, mérgezett rétisasok, elárvult sünök és telelésben megzavart denevérek sokasága kerül be évente az Állatkert természetvédelmi mentőhelyére. Azokat az állatokat, amelyek egészségét teljes mértékben sikerül helyreállítani, vagyis újra képesek önállóan boldogulni a természetben, erre alkalmas védett területen engedik szabadon. A behozott állatok számát tekintve az Állatkert tartja fenn az ország legnagyobb ilyen mentőhelyét. 2012-ben például 108 faj összesen 1780 egyede került be, az idei évben pedig januártól szeptember végéig 93 faj 1034 egyedéről gondoskodtak a kert állatmentéssel foglalkozó szakemberei. A mentőmunka támogatása céljából a Fővárosi Állat- és Növénykert külön alapítványt hívott életre Magyar Madármentők Alapítvány elnevezéssel. Jóllehet a munkatársak nemcsak madarakat, hanem kisemlősöket és hüllőket is mentenek, az emberi segítségre szoruló állatok legalább fele szinte minden évben a madarak közül kerül ki.

Az Állatkert barátai az idei évben különösen sok szaporítási eredménynek örülhettek. Ez nemcsak amiatt fontos, mert a nagyközönség nagy örömmel fogadja az állatkölykök és fiókák sokaságát, hanem azért is, mert a ritkuló fajok védelmét szolgáló állatkerti tenyészprogramoknak mindenekelőtt a rendszeres szaporulat az alapja. Az ilyen fajok esetében tehát minden kisállat világra jövetele újabb esélyt teremt a természetvédelem számára. Arról már nem is beszélve, hogy a rendszeres szaporulat jelzi azt is, mennyire érzik magukat jól az állatok.

A kiemelkedő szaporítási eredmények sorát 2013-ban a február 14-én született kiselefánt, Asha világra jövetele indította el. Születése annál inkább figyelemre méltó esemény volt, mivel a Fővárosi Állat- és Növénykertben utoljára 1961-ben történt hasonló esemény, vagyis a közönség több mint fél évszázadon át nem láthatott itt született elefántborjút. Egy nappal Asha világra jövetele után az indiai oroszlánoknál is kölykök születtek, méghozzá mindjárt négy apróság egy alomban. Az oroszlánok szaporítása terén ugyan az Állatkertnek már több mint egy évszázados, kiterjedt tapasztalatai vannak, de a korábbi kölykök mind afrikai eredetű oroszlánok voltak. Az idén született kicsik azonban ritka indiai oroszlánok, márpedig ilyen nagymacskák most először születtek Magyarországon. Két hónappal később egyébként a másik nőstény további három kölyköt ellett, így most összesen hét kisoroszlán cseperedik a kifutóban. Egy másik ritka nagymacska, a perzsa leopárd is szaporodott az idén. A Cezi nevű anyaállat június 10-én adott életet egy kölyöknek. A zsiráfoknál ebben az évben mindjárt két borjú is született, természetesen két különböző anyától, hiszen a zsiráfok alkalmanként csak egyet ellenek. A két kiszsiráf közül az idősebbik május 18-án, a fiatalabbik augusztus 13-án született.

A madaraknál külön érdemes kiemelni a flamingókat. Az idei költési szezonban ugyanis összesen két tucat fióka kelt ki sikeresen a tojásból. A fiókák száma így az elmúlt évekét is meghaladta, pedig tavaly, tavalyelőtt, sőt 2010-ben is igen jelentős volt a flamingó szaporulat. A rendszeres és bőséges utánpótlásból így arra is futotta, hogy néhány nappal ezelőtt 34 állatot egy hollandiai tenyészközpontba szállítsanak el, hiszen még ezután is 133 flamingó maradt Budapesten. A ritka és veszélyeztetett tarvarjaknál hét fióka kelt ki júniusban, a papagájok legnagyobbikának számító jácintkék aráknál pedig egy olyan fióka bújt ki a tojásból, akinek már az anyja is Budapesten látta meg a napvilágot.

Külön érdemes kiemelni a vombatkölyök születését. Ilyenre ugyanis korábban Közép- és Kelet-Európa egyetlen állatkertjében sem volt még példa, és Európa nyugati felének állatkertjeiben is ritkaságnak számít az ilyesmi. A legutóbbi európai vombatkölyök ugyanis húsz évvel ezelőtt született. Éppen ezért a vombatok sikeres szaporításáról szóló beszámoló általános feltűnést keltett az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének (EAZA) nemrégiben megtartott éves konferenciáján.

Természetesen nagyon sok más állatfajnál is voltak kölykök és fiókák a 2013-as évben. Például a gyűrűsfarkú makiknál, a szerecsenmakiknál, az éji majmoknál, a mókusmajmoknál, a jávai languroknál, a szurikátáknál, a törpe mangusztáknál, a zebramungóknál, az ormányosmedvéknél, a mókuscickányoknál, az indiai antilopoknál, a nagy maráknál, 13 madár és hüllőfajnál, valamint a Parasztudvarban látható háziállatoknál is. A lajhár állomány a legutóbbi karácsonykor született lajhárkölyök mellett néhány hete egy újabb kölyökkel gyarapodott.