Nyitvatartás

H-P: 9:00-18:00 Sz-V: 9:00-20:00

Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt jegy: 3300 HUF Gyermek jegy: 2200 HUF

Vadállatmentés: héjafiókák, hódok, sünök és vadmacskák 2020. június 10.

Az év eleje óta már több száz mentett állat kapott második esélyt a nálunk folyó vadállatmentő munkának köszönhetően. Mai cikkünkből két héjafióka, egy hódanya és kölykei, három vadmacska kölyök és csaknem száz sün történetét ismerheti meg az olvasó.

Állatkertünk természetvédelmi tevékenységének egyik fontos része a vadállatmentés. Olyan Magyarországon őshonos, védett vagy fokozottan védett állatok mentéséről van szó, akik valamilyen ok miatt emberi segítségre szorulnak. A sérült állatokat meggyógyítjuk, a legyengülteket felerősítjük, az elárvultakat pedig felneveljük, és arra törekszünk, hogy visszajuttassuk őket természetes élőhelyükre. A tavalyi évben 2201 mentett állatnak adtunk második esélyt.

Még akkor sem állt le a mentőmunka, amikor a koronavírus járvány miatt átmenetileg zárva tartott az Állatkert, jóllehet ebben az időszakban a korábban bekerült állatokról való gondoskodás mellett csak a partnerszervezeteinktől érkezett állatokat tudtuk fogadni. Az újranyitás óta azonban már a jószándékú magánszemélyek által behozott mentett állatokat is újra tudjuk fogadni, noha egyelőre még nem a szokásos helyen. Az ezzel kapcsolatos részletes információk honlapunkon olvashatók.
Arról, hogy mi minden történt a mentőmunka terén az alatt a hatvanhat nap alatt, amíg az Állatkert kapui átmenetileg zárva tartottak, igen hosszú lenne teljeskörűen beszámolni, hiszen több száz állatról gondoskodtunk ebben az időszakban is. De néhány esetet mindenképpen érdemes felidézni.

Lefoglalt héjafiókák

Május második hetében két héjafióka került be hozzánk. A dolog előzménye az volt, hogy a védett madarakat korábban illegálisan fogták be, majd egy rendőrségi eljárás során foglalták le őket. Erről azokban a napokban több médium, így a televíziók híradói is beszámoltak.

A fiókák táplálásáról munkatársaink gondoskodtak, ami nem is olyan egyszerű feladat. Ilyenkor ugyanis arra kell törekedni, hogy a madarak lehetőleg ne lássák az őket nevelő gondozót, mert ha túlságosan hozzászoknak az ember jelenlétéhez, az problémákat jelenthet későbbi életük során.

Amikor a kicsik kellően megerősödtek, a Hortobágyi Nemzeti Park górési állomására kerültek. Ezen az állomáson természetvédelmi oltalom alatt álló madarak visszavadításával, természetbe való visszaszoktatásával foglalkoznak a szakemberek. Az állomást a nagyközönség is látogathatja, de sajnos nem túl ismert a nagyközönség körében, pedig a Nemzeti Park saját madárvédelmi tevékenységének lényegében ez a fő központja (ha pedig az állatoknak állatorvosi ellátásra van szükségük, leggyakrabban a mi állatorvosaink segítenek).

A Nemzeti Park szakembereinek szerencsére sikerült olyan, éppen fiókát nevelő felnőtt héjákat találnia, akik alá a fiókákat be lehetett rakni, és akik el is fogadták őket. Így mindkét állatot sikerrel „dajkásították", vagyis visszavadításuk teljes sikerrel zárult.

A héja Magyarországon védett faj, eszmei értéke 50.000 forint.

Biztonságos szülőszoba az összeharapdált hódnak

Május 16-án – lakossági bejelentés, illetve a Duna-Ipoly Nemzeti Park jelzése alapján az újpesti Állatmentő Liga tagjai egy sérült hódot fogtak be a Rákos-patak mentén. Az állaton testszerte harapásokból eredő sebesülések látszottak, így befogás után gyorsan Állatkertünkbe szállították be. A nősténynek bizonyult állat sebeit állatorvosaink ellátták, de a vizsgálatok során az is megállapították, hogy a mentett hód vemhes, sőt, éppenséggel a vemhesség legutolsó szakaszában van, és hamarosan életet is ad az utódoknak. Azt ugyan nem lehetett tudni, hogy a sérüléseit pontosan hol és hogyan szerezte, de az biztosnak látszott, hogy a sebek gyógyulása miatt is, illetve a zavartalan ellés miatt is az a legjobb, ha néhány hétig mindenképpen nálunk marad.

A mentett hód anyuka így a legnagyobb biztonságban hozhatta világra utódait. A két kicsi hódbébiről anyjuk azonnal féltő szeretettel kezdett gondoskodni, tehát csak azt kellett megvárni, amíg az anyaállat sebei teljesen begyógyulnak, és a kis hódok is megerősödnek kissé. Június első péntekén aztán az anyát is és a két kölyköt is a Petesmalmi Vidraparkba szállítottuk, ahol természetesen a vidrák mellett sok más állattal is foglalkoznak. A park, illetve fenntartója, a Somogy Természetvédelmi Szervezet régi partnerünk a mentőmunkában, így az állatok visszavadításában, és abban is, hogy a fiatal állatok természetközeli környezetben cseperedjenek fel.

A hód Magyarországon 1988 óta a törvény erejénél fogva természetvédelmi oltalom alatt álló, védett állatfaj, eszmei értéke 50.000 forint.

Vadmacska kölykök genetikai azonosítással

A múlt évben általános figyelmet keltett három elárvult vadmacska kölyök sikeres mentése, és a természetbe való visszajuttatása. Idén tavasszal újabb három vadmacska kölyökkel akadt dolgunk, akik alighanem elkeveredtek az anyjuktól, ezért szorultak segítségre. Felsőzsolcán, egy megbolygatott területen mentek oda megtalálójukhoz még április végén.

Az illetékes nemzeti parki igazgatóságokkal együttműködésben előbb a mályi Madármentő Állomásra kerültek, majd onnan néhány nappal később szállították át őket Állatkertünkbe. A kölykökről való gondoskodáson túl genetikai vizsgálatokat is végeztünk rajtuk, mert a hazai vadmacska állományt jelentősen érinti a kóbor házimacskákkal való kereszteződés problémája, így a visszaengedéshez tudni kell, hogy nemcsak ránézésre, hanem genetikai értelemben is „igazi" vadmacskákról van szó. Azóta már kiderült, hogy nem hibrid, hanem tisztavérű állatok, így – ha elérték a kellő fejlettséget – őket is vissza lehet majd engedni természetes élőhelyükre.

92 mentett sünt engedtünk szabadon

A tavalyi évben minden korábbinál több, kereken 600 sünt mentettünk. Közülük mintegy száz állat a telet is nálunk töltötte. Tüskéshátú védenceink egy része sérült állatként került be. Volt közöttük, aki vízaknába esett, és súlyos lábtöréssel kellett kezelnünk, egy másiknak nagy felületen hiányzott a tüskéje, de akadt olyan mentett sün is, aki egy fűnyíróval való szerencsétlen találkozás miatt szorult segítségre, ápolásra. A nálunk telelő sünök másik része olyan tavaly született fiatal állat, aki, mivel a szezon vége felé született, ősz végéig nem tudta elérni azt a fejlettséget, súlyt, illetve kondíciót, amellyel a siker reményével vághatott volna neki a téli álomnak. Hiszen a túlságosan alacsony testsúly, elégtelen kondíció azzal a veszéllyel jár, hogy a szervezet tartalékai, amelyekből a téli álom ideje alatt az állat életfolyamatait fenntartja, még a tél vége előtt kimerülnek.

A segítségre szoruló sünöket tehát az Állatkertben teleltettük át, s közben a legyengülteket felerősítettük, a sérült állatokat pedig meggyógyítottuk. Így a tavasz és a jó idő beköszöntével eljött az ideje annak, hogy ezeket az állatokat repatriáljuk, azaz visszajuttassuk őket természetes élőhelyükre. Természetesen kora tavasszal még nem lehetett erről szó, hiszen, ha az időjárás jobbra is fordul már ilyenkor, a sünök még nem találnának elegendő táplálékot. Kicsit később viszont már minden feltétel megvolt ahhoz, hogy elengedjük őket. Munkatársaink több szabadon engedési „expedíciót" is szerveztek olyan élőhelyekre, ahol a sünöket ideális feltételek várják. Néhány hét alatt összesen 92 mentett sünt engedtünk szabadon.

A mentőmunkával kapcsolatos további hírek ide kattintva olvashatók.