Jegyárak, jegyvásárlás

Felnőtt: 3000 Ft Gyermek: 2000 Ft Diák: 2000 Ft

Nyitvatartás

H-P: 9:00-17:00 Sz-V: 9:00-17:30

nincs időjárási adat

Megnyílt a Lepkekert 2018. május 25.

Már látogatható a Pálmaház mögött, a sörényes hangyászok szomszédságában lévő Lepkekert, ahol most csaknem két tucat trópusi lepkefaj több száz egyedét csodálhatja meg a nagyközönség. Jön a gyereknap, irány a Lepkekert!

Bár az ízeltlábúak nem feltétlenül tartoznak a legnépszerűbb állatok közé, ám a színpompás trópusi lepkék hiába rovarok, irántuk éppenséggel elég nagy az érdeklődés. Hát még akkor, ha egészen közelről is meg lehet csodálni őket. A pénteken megnyílt Lepkekertben erre minden lehetőség megvan, bár nem árt, ha egy kicsit az időjárás is besegít.

Állatkertünkben a lepkék bemutatásának komoly hagyományai vannak. A Lepkekert legkorábbi formájában 2000 nyarán nyílt meg azon a helyen, ahol ma az aranyhasú mangábék szigete található. 2002-ben már a Pálmaház szomszédságában működött, abban az építményben, amelyet később a brazil óriásvidrák számára alakítottunk át. Jelenlegi helyére – ugyancsak a Pálmaház mögött, de a Dózsa György út felé eső oldalon, a sörényes hangyászok mellett található területre – 2014-ben került, és akkor nyerte el ma is látható formáját.

A Lepkekert nyári látványosság, vagyis nem az év összes napján, hanem a késő tavasztól kora őszig tartó időszakban fogad látogatókat. A 260 négyzetméter alapterületű bemutatóhely 1200 köbméternyi légterében repkedő lepkéket úgy lehet megtekinteni, hogy a közönség be is mehet a lepkék közé, és lényegében egy térben mozoghat velük.

A mostani induló lepkeállomány trópusi, közelebbről Közép- és Dél-Amerikában őshonos lepkékből, összesen mintegy kéttucat faj több száz egyedéből áll.

A lepkékről való gondoskodás módja is nagyon érdekes. Az induló állományok trópusi lepkefarmokról érkeznek, amelyek nagy mennyiségben szaporítják ezeket az állatokat. Ez több szempontból is előnyös, hiszen nem kell állatokat a vadonból befogni, a szaporítás során sok tudományos ismeret születik, ráadásul a helyi közösségek számára ezek a farmok fontos munkalehetőséget is biztosítanak (amelynek szintén vannak természetvédelmi vonatkozásai). A lepkéket báb állapotban kell szállítani, így érkeznek meg hozzánk, az Állatkertbe. Ezekből a bábokból kelnek ki aztán azok a kifejlett lepkék, amelyek a Lepkekert légterében láthatók

Ha az induló állomány megvan, további szaporításukat a legtöbb faj esetében helyben is meg lehetne oldani. Hiszen a bemutatott fajok jelentős részét korábban már sikeresen szaporítottuk itt, Budapesten is. Ehhez azonban meglehetősen nagy háttérre van szükség, hiszen egy külön üvegházat kell fenntartani a hernyóknak szükséges tápnövények termesztésére, egy másikat a pedig a hernyók nevelőhelyeként. Korábban működött is ilyen háttér nálunk, jelenleg azonban ennek fenntartására sem helyünk, sem kapacitásunk nincsen, még ha a szaktudás és a tapasztalat egyébként meg is van hozzá. Ezért jelenleg praktikusabb és gazdaságosabb is, ha a Lepkekert állatállományának rendszeres utánpótlását nem saját szaporulatból, hanem a már említett lepkefarmokról érkező újabb és újabb szállítmányokkal biztosítjuk.

A lepkék peteként kezdik életüket, a petékből pedig lárvák, ahogy a lepkék esetében hívjuk, hernyók kelnek ki. Ennek az életszakasznak, a lepke hernyókorának legfőbb célja az evés: az életfenntartó energiaszükséglet biztosítása mellett elsősorban a kifejlett kori test kialakításához szükséges tápanyagok felhalmozása. A hernyók – amint közismert – levelekkel táplálkoznak, de fajonként eltérő, hogy pontosan milyen növények leveleit részesítik előnyben. Némelyik lepkefaj hernyói például a csalánt, mások a golgotavirág-félék közé tartozó növények leveleit fogyasztják előszeretettel.

A hernyó a lepkévé való átalakuláshoz előbb bebábozódik, majd ebből a bábból kel ki az imágó, a kifejlett lepke. Az imágó korban a lepkék legfőbb célja a párosodás és a peték lerakása. Ezt pedig megkönnyíti a röpképesség, és természetesen a színes, tarka mintázat is. A kifejlett lepkék táplálkozásánál a test felépítése már nem elsődleges cél, hiszen az imágó állapot legtöbbször csak néhány hétig tart, utána pedig az állatok – ahogy a természetben is – elpusztulnak. Tehát a test elhasználódásának ellensúlyozása, a regeneráció kevésbé hangsúlyos az állat életműködésében, a táplálkozás is főként az életfenntartás igényeit, illetve a repülés energiaigényét kell fedezze ebben az életszakaszban. Éppen ezért a kifejlett lepkék magas energiatartalmú táplálékkal, például nektárral, édes növényi nedvekkel táplálkoznak.

A fentebb bemutatott folyamat nagy része a mi Lepkekertünkben is nyomon követhető. A Lepkekert közepén található, üvegfalú bábszekrényben függenek a bábok, amelyeket már csak azért is érdemes megfigyelni, mert a különböző fajokhoz tartozó bábok is különbözőek, s általában olyan alakúak, hogy a természetben elrejtse őket. Sok báb például valamilyen növényi részre, elszáradt levélre emlékeztet. Egy kis szerencsével a bábból kikelő lepkék első perceit is meg lehet figyelni. A frissen kikelt állatok felpumpálják és megszárítják a szárnyukat, majd elkezdenek repülni. Munkatársaink ilyenkor rendszeresen kinyitják a bábszekrény ajtaját, hogy a frissen kikelt lepkék kiröppenve csatlakozhassanak a Lepkekert légterében repdeső társaikhoz.

A kifejlett lepkéket nemcsak repülés, hanem táplálkozás közben is megcsodálhatjuk. A Lepkekert változatos növényvilága nem kis részben olyan fajokból áll, amelyek virágai egyúttal táplálékot is nyújtanak a lepkék számára. De apró műanyag csövecskékben külön a lepkék számára készített mesterséges nektárt is kihelyezünk, így abból is szoktak táplálkozni. Emellett a lepkék gyümölcsöket is kapnak, félbevágott banánt vagy narancsot, amelyek nedvét szintén nagy előszeretettel szívogatják. Érdemes megfigyelni, hogyan használják jellegzetes szájszervüket, az úgynevezett pödörnyelvet táplálkozás közben.

A Lepkekertben fontos alapelv a mindent a szemnek, semmit a kéznek elve. Bár a közönség bemehet a lepkék közé, és előfordul az is, hogy némelyikük hosszabb-rövidebb időre rá is száll a látogatókra (vállra, fejre stb.), kergetni, megfogni őket természetesen nem szabad. Köztudott, hogy a lepkék milyen törékeny állatok, ezért fontos, hogy vigyázzunk rájuk. Azért, hogy ezeket a szabályokat mindenki betartsa, a Lepkekertben munkatársaink, önkénteseink állandó felügyeletet tartanak.

Bár a Lepkekert fedett létesítmény, az időjárás befolyásolhatja a látogathatóságát. Nedves, esős időben a levegő megnövekedett páratartalma miatt megtörténhet, hogy a lepkék repülés helyett inkább helyben maradnak, s némelyikük egyenesen a kerten átvezető ösvényen pihenget. Ilyenkor érdemes a lábunk elé nézni, nehogy rájuk lépjünk. Szélsőséges esetben ilyenkor – mármint esős idő esetén – a fenti okok miatt előfordulhat, hogy átmenetileg fel is kell függesztenünk a Lepkekert látogathatóságát. Ilyenkor tehát érdemes erre is számítani.