Tengeripók az őstengerben 2014. március 18.

A Nagyszikla belsejében található Varázshegy őstengeri bemutatóhelye számos érdekes tengeri állattal ismerteti meg a látogatókat. Az itt bemutatott állatok köre a közelmúltban néhány új fajjal bővült. Ezek közül az egyik a nyílfejű tengeripók (Stenorhynchus seticornis), amelynek neve bizonyos értelemben magyarázatot igényel. Ez az állat ugyanis valójában nem a pókszabásúak, hanem a rákok közé tartozik. A rákok változatos társaságában azonban van egy olyan család (Inachidae), amelynek tagjait általában tengeripókoknak szokták nevezni, éspedig azért, mert a testükhöz képest feltűnően hosszú lábaik vannak. Ebbe a családba tartozik egyébként a Japán környéki tengerekben előforduló óriás tengeripók is, amely a legnagyobbra növő faj az összes rák közül, hiszen a lábak fesztávja akár a 3 métert is elérheti.

A Varázshegyben látható nyílfejű tengeripók persze sokkal kisebb termetű, lábakkal együtt nagyjából 10 centiméteres. Az Atlanti-óceán sekélyebb vizeiben honos, általában partközeli zónákban, illetve korallszirtek környékén. Főleg olyan helyeken találkozni velük, ahol a víz mélysége nem haladja meg a 10 métert. Legjellemzőbb élőhelyei az Atlanti-óceán nyugati felében vannak, az Észak Karolinától, illetve Bermudától egészen a brazil partokhoz közel eső vizekig, ide értve természetesen a karibi térséget is. Jellemzően éjjel aktív, de a Varázshegyben a nappali órákban is jól szoktak látszani.

Tápláléka sok más rákfajhoz hasonlóan dögökből, bomló szerves anyagokból áll, de előfordul, hogy vadászik is. Szívesen zsákmányol például csőférgeket, de mindenféle más, a korallszirtek között előforduló apróbb állatot is előszeretettel fogyaszt. A mi Állatkertünkben főleg sórákkal (Artemia sp.) és hasadtlábú rákokkal (Mysis sp.) etetjük őket.