Nutriáink története 2023. július 13.

A nutria első látásra a hódra emlékeztet, és bizonyos mértékig az életmódja is hasonló, hiszen elsősorban a vizes élőhelyekhez kötődik. Ugyanúgy rágcsáló is, mint a hód, de ezzel együtt nem annyira a hóddal, hanem inkább olyan rágcsálókkal áll közeli rokonságban, mint mondjuk a hobbiállatként is népszerű degu. Jól látható különbség az is, hogy a nutria farka hengeres, és nem lapos, mint a hódé. Ezért is szokták a nutriát hódpatkánynak is nevezni.

Valójában egy elég érdekes állatfaj, amely ráadásul már jó ideje ismert Magyarországon is, mint prémesállat. Voltak olyan évtizedek, amikor több nagyobb nutriatelep is működött az országban, sőt mi több, Állatkertünk több jeles múltbeli igazgatója, így Anghi Csaba és Holdas Sándor is a hazai nutriatenyésztés szaktekintélyei közé tartozott.

Manapság viszont már inkább a természetvédelemnek van dolga ezekkel az állatokkal, hiszen a szándékosan elengedett, vagy véletlenül kiszabadult állatok olyan jól érezték magukat a hazai élőhelyeken, hogy a táplálékért folytatott harcban vetélytársként, illetve az élőhelyek átalakítójaként sok őshonos faj számára jelent problémát a jelenlétük.

Az Állatkertünkben, egészen pontosan a Dél-Amerika zóna egyik kifutójában látható nutriáink idekerülése, amelyről a kisfilmben is szó van, kettős haszonnal járt, hiszen így ismét be tudjuk mutatni ezt az érdekes állatfajt a nagyközönségnek, közben pedig ennyivel is csökkent a hazai élőhelyeken vadon élő, de inváziós, azaz özönfajként nem igazán kívánatos hódpatkányok állománya.

Kíváncsi vagy, hogy mi történt mostanában még az Állatkertben? Elolvashatod híreinket itt.