Óriási szöcske a Varázshegyben

Amíg sok állatkertben a gerincteleneket csak egy-két faj képviseli, mi ezeknek az élőlényeknek a bemutatását is nagyon fontosnak tartjuk, már csak azért is, hogy az élővilágot ne egyoldalúan, hanem a sokféleséget kellőképpen érzékeltetve mutassuk be. Ennek jegyében sokféle ízeltlábút, ezen belül a rovarok számos faját is bemutatjuk. Köztük olyanokat is, akik méretükben ugyan nem versenyezhetek az olyan nagyemlősökkel, mint az elefánt vagy a zsiráf, de a rovarok világában valóságos gigászoknak számítanak.

Ilyen állat a csuklyás óriásszöcske is, amely az egyenesszárnyú rovarok egyik legnagyobb testű képviselője. Testhossza a 13 centit, szárnyfesztávolsága a 25 centit, súlya pedig akár a 30 grammot is elérheti (összehasonlításként a fűrészlábú szöcske, amely hosszát tekintve a legnagyobb magyarországi rovar, ritkán nő nagyobbra 7 centinél). Persze a csuklyás óriásszöcskék körében is előfordulnak egyedi méretbeli eltérések, az állatok életkorától és ivarától függően: a nőstények nagyobbra nőnek a hímeknél.

Mérete ellenére nem könnyű észrevenni természetes élőhelyén. Részben azért, mert Új-Guinea szigetének sűrű erdőségeiben, az ottani lombkoronaszint lakója, és persze azért is, mert zöld színével beleolvad a környezetébe. Ennek ellenére a fajt már 1853-ban felfedezték, jobban mondva Émile Blanchard francia entomológus ekkor azonosított a csuklyás óriásszöcskét új fajként, miközben a párizsi Nemzeti Természetrajzi Múzeumban feldolgozta a Jules Dumond d’Urville vezette, 1837-től 1840-ig tartó francia déltengeri expedíció során gyűjtött rovartani anyagot.

A Budapesti Állatkertben 2022-ben kezdtünk el csuklyás óriásszöcskéket tartani. Ezek a növényevő állatok tapasztalataink szerint jól tarthatók a tölgyfa, az akác, a rózsa, a szeder, a fűzfa és az akác levelein, illetve ezt a menüt szeletelt almával és uborkával, illetve némi virágporral is érdemes kiegészíteni. A termetes rovarokat Állatkertünkben a Nagyszikla belsejében kialakított Varázshegyben láthatja a közönség.