Rohan az idő! Mintha csak tegnap lett volna, hogy elefánt tenyészpárunk, Angele és Assam harmadik borja, Samu megszületett. De valójában már több mint öt esztendő telt el azóta. Így biológiai szempontból is eljött az ideje annak, hogy az ifjú ormányos elhagyja a „szülői házat”, és új helyre költözzön.
Az Állatkert jubileumi emlékévéhez kapcsolódóan rendszeresen idézünk fel érdekességeket intézményünk 160 éves történetéből. Most például arról, hogyan csatolták el tőlünk azt a félhektárnyi területet, amelyen ma a Fővárosi Nagycirkusz áll.
Rendszeresen kapunk megkereséseket azzal kapcsolatban, hogy szívesen adnátok át növényeket nekünk. Eddig erre csak korlátozottan volt kapacitásunk, de most végre itt a lehetőség! Bár a Biodóm növényserege már szinte teljesen készen áll, azonban mindig akad még néhány hely, ahol egy-egy különleges növény új otthonra találhat.
Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) által elindított Wetlands for Life című, a vizes élőhelyekkel foglalkozó természetvédelmi kampány részeként, amely kampányhoz mi is csatlakoztunk, rendszeresen teszünk közzé érdekességeket a vizes élőhelyekről és a vízi élővilágról: ezúttal a halak érzékeléséről.
Nyár derekán birtokba vehetik látogatóink a Biodóm központi csarnokában megnyíló városi oázist, amely attól kezdve állandó látnivalóként várja majd a közönséget. A városi oázisban 13 ezer trópusi és szubtrópusi növényt és jó néhány ritka, különleges állatfajt, például hulmánt és bali seregélyt lehet majd megcsodálni.
Szombaton adtuk át az Állatkert legújabb botanikai látványosságát, a beporzóbarát kertet, amely a Beporzoona nevet kapta. De vajon miért beszélnek egyre többen a beporzóbarát keretekről, és egyáltalán, mitől lesz egy kert beporzóbarát?
Az Állatkert megnyitásának 160. évfordulójához kapcsolódó jubileumi emlékév részeként ezúttal az állatkerti nyúlvédelem több évtizedes históriáját idézzük fel, a felelős nyúltartás gondolatának felvetésétől a nyulak húsvét utáni befogadásának 18 évvel ezelőtt megszűntetett gyakorlatáig.
Dr. Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója átvehette a Frim Jakab-emlékérmet, elismerve az Állatkert hosszú évtizedekre visszanyúló társadalmi felelősségvállalását az értelmi fogyatékossággal élők támogatásában.
Amikor Állatkertünk területét 1864-ben kijelölték, 18 hektár volt. Az első kilenc évtizedben fokozatosan 10,8 hektárra csökkent, majd több mint ötven évig változatlan maradt. Csak a közelmúltban sikerült új területekhez jutnunk, így ma ismét 18 hektár a területünk. A változások fordulatos történetekhez kötődnek, ezekről mesélünk a cikkben.
Mindenki tudja, hiszen a világon mindenütt így szokás, hogy az állatkerti kifutókhoz, bemutatóhelyekhez azt is ki szokták írni, hogy milyen állat lakik ott, és melyek róla a legfontosabb tudnivalók. Így van ez nálunk is, már 160 éve. Persze ennek a dolognak is megvan a maga históriája. Mostani cikkünkben ezzel a témával foglalkozunk.
Hétéves természetvédelmi programban veszünk részt a Pannon régióban élő európai ürge állományának megőrzéséért és gyarapításáért.
