Biodóm

A Biodóm egyike az Állatkert létesítményeinek, akár a Pálmaház, az Elefántház, a Nagyszikla vagy épp a Szavanna komplexum. Persze a legnagyobb is ezek között. Maga a Biodóm központi, fedett építménye 1,7 hektárnyi – tehát mintegy 17 ezer négyzetméter – területen helyezkedik el, és a hozzá tartozó kültéri létesítmények, állatkifutók is több hektárt foglalnak el. Tehát a Biodóm térsége egy egész zóna az Állatkert területén belül.

Mint épület, a Biodóm még nincs teljesen kész. Az átlagos műszaki készültségi szintje nagyjából 80 %, ami azt jelenti, hogy a létesítmény egyes részei már most is használhatók bizonyos, az Állatkert tevékenységével összefüggő célokra. Ezért is tudtunk az elmúlt években többféle rendezvényt tartani a Biodómban, ami azzal is együtt jár, hogy a létesítményt már eddig is több százezren látták belülről

Jelenleg azon dolgozunk, hogy 2026 nyár derekától a Biodóm központi csarnokának nagy része – mintegy 1 hektárnyi terület – állandó látnivalóként megnyílhasson a nagyközönség előtt. Egy „városi oázis” várja majd itt a nagyközönséget egzotikus növényekkel benépesítve. A térben az összes ültetőfelület mintegy 3 ezer négyzetméter, ahol 13 ezer trópusi és szubtrópusi növény pompázik majd. Közülük 101 a fatermetű, 5 méternél magasabb növények száma.

A „városi oázisban” persze nemcsak növények, hanem állatok is lesznek. Itt láthatja majd a közönség a cerkófmajmok rokonsági körébe tartozó hulmánokat, a kritikusan veszélyeztetett bali seregélyeket, a harmadik legnagyobb termetű szárazföldi teknősfajnak számító sarkantyús teknősöket és sok más érdekes állatot. Az egyedülálló közösségi tér egzotikus hangulatát a több szinten elhelyezkedő zoológiai és botanikai, tehát „állatos” és „növényes” látnivalók mellett egy 14 és fél méter magasról lezúduló vízesés teszi majd teljessé. És ez még nem minden! Készülünk további meglepetésekkel is.

Jelenleg serény munka folyik a Biodómban, dolgozunk a nyári megnyitás előkészületein. A már korábban, az építéskivitelezés során megépített  150 ültetűvályúba 276 m3 üveghab drénréteg, illetve 1650 m3 speciális termőközeg került. Készül a mintegy 400 m2 növényzettel fedett zöldfal, az 528 m2 műgyanta alapú, illetve a 664 m2 cementbeton alapú műszikla dekoráció, illetve az 1584 m2 dekorációs festés is.

A Biodóm megvalósítása akkor vált lehetségessé, amikor az Állatkert területe – az intézmény története során először – bővülni tudott. Az Állatkert területe ugyanis a telek 1864-es kijelölésétől az 1950-es évekig több lépésben 18 hektárról kevesebb, mint 11 hektárra csökkent, majd 2013-ig lényegében változatlan marad. Miközben a világ minden táján, nyugaton és keleten egyaránt az volt a szokás, hogy az állatkerteket az alapításkori területükhöz képest idővel bővíteni törekedtek. Mivel ez mindenhol megvolt, Budapesten viszont nemhogy területi gyarapodásra nem került sor, de még el is csatoltak jelentős területeket. Ezért a Budapesti Állatkert az 1990-es években már egyike volt a legkisebb területűeknek az európai fővárosok állatkertjei között.

A szomszédos Vidámpark 2013 végi megszüntetésekor annak területét az Állatkert kapta meg. Illetve kapta vissza, hiszen a volt vidámparki terület egy jelentős része 1907 előtt az Állatkerthez tartozott, sőt az itt tevékenykedő mutatványosok, körhintások, céllövöldések egészen az 1940-es évek végéig az Állatkert pénztárába tartoztak befizetni a bérleti díjat.

Az új területeken igen kézenfekvő módon olyan fejlesztéseket kívánt az Állatkert megvalósítani, amelyek alapvetően két fontos feltételnek felelnek meg. Egyrészt növelik az Állatkertben a négyévszakos, a külső időjárási viszonyoktól független bemutatóhelyek és programok arányát, éspedig azért, mert a látogatószám a késő tavasztól kora őszig tartó időszakban már csak kis mértékben növelhető, a téli időszakban viszont még bőven volna lehetőség a látogatók számának növelésére, ha az Állatkert több, kedvezőtlen időjárás esetén is teljes értékű programot tud kínálni a nagyközönségnek. Másrészt lehetővé teszik az olyan korszerű bemutatási technikát alkalmazó állattartó helyek kialakítását, amelyeket az EU 9. legnagyobb városának állatkertjében a közönség joggal elvár, de amelyek a régi, javarészt 1909 és 1912 között épült, műemléki oltalom alatt álló állatházakban a legtalálékonyabb kreativitás mellett sem valósíthatók meg.

A Biodóm a hozzá tartozó szabadtéri létesítményekkel együtt ezekre a kihívásokra ad választ. Ha az eredeti tervek szerint sikerül megvalósítani, a létesítményt magát úgy lehet elképzelni, mint egy állatkertet, állattartó helyekkel, parkrészekkel és sétányokkal, de úgy, hogy mindezek egy óriási búra alatt vannak, vagyis ezek a terek a külső időjárási helyzettől függetleníthetők, és kedvezőtlen időjárás esetén is teljes értékű élményt kínálnak a látogatóknak. Emellett a Biodómhoz az eredeti tervek szerint egy nagy akvarisztikai bemutató komplexum is tartozik majd, amelynek legnagyobb medencéje 2,5 millió liter tengervíz befogadására képes.

A tervezett Biodómhoz hasonló, az állatkerti bemutatás élvonalát képviselő létesítmények más európai állatkertekben is léteznek: ilyen például a Burger’s Bush a hollandiai Arnhemben, a Gondwanaland a németországi Lipcsében vagy az Afrykarium a lengyelországi Boroszlóban (Wrocław). Az említett példák mind olyan városokban vannak, amelyek mind a lakosságszám, mind az oda látogató turisták száma alapján jelentősen elmaradnak Budapestről, ráadásul kettő közülük olyan városban működik, amely – Budapesthez hasonlóan – az egykori vasfüggönytől keletre esett.

A Biodóm és a kapcsolódó fejlesztések megvalósításáról szóló döntések több lépcsőben születtek meg a 2012-től 2015-ig tartó időszakban, a fejlesztés pénzügyi forrásairól pedig legutóbb 2017-ben született döntés. A beruházás megvalósítására előirányzott 43,7 milliárd forintból eddig 38 milliárd került felhasználásra.

A Biodóm megvalósításával kapcsolatban eddig a következők történek:

  • fejlesztés szakmai koncepciójának előkészítése;
  • beruházás döntéselőkészítése;
  • beruházási döntés;
  • közbeszerzési eljárás az engedélyezési és a kiviteli tervek elkészíttetésére;
  • engedélyezési tervek elkészítése;
  • engedélyezési eljárás lefolytatása;
  • kiviteli tervek elkészítése;
  • közbeszerzési eljárás az előzetes munkálatok és az építéskivitelezés elkészítésére;
  • előzetes munkálatok (bontás, közműáthelyezések, tereprendezés);
  • építéskivitelezés.

Az építéskivitelezés a 2017-től 2020-ig tartó időszakban zajlott le. A kivitelező 2017 szeptemberében vonult fel a területre. Az alapkőletételre 2017. október 3-án került sor. A munkálatok során megtörtént a munkaterület előkészítése, a cölöpfalas munkatér elhatárolás, a munkagödör kialakítása, a mélyépítési vasbeton szerkezetek kialakítása, az alapozás, a vasbeton lemezek építése, a karéj vasbeton szerkezeteinek kialakítása, a kupolák acélszerkezetének szerelése.

Fővárosi Állat- és Növénykert logó