Tücsök nevű vízilovunk Állatkertünk egyik legidősebb lakója, aki épp most tölti be 52. életévét. Az éltes korú vízilóhölgy egész sor víziló ősanyja, hiszen az idők során hét borja, tíz unokája, tizenegy dédunokája és hét ükunokája született.
Április 27-e jeles napnak számít Állatkertünk életében. Ilyenkor van Tücsök nevű vízilovunk születésnapja. Idén egész pontosan az ötvenkettedik. Ebből az alkalomból a gondozók fel is köszöntötték a mindmáig jó egészségnek örvendő állatot.
Tücsök ezzel az 52 évvel, ha nem is rekorder a vízilovak világában, mégis igen tekintélyes korúnak számít. A mi Állatkertünk lakói közül – eltekintve egy matuzsálemi korú aligátortól – Tücsök a legidősebb. Ráadásul nem egy másik állatkertből került hozzánk, hanem eleve budapesti születésű. De különleges azért is, mert hétszeres anyuka, tízszeres nagymama, tizenegyszeres dédmama, sőt már hét ükunokája is van. Leszármazottjaival találkozhatunk például Debrecenben és Pécsett, Csehországban és Dániában, Franciaországban és Spanyolországban, sőt még az Egyesült Államokban is.
Ötvenkét év a vízilovaknál tiszteletet parancsoló életkor. Annál is inkább, mert a vadonban már a negyvenéves kort is csak a vízilovak töredéke éri meg, az pedig, hogy ötven évig is eléljenek, egészen kivételes esetekben fordul csak elő. Az állatkertekben, ahol a vadonhoz képest sokkal kevésbé küzdelmes az élet, természetesen más a helyzet: a legtöbb fajhoz hasonlóan a vízilovakra is igaz, hogy az állatkerti egyedek átlagos élettartama meghaladja a vadon élő fajtársakét. Ennek megfelelően állatkerti körülmények között azért elő-előfordulnak ötvenévesnél idősebb vízilovak is, az igazán matuzsálemi kor pedig úgy 58-60 év körül kezdődik. A feljegyzések szerint a legtovább élt állatkerti víziló egy Bertha nevű nőstény volt, aki 65 éves koráig élt a Manilai Állatkertben.
Ettől ugyan Tücsök még messze van, de azért az 52 év így is különleges. Főleg, mert ebben a Budapesti Állatkertben bőven van összehasonlítási alapunk. Mintegy félszáz víziló élt nálunk 130 év alatt, és közülük a múltban is volt pár egyed, aki egészen tekintélyes kort ért meg. Tücsök anyja, Momba például negyvenévesen hagyta el az árnyékvilágot, és volt egy Kincsem nevű vízilovunk, aki 46 évig élt. Hat éve azonban már Tücsök a budapesti abszolút rekorder.
Egyébként az Állatkert többi lakójával összehasonlítva is figyelemreméltó Tücsök 52 éve, még akkor is, ha a különböző állatok korának összehasonlítása nem is olyan egyszerű. Hiszen nemcsak az évek száma számít, hanem az is, hogy az adott fajra egyébként milyen élettartam jellemző. Egyik korábbi mhorr gazellánk, Evita, aki 19 és fél éves volt halálakor, minden létező rekordot megdöntve a legtovább élt mhorr gazella volt az egész földkerekségen. Ugyanez a 19 és fél év egy vízilónál azért még nem számít soknak, hiszen ennél még Tücsök legkésőbb született utódja, a szintén Állatkertünkben látható Jusztina is idősebb (ő 31 éves egyébként). De ha nem a relatív kort, hanem az évek számát nézzük, egy matuzsálemi korú aligátort nem számítva Tücsök a legidősebb Állatkertünk jelenlegi lakói között. Egyben ő a legidősebb emlősünk is. Az évek száma szerinti sorban utána egyébként legidősebb gorillánk, az 1977-es születésű Liesel következik.
Az idős, esetleg matuzsálemi korú állatok az állatkertekre sokkal jellemzőbbek, mint a vadonra, hiszen ott egész egyszerűen nem élnek olyan sokáig. A mi Állatkertünkben viszont már a múltban is sok olyan állatunk volt, aki a folyamatos gondoskodásnak köszönhetően kifejezetten hosszú ideig élt.
A Fővárosi Állat- és Növénykertben 1893 óta foglalkozunk vízilovakkal. Akkor érkezett ugyanis Jónás, aki fajának első képviselője volt Állatkertünkben. 1893-ban még jóval kevesebb állatkert volt, mint manapság, és azok közül is csak néhányban tartottak vízilovat. Jóllehet a londoni, a párizsi, a berlini, vagy éppen a bécsi állatkertben valamivel hamarabb volt víziló, mint nálunk, de ezekben az állatkertekben az első víziló érkezését követően voltak teljesen vízilómentes korszakok is. Budapesten viszont Jónás érkezése óta, tehát immár 130 éve folyamatos ennek az állatfajnak a tartása, vagyis 1893 óta mindig volt legalább egy-két vízilovunk. Ez egyedülálló az egész világon, hiszen nincs még egy állatkert, ahol 130 éve folyamatosan, megszakítás nélkül lennének vízilovak!
Az első világháború idejétől kezdve rendszeresen születtek kis vízilovak, akik aztán felcseperedve más állatkertekbe kerültek, illetve nálunk maradtak, és itt lettek utódaik. Mindenesetre a rendszeres szaporulat okán valóságos vízilódinasztia jött létre Budapesten.
A most 52 éves Tücsök szintén budapesti születésű, de az ő felmenőit nem lehet visszavezetni az 1910-es években itt élt vízilovakig. Tücsök szülei ugyanis Afrikából érkeztek 1958. július 7-én. Annak idején azért szereztük be őket, hogy fiatal tenyészállatokkal frissítsük fel vízilóállományunkat.
Az anyát Mombassának, illetve becenevén Mombának hívták, az apát pedig Nairobinak, akit viszont gyakran csak Robinak neveztek a gondozók. Momba és Nairobi nászából összesen tizenhárom borjú született, és Nairobinak öt további utódja is volt a háborút túlélt idős nősténytől, a még 1931-ben Budapesten született Kincsemtől. Ami pedig Mombát illeti, miután Nairobi 1979-ben elpusztult, még további három borjat ellett, akiknek egy másik, 1985-ben érkezett hím volt az apjuk.
Amikor Tücsök 1973-ban megszületett, eredetileg a Borbála nevet kapta, így is lett bejegyezve az Állatkert hivatalos törzskönyvébe. A Tücsök eredetileg becenév volt, de aztán annyira elterjedt a használata, hogy végül inkább a törzskönyvben is átjavítottuk a Borbála nevet Tücsökre.
Még ma is sokan emlékezhetnek arra az esetre, amikor Állatkertünk egyik vízilova elpusztult egy labdától, amit valaki a szájába dobhatott. Sokan teniszlabdáról beszélnek, de a tragédiát okozó tárgy valójában egy tömör gumilabda volt, ami aztán elrettentő példaként sokáig egy vitrinben volt kiállítva a vízilovak medencéjénél, a boncolás során készült felvételekkel együtt.
A tragikus esemény 1994. augusztus 6-án történt, s ezzel Tücsök özvegységre jutott. Akkoriban ugyanis Tücsök és Süsü alkotta a víziló tenyészállományunkat: az ő frigyükből született például Tücsök legutolsó borja, Jusztina is, aki azóta persze már felnőtt, és ma is anyjával lakik a budapesti vízilómedencében. Jusztina egyébként 1994. szeptember 26-án – Jusztina napján – született, így apjával, Süsüvel ő már nem is találkozhatott.
Mielőtt megözvegyült volna, Tücsök igen sikeres és termékeny anya volt. Ha nem is érte utol anyját, Mombassát, de azért így is világra hozott hét utódot. Közülük öt állat ma is él: az 1978-ban született Siegfried és az 1986-os születésű Linda ma a Debreceni Állatkert lakói, az 1989-ben világra jött Alie/Mara a franciaországi Amnéville állatkertjében, az 1994-es Jusztina pedig – mint említettük – ma is Budapesten látható.
A történetnek azonban ezzel még nincs vége, hiszen mostanra Tücsöknek 10 unokája, 11 dédunokája, illetve eddig 7 ükunokája is született. 2023-ban, Tücsök ötvenedik születésnapjára készülve Állatkertünk egyik kiváló munkatársa, Kövér Árpád összegyűjtötte Tücsök leszármazottjainak adatait, sőt, minél többről igyekezett képeket is beszerezni, hogy egy táblán bemutathassuk őket. Ezt a táblát Tücsök ötvenedik születésnapja alkalmából ki is helyeztük a vízilómedencéhez.
Iratkozz fel hírlevelünkre és értesülj elsőként újdonságainkról, programjainkról és friss híreinkről!
