Az Állatkert jubileumi emlékévéhez kapcsolódóan rendszeresen idézünk fel érdekességeket intézményünk 160 éves történetéből. Most például arról, hogyan csatolták el tőlünk azt a félhektárnyi területet, amelyen ma a Fővárosi Nagycirkusz áll.
Állatkertünk 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt, ami azt jelenti, hogy idén ünnepeljük intézményünk megnyitásának 160. évfordulóját. És bár a tulajdonképpeni születésnapig még három hónap van hátra, a téma most is aktuális. Annál is inkább, mivel az egész 2026-os esztendőt jubileumi emlékévnek nyilvánítottuk.
Az emlékév jegyében itt a weboldalon is rendszeresen teszünk közzé érdekességeket az Állatkert múltjáról. Írtunk már korábban arról, milyenek voltak régen a téli hónapok az Állatkertben, áttekintettük, hogy az évtizedek során miként fejlődtek az ismeretterjesztő táblák és felületek, megnéztük, mit mesélnek a régi térképek az Állatkert múltjáról, és összegeztük nyúlvédelmi tevékenységünk évtizedeit is. Most pedig azt nézzük meg, hogy miként került fél hektárnyi állatkerti terület a mai Fővárosi Nagycirkuszhoz.
Állatkertünkről köztudott, hogy története során a területét többször is megcsonkították. Persze ezekre a csonkításokra mind a régi, az 1950-es évek végét megelőző időkben került sor, amikor még nem minden döntéshozó ismerte fel az állatkertek természetvédelmi, oktatási és kulturális jelentőségét. Máshol ez már hamarabb megtörtént, és ezért van az, hogy szinte mindenütt a világon, nyugaton és keleten is az volt a normális, hogy ha létrehoznak egy állatkertet, idővel bővítik is a területét. Budapesten azonban idáig csak a 21. században sikerült eljutni, legalább annyira, hogy a múltban elvesztett területekért kompenzációt kapjon az Állatkert. De a terület ma sem nagyobb annál, mint amit még 1864-ben kijelöltek az Állatkert létesítésére.
Az egyik ilyen, a múltban elcsatolt terület a Fővárosi Nagycirkusz által elfoglalt, csaknem fél hektárnyi földdarab, amely 1864-től a második világháború utáni államosításokig, 1947-ig az Állatkerthez tartozott. A cirkuszosok az Állatkert területén úgy jelentek meg, hogy az Állatkert a 19. században egyes területeit cirkusztársulatoknak adta bérbe. Hol egyiknek, hol másiknak. Ezek a társulatok aztán a bérelt területen állították fel a sapítót, azaz a cirkuszi sátrat.
Az egyik bérlő, Wulff Ede német-holland származású cirkuszi direktor azonban egyre csak arra panaszkodott, hogy mennyi gonddal járnak az ideiglenesen felállított cirkuszi létesítmények. Ezért indítványozta is, hogy az Állatkerttől bérelt területen nem sapítót állít fel, hanem állandó, fémvázas szerkezetű cirkuszépületet építtet. Az erről szóló szerződést 1889 elején kötötte meg az Állatkert, mint a terület tulajdonosa az azt bérlő cirkuszi direktorral. Az ünnepélyes megnyitó előadást még abban az évben, június 27-én tartották az új épületben. A Wulff cirkusz hosszabb-rövidebb megszakításokkal nagyjából egy évtizeden át működött. Később újabb bérlők jöttek, 1904-től az orosz származású Beketow-dinasztia. Előbb Beketow Mátyás, majd fia, Sándor vette át a cirkusz bérleti jogát.
Közben a „külső mutatványos telep” létrehozásához kapcsolódó telekrendezés miatt 1907-ben a cirkusz területét a korábbihoz képest 80 méterrel odébb jelölték ki, így a cirkuszépületet is áttelepítették, természetesen a bérleti konstrukció fenntartásával. Vagyis az állatkerti területnek ezen a részén nem cirkusz, hanem Állatkert volt, de a bért a terület után az Állatkert pénztárába kellett befizetnie a cirkuszt működtető vállalkozónak. 1935-től már egy újabb bérlő, Fényes György vezette a cirkuszt. Ő nevezte először a cirkuszát Fővárosi Nagy Cirkusznak.
A második világháborút, illetve a cirkuszvállalat 1949-es államosítását, és a mai értelemben vett, állami fenntartású Fővárosi Nagycirkusz létrejöttét követően aztán „elfelejtődött”, hogy a terület tulajdonképpen az Állatkerthez tartozik: ezzel a kert rendelkezésére álló terület mintegy fél hektárral csökkent, és persze ezután már bérleti díjat sem kapott az Állatkert. Az egykor Wulff Ede által az Állatkerthez tartozó területen építtetett fémváras cirkuszépület, amelynek egyébként nemcsak a telke volt az Állatkert tulajdona, hanem a szerződés alapján 1895-től maga a cirkuszépületet is. Ez az épület – az 1907-es áthelyezéssel és még néhány kisebb átépítéssel egészen az 1966-ig állt. Utána lebontották, ős utána 1971-re építették fel ugyanazon a helyen az új cirkuszépületet Fazekas István és Barbier Ferenc tervei szerint.
Érdekesség, hogy a Fővárosi Nagycirkusz az 1889-es évet szokta megjelölni alapításának évét. A mai formájában 1949-ben létrejött Fővárosi Nagycirkusz ugyanis a Fényes, a Beketow, sőt még a Wulff cirkuszokat is jogelődjének tekinti annak okán, hogy ezek mind működtek az 1889-ben épült és 1966-ban lebontott cirkuszépületben.
