Július elsején, azaz szerdán nyílt meg a Városi Oázis Állatkertünk Biodómjában. Az új, nagyjából egy hektáros fedett bemutatóhelyen igazi trópusi-szubtrópusi látnivaló várja közönségünket, dús növényzettel, érdekes állatokkal, köztük olyanokkal is, amelyeket egy emberöltő óta nem láthatott Állatkertünk közönsége. Még őslénytani látnivalókkal is készültünk: mintegy harminc élethű, életnagyságú őshüllőt lehet megcsodálni a Városi Oázisban.
Mától látogatható a Városi Oázis, amelyet Állatkertünk Biodómjának központi csarnokában alakítottunk ki. A bemutatóhely nyitvatartási ideje az Állatkert többi állatházának nyitvatartási rendjéhez igazodik. Ahogy ígértük, a Városi Oázishoz nem kell külön belépőjegy. A létesítmény a szokásos állatkerti belépőjegyekkel és bérletekkel látogatható, ugyanúgy, mint az Állatkert bármely más része, állatháza.
Így zajlott a megnyitó
A Városi Oázis hivatalos megnyitóra június 30-án, kedden délután került sor: a létesítményt Gajdos László élő környezetért felelős miniszter, Karácsony Gergely főpolgármester és dr. Sós Endre, Állatkertünk főigazgatója avatták fel. Az eseményen részt vett az Indonéz Köztársaság magyarországi nagykövetségének delegációja is.
Szerdán, július elsején a nagyközönség is birtokba vehette a Városi Oázist. A megnyitás előtt kvízjáték várta a családokat, majd délelőtt 10 órakor egy kerekasztal beszélgetést is tartottak a Biodóm épületéről, amelyen a három vezető tervező, dr. Paulinyi Gergely, dr. Reith András és dr. Anthony Gall, valamint az Állatkert főigazgatója, dr. Sós Endre vettek részt. A beszélgetés moderátora Gundel Takács Gábor volt. 11 óra 15 perckor a kerekasztal beszélgetés résztvevői együtt kapcsolták be a Biodóm vízesését.
A hulmánoktól a kéregpatkányokig
A bemutatott állatfajok közül az egyik legérdekesebb a hulmán (Semnopithecus entellus). Ez a Dél-Ázsiában, ezen belül India és Banglades területén honos faj a természetben ritkulóban van, ezért az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) tenyészprogramot tart fenn a faj természetvédelmi célú állatkerti szaporításának összehangolása érdekében. A Biodómban látható hulmánok is e tenyészprogram keretében érkeztek a közelmúltban Csehországból, illetve Bulgáriából. A hulmánok kultúrtörténeti szempontból is fontos állatok: Indiában Hanumánnal, a hindu vallás majomfejű és -farkú szent alakjával kapcsolják össze ezeket a majmokat, és szerepelnek Rudyard Kipling híres novellagyűjteményében, A dzsungel könyvében is. A Budapesti Állatkert látogatói utoljára 74 éve láthattak hulmánokat.
Különlegesség a kritikusan veszélyeztetett bali seregély (Leucopsar rothschildi), amely a természetben kizárólag az Indonéziához tartozó, nagyjából Békés vármegyével megegyező nagyságú Bali szigetén, azon belül is elsősorban a sziget nyugati részén található nemzeti parkban él. Vadonbeli állományát 50 egyednél kevesebbre becsülik, így a faj állatkerti szaporítása különösen fontos. Emiatt természetesen ennél a fajnál is életre hívtak egy európai állatkerti tenyészprogramot. A Budapesti Állatkertben korábban ugyan éltek bali seregélyek, de most több mint másfél évtizednyi szünet után láthat újra ilyen állatokat a közönség.
A díszes pávafácánt (Polyplectron napoleonis) palawani pávafácánnak, illetve Napóleon-pávafácánnak is szokták hívni. Előbbi név arra utal, hogy ez a madárfaj a Fülöp-szigetekhez tartozó Palawanon őshonos. Utóbbinak pedig az a háttere, hogy a fajt a tudomány számára elsőként, 1831-ben leíró francia természettudós, René Lesson nagy tisztelője volt az akkor már egy évtizede halott Napóleonnak. Mi több, a faj tudományos leírásának alapja egy festmény volt, amely Nicolas Huet természettudományi festő és szakrajzoló (akkoriban még nem volt fényképezőgép) készített a madárról, ezt a festményt pedig Lesson Masséna herceg, a neves amatőr ornitológus gyűjteményében látta, aki viszont Napóleon híres hadvezére, André Masséna fia volt. A díszes pávafácán természetes élőhelyén ritkulóban van, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a faj természetvédelmi helyzetét sebezhetőnek minősíti.
A luzoni kéregpatkány (Phloemys pallidus) szintén a Fülöp-szigeteken, Luzon szigetének északi és középső területein honos. A rágcsálók rendjébe, azon belül az egérfélék családjába tartozik. 2-3 kilogrammos súlyával valójában ennek a családnak az egyik legnagyobbra növő képviselője. Jellegzetes bundája és színezete miatt némileg egy óriáspandát imitáló plüssjátéknak néz ki. Bundájának gyümölcsös-pézsma aromájú illata van, amely, ha nem is kifejezetten kellemetlen, a ragadozókat elbizonytalaníthatja. Ez az állat ideje nagy részét a fák ágai között tölti. Karmos ujjaival remekül alkalmazkodott a fák kérgén való kúszásra, ezért is kapta a kéregpatkány nevet.
A fentieken túl több más érdekes állatfajt is láthat a közönség a Városi Oázisban, például a veszélyeztetett szakisima-szigeti fűgyíkot (Takydromus dorsalis), a természetvédelmi státusza szerint sebezhető besorolású, csak Madagaszkáron honos Henkel-laposfarkúgekkót (Uroplatus henkeli), vagy a világ harmadik legnagyobb termetű szárazföldi teknősének számító sarkantyús teknősöket (Centrochelys sulcata).
Zöld varázslat
A Városi Oázis fő karakterét a dús növényzet adja: az egyhektárnyi látogatható terület közel harmadát növényzet borítja (az összes ültetőfelület egészen pontosan 2950 m2). A Biodóm épülete eleve úgy készült, hogy a központi csarnokba növényeket lehessen telepíteni. Az épület kivitelezése során kialakított 150 ültetővályúba a növények betelepítéséhez 276 m3 üveghab drénréteget, illetve 1740 m3 speciális termőközeget (trópusi növényeknek való föld) hordtunk be: ez utóbbi mennyiség 70 darab, nyerges vontatóval vontatott félpótkocsi szállítási kapacitásának felel meg.
A növények telepítése még 2021-ben kezdődött a filmiparból „nyugdíjba vonult” pálmákkal. A Biodómban látható, tekintélyes méretű kanári datolyapálmákat (Phoenix canariensis) és közönséges datolyapálmákat (Ph. dactylifera) ugyanis eredetileg a Marvel Studios részben Magyarországon forgatott minisorozatának, a Holdlovagnak (Moon Knight) a díszleteként használták, s utána kapta meg őket az Állatkert. Külön logisztikai kihívás volt a méretes pálmákat az épületbe beszállítani.
A betelepített növények több különböző forrásból származnak. Egy részüket magánszemélyektől kaptunk ajándékba: ezek nagyrészt sokáig szeretettel gondozott, de a lakást, lépcsőfordulót kinőtt növények, amelyek most olyan helyre kerülnek, ahol kedvükre nőhetnek tovább. Más részüket újonnan vásároltuk: a növénybeszerzésre 11,5 millió forintot költöttünk. A Biodómba betelepített növények jelentős részét azonban Állatkertünk kertészei maguk szaporították és nevelték az elmúlt öt évben, tudatosan készülve a Biodóm növényesítésére. Az Állatkert háttérkertészetéből a Biodómba betelepített, saját nevelésű növények értéke megközelíti az 50 millió forintot.
Dínók a Biodómban
A sokféle élő állat és növény mellett őslényeket is láthat a közönség a Biodómban: harmincnál is több különféle dinoszaurusz és egyéb őshüllő élethű, életnagyságú modellje segít felidézni a földtörténeti múltat. Sok közülük mozogni is képes. Az Állatkertben már sok évtizede törekszünk arra, hogy az ősi idők állatvilágát is bemutassuk valamilyen módon, a Nagyszikla belsejében kialakított, 2012-ben megnyitott Varázshegynek is van az ősvilági élettel kapcsolatos tematikus részlege. Mi több, már a Biodómban is volt egy nagyon sikeres őslénykiállítás 2025 februárjában és márciusában, amelyet akkor több mint 47 ezer látogató keresett fel. A korábbi kiállítás iránti nagy érdeklődés ösztönzött bennünket arra, hogy az ősvilági élet a Városi Oázisban is megjelenjen.
A bemutatott őshüllők közül a legnagyobb a Brachiosaurus életnagyságú rekonstrukciója: 25 méter hosszú és csaknem 12 méter magas. Természetesen nem hiányoznak az olyan ismert és népszerű őslények sem, mint a ragadozó Tyrannosaurus, a lemeztaréjos Stegosaurus vagy éppen a hátán jellegzetes taréjt viselő Spinosaurus. Különösen impozáns a Quetzalcoatlus rekonstukciója: a repülő őshüllők óriásának a szárnyfesztávolsága 12 méter körül lehetett.
A szervezők külön odafigyeltek arra, hogy a magyarországi dínók se maradjanak ki a tárlatból. Így meg lehet nézni például a Hungarosaurus rekonstrukcióját is: ennek a dinoszaurusznak a maradványait a Bakonyban, Iharkút mellett találták magyar őslénykutatók. A magyar dínókról további érdekességeket is elmesélünk, illetve a gyerekek azt is kipróbálhatják, hogyan ássák ki az őslénykutatók a csontokat.
A természet rejtett színei a Biodómban
A Biodóm egyik folyósóján a Láthatatlan valóságunk című fotókiállítást is megcsodálhatja a közönség. A tárlat Berentés Ágnes geológus, geográfus és barlangi fotós különleges, ibolyántúli (UV) megvilágítás mellett készített felvételeit vonultatja fel interaktív érintőképernyőkön. Az emberi szem csak a fény egy meghatározott tartományát érzékeli, az állatvilág egyes képviselői azonban az ibolyántúli fény érzékelésére is képesek. Ebben a fényben egészen más képet mutat a természet, mint amit az ember megszokott, ezért Berentés Ágnes különleges felvételei a természet titkos arcát tárják fel a látogatók előtt.
