Rohan az idő! Mintha csak tegnap lett volna, hogy elefánt tenyészpárunk, Angele és Assam harmadik borja, Samu megszületett. De valójában már több mint öt esztendő telt el azóta. Így biológiai szempontból is eljött az ideje annak, hogy az ifjú ormányos elhagyja a „szülői házat”, és új helyre költözzön.
Tegnap óta már a Veszprémi Állatkert lakója Samu, az ifjú ázsiai elefánt, de természetesen mi sem maradtunk ormányosok nélkül, hiszen Samu szülei, Angele és Assam továbbra is a mi Állatkertünkben látható.
Elefánt tenyészpárunk nászából eddig három utód született, s mivel a fiatalok, különösen a hím elefántborjak a természetben is csak életük első éveit töltik anyjukkal, az állatkertekben is az a normális, hogy egy idő után másik állatkertbe kerülnek. A vadonban ugyanis az elefántcsordákban minden felnőtt állat nőstény, hímivarú egyedek csak az elefántborjak között vannak. A felnőtt elefántbikák azonban magányosan élnek, és csak a párzási időszakban találkoznak a nőstény állatokkal. A fiatal elefántbikák pedig az anyjuk csordáját elhagyva gyakran legénycsapatokba verődnek.
Lényegében ennek felel meg az is, hogy az állatkertekben az ifjú elefántbikák valamikor ötéves koruk körül más állatkertbe kerülnek. Persze az elefántszállítás komoly előkészületekkel jár, de egy olyan állatkertben, mint a miénk, ahol mostanában rendszeres volt az elefántszaporulat, természetes dolog, hogy a felcseperedett elefántok elszállítása is rendszeres feladattá válik. Samu bátyja, Arun elszállítására például 2023-ban került sor: ő a Szegedi Vadaspark lakója lett.
Ami Samut illeti, ő 2021. április 24-én született Angele és Assam harmadik borjaként. Akkoriban még a bátyja, Arun is Budapesten élt. A Samu születésről készült, éjjellátó kamerás felvételen látszik is, amint Arun nagyon érdeklődik frissen világra jött kistesója iránt. Bár a kisfilmen úgy tűnik, mintha Angele, az anyaállat első dolga az lett volna, hogy jól megrugdossa az újszülöttet, ez a viselkedés az elefántoknál természetes: az anyák így segítenek abban, hogy a kicsi kiszabaduljon a magzatburokból. Ha ugyanis a dolog nem sikerül, az újszülött akár meg is fulladhat.
Samu a születése utáni első napokat abban az istállóban töltötte, ahol világra kött, a szabadtéri kifutóra háromnapos korában engedtük ki először. Erről is készült kisfilm, amelyen jól megfigyelhető, hogy az ifjú ormányos ekkor még nemigen távolodott el az anyjától, bátyja, Arun pedig hol közelebbről, hol távolabbról kísérte őket. A felvételen többször is látni, hogy anya és báty védelmezőn közrefogták az apróságot, és együtt elsétáltak a szomszéd kifutóhoz, ahol Assam, az apuka lakik.
A kiselefánt nagyon hamar a közönség elsőszámú kedvence lett, és mi is rendszeresen tettünk közzé videókat arról, hogy hogyan telnek a mindennapjai, vagy hogy mennyire szeret pancsolni az elefántok kifutójához tartozó medencében.
A kis Samu még kétéves sem volt, amikor addigi élete egyik legnagyobb kihívásával nézett szembe: szervezetét ugyanis gyilkos kórokozó támadta meg. Az elefántok herpeszvírusa okozta megbetegedés az egyik vezető halálok a fiatal elefántok körében, a természetben éppúgy, mint az állatkertekben. Az állatorvosok és az állatgondozók szó szerint megküzdöttek Samu életéért. Az emberfeletti munka végül meghozta az eredményt, és sikerült legyőzni a halálos kórt. Samu felgyógyult, és azóta is teljesen egészséges.
Ahogy Samu lassan elérte az ötéves életkort, Állatkertünk szakemberei még időben elkezdtek gondolkodni az ifjú ormányos jövőjén. A cikk elején említett okok miatt hosszú távon természetesen nem maradhatott Budapesten, és Samu és Angele egymás közötti viselkedésének megváltozása is azt mutatta, hogy Samunak még az idei évben egy másik állatkertbe kell költöznie. Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) égisze alatt működő elefánt tenyészprogram keretében egy Budapesthez földrajzilag közel eső helyet sikerült kiszemelni Samu új otthonaként: a Veszprémi Állatkertet. Azt, hogy Samu oda fog utazni, áprilisban, Samu ötödik születésnapján jelentette be Állatkertünk főigazgatója, dr. Sós Endre, valamint Török László, a Veszprémi Állatkert ügyvezető igazgatója.
A szállításra alapos előkészületek után május 20-án, szerdán került sor. Samut először egy speciális, kifejezetten elefántok szállítására tervezett ládába kellett bemesterkedni, majd a ládát egy óriási autódaru segítségével egy speciálisan kiképzett járműszerelvényre tették. A művelethez számos szakember összehangolt munkájára volt szükség, az állatorvosoktól kezdve az állatgondozókon át a darukezelőig és a szállító csapatig. A Budapesti Rendőr-főkapitányság is hathatósan segítette a munkát, amikor a 17 méter hosszú szállítójármű Samuval kikanyarodott az Állatkerti körútra. Sőt mi több, a szállító konvoj két motoros rendőr felvezetésével haladt át a budapesti forgalmon, hogy az M7-es autópályára kiérve folytassa az útját Veszprém felé.
Azóta Samu sikeresen meg is érkezett a királynék városának állatkertjébe. Budapesti gondozói közül ketten is vele tartottak, hogy segítsék Samu beilleszkedését új otthonában. A budapesti gondozók várhatóan szombatig maradnak Veszprémben.
