A kert történetének következő korszaka 1929-ben kezdődött el, amikor Nadler Herbertet nevezték ki az Állatkert igazgatójának. A kinevezést egy pályázat előzte meg, amelyen Nadleren kívül
Lendl Adolf felmentése után Hilbert Rezsőre bízták az Állatkert ügyeinek irányítását, aki 1919-től 1929-ig látta el ezt a feladatot aligazgatói kinevezéssel. Hilbert gazdasági szakember volt,
1914. július 28-án az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának, s ezzel kitört az első világháború. A mozgósítás első következménye az Állatkertben az volt, hogy az
1912 tavaszára az állatházak és az összes többi új létesítmény is teljesen elkészült, s valamennyi állattartó helyet be is népesítették. Már csak az újbóli megnyitó
Az újjászületett Állatkertbe nemcsak épületek kellettek, hanem azokat be is kellett népesíteni állatokkal. A kert területén persze az átépítés ideje alatt is mindvégig voltak állatok.
Az 1907 előtti időkből örökölt állatok közül Jónás, az 1893-ban érkezett nílusi víziló volt a leghíresebb. Őt az építkezés miatt kétszer is költöztetni kellett. Egyszer
1907-ben az Állatkert tulajdonjogát és működtetését a feloszlatott Állat- és Növényhonosító Társaságtól Budapest Székesfőváros vette át. A szándék az volt, hogy az Állatkert színvonalát egy
Bár a kert tulajdonképpeni területének csaknem felén nem kifejezetten állatkerti látványosságokat láthatott a közönség (hiszen az Ős-Budavár és a cirkuszépület foglalta el ezeket a területeket),