Keresési eredmények erre: -5* – Page 9

Az újjászületett Állatkert minden tekintetben elnyerte a látogatók tetszését, amit jól mutatott a kert kiemelkedő látogatottság is.

1912 tavaszára az állatházak és az összes többi új létesítmény is teljesen elkészült, s valamennyi állattartó helyet be is népesítették. Már csak az újbóli megnyitó

Az újjászületett Állatkertbe nemcsak épületek kellettek, hanem azokat be is kellett népesíteni állatokkal. A kert területén persze az átépítés ideje alatt is mindvégig voltak állatok.

Az 1907 előtti időkből örökölt állatok közül Jónás, az 1893-ban érkezett nílusi víziló volt a leghíresebb. Őt az építkezés miatt kétszer is költöztetni kellett. Egyszer

1907-ben az Állatkert tulajdonjogát és működtetését a feloszlatott Állat- és Növényhonosító Társaságtól Budapest Székesfőváros vette át. A szándék az volt, hogy az Állatkert színvonalát egy

Bár a kert tulajdonképpeni területének csaknem felén nem kifejezetten állatkerti látványosságokat láthatott a közönség (hiszen az Ős-Budavár és a cirkuszépület foglalta el ezeket a területeket),

A honfoglalás ezredik évfordulójára, 1896-ra országszerte rengeteg fejlesztéssel, programmal és látnivalóval készültek. Ezek közül az egyik legfontosabb az „Ezredévi Országos Kiállítás” volt, amelynek helyszínét épp

A „Serák-korszak” talán legérdekesebb, legfurcsább látványosságai a néprajzi mutatványok voltak. Eredendően ezek is szoros kapcsolatban álltak az állatkertekkel, ugyanis a legelső ilyen bemutató úgy jött

Serák Károlyt 1873 augusztus 1-én nevezték ki az Állatkert igazgatójának. Kinevezésére egy az igazgatói posztra meghirdetett pályázat eredményeképp került sor. Az állásra összesen 23 pályázat

Az első évek tapasztalata azt mutatta, hogy bár az Állatkert számos komoly eredményt ért el, a bevételek csak részben fedezik a kiadásokat, fenntartási költségeket. Emiatt