Amikor 1956-ban Anghi Csaba az Állatkert élére került, egyik első intézkedésként minden tekintetben felmérte az intézmény akkori helyzetét és állapotát. Ma már szinte hihetetlen, hogy
A háború pusztításai után nehezen tért magához az Állatkert. Hiába nyitott újra már 1945. május elsején, hiába sikerült egyre több romos épületet helyrehozni, hiába sikerült
A budapesti hadműveletek – s ezen belül maga a tulajdonképpeni ostrom is – 1945. február 13-án befejeződtek. Az Állatkertben azonban a harcok már január 13-án
Inter arma silent musae – azaz fegyverek közt hallgatnak a múzsák. Így tartja a régi latin mondás, amely arra utal, hogy a háborús idők nem
A kert történetének következő korszaka 1929-ben kezdődött el, amikor Nadler Herbertet nevezték ki az Állatkert igazgatójának. A kinevezést egy pályázat előzte meg, amelyen Nadleren kívül
Lendl Adolf felmentése után Hilbert Rezsőre bízták az Állatkert ügyeinek irányítását, aki 1919-től 1929-ig látta el ezt a feladatot aligazgatói kinevezéssel. Hilbert gazdasági szakember volt,
1907-ben az Állatkert tulajdonjogát és működtetését a feloszlatott Állat- és Növényhonosító Társaságtól Budapest Székesfőváros vette át. A szándék az volt, hogy az Állatkert színvonalát egy
Bár a kert tulajdonképpeni területének csaknem felén nem kifejezetten állatkerti látványosságokat láthatott a közönség (hiszen az Ős-Budavár és a cirkuszépület foglalta el ezeket a területeket),
A honfoglalás ezredik évfordulójára, 1896-ra országszerte rengeteg fejlesztéssel, programmal és látnivalóval készültek. Ezek közül az egyik legfontosabb az „Ezredévi Országos Kiállítás” volt, amelynek helyszínét épp
A „Serák-korszak” talán legérdekesebb, legfurcsább látványosságai a néprajzi mutatványok voltak. Eredendően ezek is szoros kapcsolatban álltak az állatkertekkel, ugyanis a legelső ilyen bemutató úgy jött
